Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1860-11-22 / 47. szám
mesi Bánság, ez viszont más, mint Pest-Kecskemét, vagy Debreczen, vagy éppen Kassa, vagy Nyitra-Léva vidéke. Ha hazánk szükségét gazdasági tanintézetek dolgában igazán ki akarjuk elégíteni, kell hogy a megnevezett vidékek mindegyike egy-egy gazdasági intézetet kapjon idővel ismeretes előttem azon felfogás, mely a gazdasági intézeteket kategóriákba szereti állítani, nevezetesen úgymondott gazdasági akadémia, gazdasági közép és földmivelés iskolák szerint. Nem oszthatom ezen tagolást. Én csak kétféle gazdasági intézetet képzelhetek a dolog természete szerint Egyik az, hol az átható tudományos oktatást gyakorlati gazdálkodás magyarázza; a másik pedig az, hol a túlnyomó gyakorlati gazdasági képeztetést elméleti fejtegetés világosítja. Amabból kikerül a leendő földbirtokos, a leendő bérlő és gazdatiszt, szóval azon tényezők, kiknek a gazdasági termelésnél vezérlet a feladatuk, emekből pedig a jóravaló majoros kisgazdák, cselédek, hajdúk stb , szóval azok, kiktől a gazdasági munkák okszerű és sajátkezű végrehajtását megvárjuk. Az ily értelemben vett gazdasági intézetek szerintem egyenlő szervezettel fognának bírni, s nem kell félni attól, hogy látogatókban hiányuk lenne. Igaz, hogy kevesebb tauló jutna egybe-egybe, de éppen azért képezésük annál kimerítőbb s helyhez alkalmazottabb leenne. Hogy egy intézet a tanulókat nem ragadja magához, azt látjuk egyéb nyilvános iskoláinknál is, melyek az ország különböző helyein ugyanazon czélra léteznek. Aztán én legalább azt hiszem, hogy azon felébredt öntudat, és a kézzel fogható nagy szükség, mely hazánkban a gazdasági oktatást a jelen körülmények közt annyira követeli és mellőzhetlenné teszi, oly számát fogná ifjúinknak leendő gazdasági iskoláinkba vezetni, minőhöz eddig szokva nem voltunk, s maga azon körülmény is, hogy az egyes vidékeknek egyformán keze ügyébe esnék egy-egy intézet, magát a látogatottságot is tetemesen előmozdítaná. Meg kell még említenem, hogy a tervezett gazdasági intézetek egyszersmind olyképen volnának szervezendők, hogy azok mellett mindenütt lenne egy-egy földmives iskola is, a földmivelő nép gyermekei s leendő gazdasági cselédek számára, mely feladat kellő elrendezéssel nemcsak hogy helyesen kapcsolatba hozható a nevezett gazdasági intézetekkel, de sőt az ott leendő példánygazdaságoknak, a költség nem megvetendő kímélésével, éppen ezen utóbb érintett ifjúság szolgáltatná főleg a szükséges munkaerőt, és számba kell venni ezen, az ország gazdasági termelése által oly sürgősen követelt intézetek felállításánál még azt is, hogy egyikmásikával nagyon kevés költséggel kapcsolatba hozhatnánk egyúttal iskolákat leendő alsóbb rendű erdészek számára is, kiknek hiányát annyira érezzük, sőt azokban a dolog természete szerint a haszonkertészet is támogatást találhatna. Hogy azon 67 földműves iskola a felállítandó gazdasági intézetek mellett, hazánk számára a gazdaközönség alsóbb rétegének elegendő nem lenne, azt szívesen elismerem; kezdetnek azonban igen szép lendület lenne már ez is, s azok példája nyomán keletkezhetnének aztán idővel, ha a gazdaközönségnek úgy tetszenek, földmives és cselédképző intézetek megyénként is, s ezen feladat lenne véleményem szerint különösen az, melynek megoldását a megyei gazdasági egyesületek érlelhetnék, gyámolíthatnák és segélyezhetnék leginkább. Bocsánatot kérek a 1. közgyűléstől, ha figyelmét talán hosszasabban vettem volna igénybe; kellett az érintett momentumokat megjelölnem legalább, hogy e díszes gyülekezetnek azok helyessége fölött ítéletet mondani alkalmat szolgáltathassak, s hogy emlékezetbe hozzam mindazon tekinteteket, melyek a gazdasági oktatás szükségességével kapcsolatban állanak. Bátor vagyok ezeknek előrebocsátása után, az igazgató választmány nevében és megbízásából azon indítványt tenni: „Keresse meg Egyesületünk hazánk kormányát, hogy gazdasági intézetek, az ország nagyságához és szükségeihez képest, hazánkban mielőbb keletkezzenek. “ A közgyűlés ezen előterjesztést, s indítványt köztetszéssel fogadta, s a gazdasági oktatás érdekében országos erővel állítandó gazdasági intézetek szükségét mélyen érezve, az igazg. választmányt megbízta : az ország szükségéhez képest állítandó gazdasági intézetek számáról, helyéről és szervezetéről, a költségek fölvételével együtt részletes tervet dolgozni ki, s terjeszteni a közgyűlés elé, hogy az Egyesület ez ügyben az országgyűlés előtt tjból szavát emelhesse. IV. Az 1861 -ik évben tartandó országos gazda kiállítás idejére nézve a közgyűlés egyelőre abban állapodott meg, hogy a kiállítás a jövő pesti fledardvásár táján tartassák meg, a napokat azonban, a lóversenynyel combinálva, tüzetesen a januári közgyűlés határozza meg. Egyébiránt tervbe vett országos kiállítással kapcsolatban álló sorsjátékra a jegyek kiosztása mindjárt a gyűlés alatt megkezdetett, s a nyitott megrendelési íveken a jelenvoltak által közel 0,600 sorsjegy azonnal lefoglaltatott, s minthogy e sorsjáték 40,000 db sorsjegygyel akként van állítva, hogy az 51 krós sorsjegyekből befolyandó összeg, részben a kisorsolandó gazdasági tárgyak, főleg eszközök és gépek vásárlására, részben a kiállítási költségek fedezésére szolgáljon : az elnökség oda utasíttatott, hogy a kiállítási sorsjegyek elterjesztését s értékesítését az országban leginkább a megyei gazdasági egyesületek és az egyesületi tagok hazafias buzgósága általigyekezzék eszközölni. V. Miután az országos kiállítási helyiségre vonatkozólag a gróf Károlyi György úrnak az igazg. választmány által melegen pártolt azon indítványát, miszerint mind a kiállítás hatásának emelése, mind a látogató közönség kényelme tekintetéből, de a kiállítási ideiglenes építkezések tetemes költségeinek elkerülése végett is kívánatos, sőt mélhatlanul szükséges, hogy az Egyesület egy alkalmas és a czélnak minden tekintetben megfelelő kiállítási tér szerzéséről és állandó fölszereléséről gondoskodjék, már a f. é. június 6-kán tartott közgyűlés köztetszéssel fogadta, s egy ily alkalmas telek szerzése és fölszerelése iránt javaslatot adni és tervet készíteni az indítványozó nemes gróf elnöksége alatt bizottmányt nevezett ki, e közgyűlési határozat folytán m. gr. Károlyi György ur előterjesztéséből, s a f. é. September 29-én tartott igazg. választmányi ülés jegyzőkönyvének ide vonatkozó, felolvasott (IV) pontjából a közgyűlés örömmel és helyesléssel értesült, hogy az Egyesület óhajtása egy orsz. kiállítási helyiség szerzésére és állandó felszerelésére nézve, a Damjanovics-féle telkek megvásárlásával immár valósulásnak indult, mely szerencsés kezdetért a közgyűlés az elnökségnek s különösen m. gróf Károlyi György urnak, az Egyesület érdekei iránt már különben is megszokott, s ez ügyben csak újból tanúsított hazafiai áldozatkészségéért meleg köszönetet szavazott, bizton remélvén,, hogy az ő elnöksége alatt kinevezett bizottmány buzgóságának mielőbb sikerülni fog az Egyesület ál-