Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1860-11-08 / 45. szám
Adalék gazdasági állapotaink ismeretéhez. »Gyűjtsünk adatokat, mert ezek nélkül, gazdasági életünket híven és alaposan nem ismerhetjük föl soha. VIII. Jelen czikkünkben áttekintést kivánunk magunknak szerezni, a mennyire adataink és helybeli ismereteink engedik, Fehérmegye egyetemes gazdasági viszonyairól. Fehérmegye, a természetes felosztás szerint, mint közleményünk egyikében már megjegyeztük, sajátlag hét nagy részre szakad. A felső hegyes és erdős, és az alsó, róna és erdőtlen részre. Amaz teheti a megyének 3/7-ted, emez 4- dét. Választó vonal a kettő közt azon ismeretes országút, mely Buda-Pestet Fehérvárral és Veszprémmel összeköti. Politikai felosztás szerint a megyének négy járása van: t. i. a sárbogárdi 20; a fehérvári 27 ; a bicskei 24, sernyén járás 21 adóközséggel. Egyes mivelési ágak szerint e járások területe, 1600 l~l öles holdakban, a következő: u. m.: c) a bicskei járásban van: a) a sárbogárdi járásban van: Szántóföld............................ 126,893 hold = 576/io % Két........................................ 22,679 „ 103/io „ Szőlő....................................... 2,936 „ = 1s/io „ Legelő....................................... 51,054 „ = 234/io „ Erdő ........ 1,787 „ = 08/io „ Nádas....................................... 338 „ = 6Vio „ Terméketlen............................ 14,488 „ = 65/io „ Együtt: 220,175 „ = 100% b) a fehérvári járásban van: Szántóföld............................ 102,365 hold = 507/io % Rét ..............................................23,716 „ = 1l8/io „ Szőlő....................................... 6,423 „ = 3Vio „ Legelő ....................................... 43,493 „ =* 215/io ^ Erdő........................................ 9,955 „ = 49/io „ Nádas........................................ 2,143 M =V/i o „ Terméketlen............................ 14,008 „ = 69/io „ Együtt: 202,103 „ = 100% Szántóföld....................................91,311 hold = 608/io °/° Rét........................................ 12,667 „ = 8%o „ Szőlő........................................ 5,221 „ = 34/io „ Legelő....................................... 19,876 „ = 132/io „ Erdő........................................ 13,937 „ = 92/to „ Nádas........................................ 383 „ = 02/ío „ Terméketlen............................ 6,861 „ = 47/to „ Együtt: 150,246 „ = 100% 713 XII. A november havi igazg. választmányi ülés november 30-ik napjára tűzetett ki. Pesten, 1860. oct. 29. Hitelesitette: Gróf Károlyi István elnök, Koriznics László alelnök, Havas Ignácz választm. tag. Jegyzette: Morócz István titoknok, d) a moóri járásban van. Az egész megyében együtt véve van. A járások közül a sárbogárdi, egészen a róna részben, a fehérvárt ugyanott mintegy 2/3-dig, a bicskei 15-dig, s a moóri meg ellenkezőleg egészen a felső hegyes részben fekszik. Föl lehet venni hozzávetőleg, hogy a megyének 703,536 kát. holdnyi területéből mintegy 280 — 300 ezer hold a hegyes, a többi a róna részre esik. Nézzük ezen számoknak tanulságos értelmét. A gazdasági termelésnek, azon czélból, hogy az a gazda fáradozását és költekezését kellőleg és tartósan megjutalmazza, vannak bizonyos elengedhetlen törvényei, melyeket lakolás nélkül sokáig ignorálni nem lehet, s melyeket újabb időben, e nemes és fontos foglalkozásnak bajnokai, hozzávetőleg legalább, s a tapasztalás bizonysága szerint is helyesen, tisztába hoztak. Ezen törvényeknek egyik legfőbbike az, hogy minden oly körülmények közt, hol a föld, kellő trágyázás nélkül kielégítő terméseket már nem ad : a piaczi termények, melyek a föld erejét folyvást csökkentik, és a takarmányfélék közt, melyek azt fentartják, bizonyos megfelelő helyes arányosság létezzék. Azok, kik ez érdemben többet követelnek , kívánják, hogy a piaczi termények és takarmányfélék egyenlő területen termesztessenek, hozzáértve a takarmányfélékhez a természetes réteket is. Azok ellenben, kik igen keveset kívánnak, azt követelik mégis, hogy a piaczi termények és a takarmányfélék, rétet és legelőt is oda értve, legyenek legalább térileg egyenlők. S követelik mindketten ezen arányosságot annálfogva, mert különben, a tapasztalás bizonysága szerint, se kielégítő eredményű állati termelés, sem a földeknek kívánatos trágyázhatása eszközölhető nem lévén , utoljára a gabnatermelés is csak igen ösztövér eredményeket szolgáltathat. E sarkalatos tételek igazsága, olvasóink előtt legalább, bizonyítást nem kíván , mert hiszen, a helyes arányosság értelme, melyet e lapok oly sokszor iparkodtak fontosságában kellőleg magyarázni és példákkal világosítani, általuk fejeztetik ki par excellence — és azon előforduló nagyobb eredmények, melyeket jobb gazdaságainkban tapasztalunk, azoknak igazságát hirdetik fenhangon. 45* Szántóföld ...................... 43,113 hold= 329/1o % Rét 9,748„ = 7s/.o „ Szőlő . 3,222 Wi= 2'/.o „ Legelő . ....................... 20,992n ==16'/,o „ Erdő 48,131n = 367/i o „ Nádas . 25n = 0°/,o „ Terméketlen . ....................... 5,781n = 4'/,o „ Együtt: 131,012n = 100% Szántóföld • ♦ ♦ • 363,682 hold= 51y,o ‡ Rét 68,800 91= 9V,o „ Szőlő 17,802 91= 2V,o „ Legelő : 135,415 91= 931 o „ Erdő ....................... 73,810 99= 109 10 „ Nádas . . 2,889 99= 100 „ Terméketlen . ....................... 41,138 91= 58/16 „ ' Összesen: 703,436 99= 100%