Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1860-10-18 / 42. szám

földi gabnalakhelyeket illetőleg e tényt minden hó 1 -jén, vagy minden más tüzetes napra számokkal is igazolni. De ha azt akarná valaki tudni, mily gabnakészletek vannak bi­zonyos időben: Pesten, Győrött, Mosonyban vagy Sziszeken, úgy kénytelen lenne a válaszszal adós maradni. Nálunk e tárgy a titok leple alatt lappang, s ha gabnatulajdonosaink kárt vallanak, bizonyára csak saját tudatlanságuk áldozatai. Ez idén is közvetlenül az aratás előtt az kürtöltetett, hogy gabnakészleteink tetemesek, s e híresztelés nyomán, a tulaj­donosok nagyobb része a készletek túladásában vetélkedett. A mozgalom alatt azonban kiderült, hogy a készletek meny­­nyisége túl volt becsülve, s más napra alig maradt valami. Nem szomorú dolog-e az, ha hazánkban a gabnaüzlet, mely terje­delme­ és fontosságánál fogva minden más üzleti ágat fölül­múl, és forgalma milliókra rúg, ily tudatlansággal küzd? El­tekintve a kereskedelmi statistikának tudományos részétől, a kereskedői testület hivatva érezhetné magát saját érdeké­ben is, a gabnaüzletre vonatkozó adatokat összegyűjteni, a hozzájuk férhetést elősegíteni, szóval a kereskedelmi statis­tika alapját megvetni. Alólírt régen belátta e tárgy sürgetős­­ségét, és szerény köréhez képest sajtó útján is működött e czélra, de sajnos, hogy eredménytelenül, mert gyönge szava a kívánatos támasz hiánya miatt hatástalanul elhangzott Sze­rinte a­­ Gazd.Egyesület oly tekintélylyel bír hazánkban, hogy ez ügynek pártolása által az óhajtott sikert kétségkívül ki­vívhatná. Felhívja tehát e nagy érdekű hazai ügyre a t. igazg. választmány figyelmét, s oda nyilatkozik, hogy talán legczél­­szerűbb és legrövidebb út volna az, ha a Lloyd társulat pesti és győri választmánya, nemkülönben más, hazánkban levő kereskedői testületek hivatalosan fölkéretnének, hogy a ke­reskedelmi statistika megállapítását haladéktalanul életbe léptetni igyekezzenek. Ne álljon édes hazánk egyedül e tekin­tetben az érdekeltekre nézve minden­ ismeretforrás, minden tájékozási eszköz nélkül, minővel már maga Oroszország is bír. A statistika méltán a nemzeti gazdaság főkönyvének ne­vezhető, s ezen főkönyv önkorunk nélkül nálunk sem hiá­­nyozhatik többé, ragadja meg ennélfogva a t. Egyesület, mint hazánk nemzetgazdasági érdekeinek főképviselője ez ügyben a kezdeményezést. Az igazg. választmány Jelinek Mór úr nézeteit a keres­kedelmi statistikára vonatkozólag átalában helyeselte, s a kivitel módjára nézve véleményt adni: a statistikai osztályt azon megjegyzéssel utasította, hogy tartandó tanácskozásában résztvenni Jellinek Mór urat is hivja meg. X. Thrór Lajos és társai Eperjesről az iránt keresvén meg az Egyesületet, hogy abaujmegyei Fény helysége hatá­rában nyitott franczia minőségű kovarczmalomkő-gyáruk ké­szítményét a köztelken felállított példányokban megvizsgál­tatni, s a gyár működését a helyszínen Fónyon is küldöttjei által alkalmilag megszemléltetni, s e vállalatról véleményt adni szíveskednék: az igazg. választmány e nevezetes hazai iparág érdekében teljes készséggel utasította a Láczai Szabó Károly úr által sárospataki malomkőgyárából már régebben bemutatott hasonló minőségű malomköveinek megvizsgálására kiküldött bizottmányt a végett, hogy szigorú vizsgálat után a fónyi malomkövekről is tegyen jelentést. X. Szombaty István kecskeméti lakos sajátszerű cséplő­gép mintáját mutatja be az Egyesületnek megvizsgálás és pár­tolás végett. E cséplőgép a tervező állítása szerint két em­bererővel egy óra alatt 500 kéve búzát, vagy ahhoz arányla­­gos mennyiségű kötetlen gabonát fogna elcsépelni, minden különbség nélkül búza, rozs, árpa, zab, köles, repcze, bük­köny és lóhere cséplésére egyaránt lenne használható, s a szal­mát is annyira megpuhítja, hogy azt legalább a szarvasmarhá­val szecska helyett lehet takarmányozni. Ára 600 uj frt lenne. Egy lóerőre alkalmazva, könnyen járó hajtóművel, óránkint 1000 kéve búzát vagy más gabonát csépelne ki, s ezer uj útba kerülne-A gépészeti szakosztály vizsgálata alá bocsáttatik, hogy a minta szerint tervezett gép életrevalósága felett ítéletet le­hessen mondani. XII. Báró Zech László cs. kir. őrnagy úr a lótenyész­tés emelésének egyik főtényezőjét a czélszerű csikó-nevelés­ben, s az okszerű lótartásban keresvén, Karánsebesről két rendbeli saját munkáját küldi be az Egyesületnek azon meg­kereséssel, hogy azokat szakértők által megbíráltatni, s ma­gyar nyelven megjelenhetések iránt kellő tájékozást adni szíveskednék. E munkák egyike „Das Pferd im gesunden und kranken Zustande“ több színezett ábrával 1858-ban je­lent meg Hartleben C. A. könyvkereskedésében ; a másik kézirat e czim alat: Anleitung zur Pferde - Zucht wie sie der Landmann betreiben soll, populär bearbeitet von L. Baron Zech k. k. Major in der Armee. Az igazg. választmány beküldő urnak e szives figyelmét köszönettel fogadta, s kívánságához képest a munkákat meg­­birálás végett a lótenyésztési szakosztályhoz tette által. XIII. A bécsi gazdasági egyesület körlevele „a szolgá­lat keresők és adók közötti közbenjárás“ ügyében, további használatul a „ Tudakozódó könyv 1'1' szervezésére kiküldött bizottmány figyelmébe ajánltatott. XIV. Eder Leopold úr Linczből több rendbeli érteke­zést küldött, nevezetesen: a szőlőtő termékenységének emelé­sérről trágya nélkül, továbbá „ National-Brod-As­securant“ s ennek függelékei a „ Völker-Börse“ czim alatt, melyeket ki­nyomtatni óhajtván, oda járul kérése, hogy nevezett érteke­zéseit az Egyesületnek ajánlhassa: a szőlőmivelési és köz­­gazdasági szakosztály utasittatott a beadványok érdemleges átnézése után nyilatkozni. XV. Gróf Zichy Ferdinánd ur indítványa következtében a fehérmegyei gazd.­egyesület fel fog kéretni, hogy a Fehér­­megye gazdasági leírására a központból ugyancsak a nemes gróf elnöksége alatt régebben alakult bizottmány helyett, a szándéklott leírást most már maga az életbe és működésbe lépett egyesület szíveskedjék eszközöltetni. XVI. A számvezetési pályakérdés ügyében érkezett két rendbeli vélemény s javaslat: a bíráló bizottmány használa­tára fog kiadatni. XVII. A szőlőiskolái s gellérthegyi szőlőtermés elárve­rezésére : az egyesületi alelnök s Havas József ur a tisztvise­lőkkel bízattak meg. XVIII. A f. évi augustus havi kimutatás szerint, e hó alatt az egyesület pénztára a julius haváról átesett 35 ft 10% kr készpénzmaradékkal 4325 ft 65 kr bevételre (közte 861 ft befizetett alapítványi tőke, s 2427 ft 60 kr takarékpénz­tári letétemény), és 4304 ft 41 kr kiadásra mutatott (közte 630 ft depositum), s igy September havára átment készpénz­ben 21 ft 24 kr a. é. — Befizetett e hónapban.

Next