Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1860-10-18 / 42. szám
földi gabnalakhelyeket illetőleg e tényt minden hó 1 -jén, vagy minden más tüzetes napra számokkal is igazolni. De ha azt akarná valaki tudni, mily gabnakészletek vannak bizonyos időben: Pesten, Győrött, Mosonyban vagy Sziszeken, úgy kénytelen lenne a válaszszal adós maradni. Nálunk e tárgy a titok leple alatt lappang, s ha gabnatulajdonosaink kárt vallanak, bizonyára csak saját tudatlanságuk áldozatai. Ez idén is közvetlenül az aratás előtt az kürtöltetett, hogy gabnakészleteink tetemesek, s e híresztelés nyomán, a tulajdonosok nagyobb része a készletek túladásában vetélkedett. A mozgalom alatt azonban kiderült, hogy a készletek menynyisége túl volt becsülve, s más napra alig maradt valami. Nem szomorú dolog-e az, ha hazánkban a gabnaüzlet, mely terjedelme és fontosságánál fogva minden más üzleti ágat fölülmúl, és forgalma milliókra rúg, ily tudatlansággal küzd? Eltekintve a kereskedelmi statistikának tudományos részétől, a kereskedői testület hivatva érezhetné magát saját érdekében is, a gabnaüzletre vonatkozó adatokat összegyűjteni, a hozzájuk férhetést elősegíteni, szóval a kereskedelmi statistika alapját megvetni. Alólírt régen belátta e tárgy sürgetősségét, és szerény köréhez képest sajtó útján is működött e czélra, de sajnos, hogy eredménytelenül, mert gyönge szava a kívánatos támasz hiánya miatt hatástalanul elhangzott Szerinte a Gazd.Egyesület oly tekintélylyel bír hazánkban, hogy ez ügynek pártolása által az óhajtott sikert kétségkívül kivívhatná. Felhívja tehát e nagy érdekű hazai ügyre a t. igazg. választmány figyelmét, s oda nyilatkozik, hogy talán legczélszerűbb és legrövidebb út volna az, ha a Lloyd társulat pesti és győri választmánya, nemkülönben más, hazánkban levő kereskedői testületek hivatalosan fölkéretnének, hogy a kereskedelmi statistika megállapítását haladéktalanul életbe léptetni igyekezzenek. Ne álljon édes hazánk egyedül e tekintetben az érdekeltekre nézve minden ismeretforrás, minden tájékozási eszköz nélkül, minővel már maga Oroszország is bír. A statistika méltán a nemzeti gazdaság főkönyvének nevezhető, s ezen főkönyv önkorunk nélkül nálunk sem hiányozhatik többé, ragadja meg ennélfogva a t. Egyesület, mint hazánk nemzetgazdasági érdekeinek főképviselője ez ügyben a kezdeményezést. Az igazg. választmány Jelinek Mór úr nézeteit a kereskedelmi statistikára vonatkozólag átalában helyeselte, s a kivitel módjára nézve véleményt adni: a statistikai osztályt azon megjegyzéssel utasította, hogy tartandó tanácskozásában résztvenni Jellinek Mór urat is hivja meg. X. Thrór Lajos és társai Eperjesről az iránt keresvén meg az Egyesületet, hogy abaujmegyei Fény helysége határában nyitott franczia minőségű kovarczmalomkő-gyáruk készítményét a köztelken felállított példányokban megvizsgáltatni, s a gyár működését a helyszínen Fónyon is küldöttjei által alkalmilag megszemléltetni, s e vállalatról véleményt adni szíveskednék: az igazg. választmány e nevezetes hazai iparág érdekében teljes készséggel utasította a Láczai Szabó Károly úr által sárospataki malomkőgyárából már régebben bemutatott hasonló minőségű malomköveinek megvizsgálására kiküldött bizottmányt a végett, hogy szigorú vizsgálat után a fónyi malomkövekről is tegyen jelentést. X. Szombaty István kecskeméti lakos sajátszerű cséplőgép mintáját mutatja be az Egyesületnek megvizsgálás és pártolás végett. E cséplőgép a tervező állítása szerint két embererővel egy óra alatt 500 kéve búzát, vagy ahhoz aránylagos mennyiségű kötetlen gabonát fogna elcsépelni, minden különbség nélkül búza, rozs, árpa, zab, köles, repcze, bükköny és lóhere cséplésére egyaránt lenne használható, s a szalmát is annyira megpuhítja, hogy azt legalább a szarvasmarhával szecska helyett lehet takarmányozni. Ára 600 uj frt lenne. Egy lóerőre alkalmazva, könnyen járó hajtóművel, óránkint 1000 kéve búzát vagy más gabonát csépelne ki, s ezer uj útba kerülne-A gépészeti szakosztály vizsgálata alá bocsáttatik, hogy a minta szerint tervezett gép életrevalósága felett ítéletet lehessen mondani. XII. Báró Zech László cs. kir. őrnagy úr a lótenyésztés emelésének egyik főtényezőjét a czélszerű csikó-nevelésben, s az okszerű lótartásban keresvén, Karánsebesről két rendbeli saját munkáját küldi be az Egyesületnek azon megkereséssel, hogy azokat szakértők által megbíráltatni, s magyar nyelven megjelenhetések iránt kellő tájékozást adni szíveskednék. E munkák egyike „Das Pferd im gesunden und kranken Zustande“ több színezett ábrával 1858-ban jelent meg Hartleben C. A. könyvkereskedésében ; a másik kézirat e czim alat: Anleitung zur Pferde - Zucht wie sie der Landmann betreiben soll, populär bearbeitet von L. Baron Zech k. k. Major in der Armee. Az igazg. választmány beküldő urnak e szives figyelmét köszönettel fogadta, s kívánságához képest a munkákat megbirálás végett a lótenyésztési szakosztályhoz tette által. XIII. A bécsi gazdasági egyesület körlevele „a szolgálat keresők és adók közötti közbenjárás“ ügyében, további használatul a „ Tudakozódó könyv 1'1' szervezésére kiküldött bizottmány figyelmébe ajánltatott. XIV. Eder Leopold úr Linczből több rendbeli értekezést küldött, nevezetesen: a szőlőtő termékenységének emelésérről trágya nélkül, továbbá „ National-Brod-Assecurant“ s ennek függelékei a „ Völker-Börse“ czim alatt, melyeket kinyomtatni óhajtván, oda járul kérése, hogy nevezett értekezéseit az Egyesületnek ajánlhassa: a szőlőmivelési és közgazdasági szakosztály utasittatott a beadványok érdemleges átnézése után nyilatkozni. XV. Gróf Zichy Ferdinánd ur indítványa következtében a fehérmegyei gazd.egyesület fel fog kéretni, hogy a Fehérmegye gazdasági leírására a központból ugyancsak a nemes gróf elnöksége alatt régebben alakult bizottmány helyett, a szándéklott leírást most már maga az életbe és működésbe lépett egyesület szíveskedjék eszközöltetni. XVI. A számvezetési pályakérdés ügyében érkezett két rendbeli vélemény s javaslat: a bíráló bizottmány használatára fog kiadatni. XVII. A szőlőiskolái s gellérthegyi szőlőtermés elárverezésére : az egyesületi alelnök s Havas József ur a tisztviselőkkel bízattak meg. XVIII. A f. évi augustus havi kimutatás szerint, e hó alatt az egyesület pénztára a julius haváról átesett 35 ft 10% kr készpénzmaradékkal 4325 ft 65 kr bevételre (közte 861 ft befizetett alapítványi tőke, s 2427 ft 60 kr takarékpénztári letétemény), és 4304 ft 41 kr kiadásra mutatott (közte 630 ft depositum), s igy September havára átment készpénzben 21 ft 24 kr a. é. — Befizetett e hónapban.