Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1860-11-22 / 47. szám

mesi Bánság, ez viszont más, mint Pest-Kecskemét, vagy Deb­­reczen, vagy éppen Kassa, vagy Nyitra-Léva vidéke. Ha ha­zánk szükségét gazdasági tanintézetek dolgában igazán ki akarjuk elégíteni, kell hogy a megnevezett vidékek mind­egyike egy-egy gazdasági intézetet kapjon idővel ismeretes előttem azon felfogás, mely a gazdasági in­tézeteket kategóriákba szereti állítani, nevezetesen úgymon­­dott gazdasági akadémia, gazdasági közép és földmivelés is­kolák szerint. Nem oszthatom ezen tagolást. Én csak kétféle gazdasági intézetet képzelhetek a dolog természete szerint Egyik az, hol az átható tudományos oktatást gyakorlati gaz­dálkodás magyarázza; a másik pedig az, hol a túlnyomó gya­korlati gazdasági képeztetést elméleti fejtegetés világosítja. Amabból kikerül a leendő­ földbirtokos, a leendő bérlő és gazdatiszt, szóval azon tényezők, kiknek a gazdasági terme­lésnél vezérlet a feladatuk, emekből pedig a jóravaló majoros kis­gazdák, cselédek, hajdúk stb , szóval azok, kiktől a gaz­dasági munkák okszerű és sajátkezű végrehajtását megvárjuk. Az ily értelemben vett gazdasági intézetek szerintem egyen­lő szervezettel fognának bírni, s nem kell félni attól, hogy láto­gatókban hiányuk lenne. Igaz, hogy kevesebb ta­uló jutna egy­­be-egybe, de éppen azért képezésük annál kimerítőbb s helyhez alkalmazottabb leen­ne. Hogy egy intézet a tanulókat nem ragadja magához, azt látjuk egyéb nyilvános iskoláinknál is, melyek az ország különböző helyein ugyanazon czélra lé­teznek. Aztán én legalább azt hiszem, hogy azon felébredt öntudat, és a kézzel fogható nagy szükség, mely hazánkban a gazdasági oktatást a jelen körülmények közt annyira köve­teli és mellőzhetlenné teszi, oly számát fogná ifjúinknak leendő gazdasági iskoláinkba vezetni, minőhöz eddig szokva nem vol­tunk, s maga azon körülmény is, hogy az egyes vidékeknek egyformán keze ügyébe esnék egy-egy intézet, magát a láto­gatottságot is tetemesen előmozdítaná. Meg kell még említenem, hogy a tervezett gazdasági intézetek egyszersmind olyképen volnának szervezendők, hogy azok mellett mindenütt lenne egy-egy földmives iskola is, a földmivelő nép gyermekei s leendő gazdasági cselédek szá­mára, mely feladat kellő elrendezéssel nemcsak hogy helye­sen kapcsolatba hozható a nevezett gazdasági intézetek­kel, de sőt az ott leendő példánygazdaságoknak, a költség nem megvetendő kímélésével, éppen ezen utóbb érintett ifjú­ság szolgáltatná főleg a szükséges munkaerőt, és számba kell venni ezen, az ország gazdasági termelése által oly sür­gősen követelt intézetek felállításánál még azt is, hogy egyik­másikával nagyon kevés költséggel kapcsolatba hozhatnánk egyúttal iskolákat leendő alsóbb rendű erdészek számára is, kiknek hiányát annyira érezzük, sőt azokban a dolog termé­szete szerint a haszonkertészet is támogatást találhatna. Hogy azon 6­­­7 földműves iskola a felállítandó gazda­sági intézetek mellett, hazánk számára a gazdaközönség al­sóbb rétegének elegendő nem lenne, azt szívesen elismerem; kezdetnek azonban igen szép lendület lenne már ez is, s azok példája nyomán keletkezhetnének aztán idővel, ha a gazdaközönségnek úgy tetszenek, földmives és cselédképző intézetek megyénként is, s ezen feladat lenne véleményem szerint különösen az, melynek megoldását a megyei gazda­sági egyesületek érlelhetnék, gyámolíthatnák és segélyezhet­nék leginkább. Bocsánatot kérek a 1. közgyűléstől, ha figyelmét talán hosszasabban vettem volna igénybe; kellett az érintett mo­mentumokat megjelölnem legalább, hogy e díszes gyüleke­zetnek azok helyessége fölött ítéletet mondani alkalmat szol­gáltathassak, s hogy emlékezetbe hozzam mindazon tekin­teteket, melyek a gazdasági oktatás szükségességével kap­csolatban állanak. Bátor vagyok ezeknek előrebocsátása után, az igazgató választmány nevében és megbízásából azon indítványt tenni: „Keresse meg Egyesületünk hazánk kormányát, hogy gazdasági intézetek, az ország nagyságához és szükségeihez képest, hazánkban mielőbb keletkezzenek. “ A közgyűlés ezen előterjesztést, s indítványt köztetszéssel fogadta, s a gazdasági oktatás érdekében országos erővel ál­lítandó gazdasági intézetek szükségét mélyen érezve, az igazg. választmányt megbízta : az ország­ szükségéhez képest állítandó gazdasági intézetek számáról, helyéről és szervezetéről, a költ­ségek fölvételével együtt részletes tervet dolgozni ki, s terjesz­teni a közgyűlés elé, hogy az Egyesület ez ügyben az ország­­gyűlés előtt tjból szavát emelhesse. IV. Az 1861 -ik évben tartandó országos gazda kiállí­tás idejére nézve a közgyűlés egyelőre abban állapodott meg, hogy a kiállítás a jövő pesti fledardvásár táján tartassák meg, a napokat azonban, a lóversenynyel­ combinálva, tüzete­sen a januári közgyűlés határozza meg. Egyébiránt­­ tervbe vett országos kiállítással kapcsolatban álló sorsjátékra a jegyek kiosztása mindjárt a gyűlés alatt megkezdetett, s a nyitott megrendelési íveken a jelenvoltak által közel­­ 0,600 sorsjegy azonnal lefoglaltatott, s minthogy e sorsjáték 40,000 db sorsjegygyel akként van állítva, hogy az 51­ krós sors­jegyekből befolyandó összeg, részben a kisorsolandó gazda­sági tárgyak, főleg eszközök és gépek vásárlására, részben a kiállítási költségek fedezésére szolgáljon : az elnökség oda utasíttatott, hogy a kiállítási sorsjegyek elterjesztését s érté­kesítését az országban leginkább a megyei gazdasági egyesü­letek és az egyesületi tagok hazafias buzgósága által­­igye­kezzék eszközölni. V. Miután az országos kiállítási helyiségre vonatkozólag a gróf Károlyi György úrnak az igazg. választmány által melegen pártolt azon indítványát, miszerint mind a kiállítás hatásának emelése, mind a látogató közönség kényelme te­kintetéből, de a kiállítási ideiglenes építkezések tetemes költ­ségeinek elkerülése végett is kívánatos, sőt mélhatlanul szük­séges, hogy az Egyesület egy alkalmas és a czélnak minden tekintetben megfelelő kiállítási tér szerzéséről és állandó föl­szereléséről gondoskodjék, már a f. é. június 6-kán tartott közgyűlés köztetszéssel fogadta, s egy ily alkalmas telek szer­zése és fölszerelése iránt javaslatot adni és tervet készíteni az indítványozó nemes gróf elnöksége alatt bizottmányt ne­vezett ki, e közgyűlési határozat folytán m. gr. Károlyi György ur előterjesztéséből, s a f. é. September 29-én tartott igazg. választmányi ülés jegyzőkönyvének ide vonatkozó, felolvasott (IV) pontjából a közgyűlés örömmel és helyesléssel értesült, hogy az Egyesület óhajtása egy orsz. kiállítási helyiség szer­zésére és állandó felszerelésére nézve, a Damjanovics-féle tel­kek megvásárlásával immár valósulásnak indult, mely sze­rencsés kezdetért a közgyűlés az elnökségnek s különösen m. gróf Károlyi György urnak, az Egyesület érdekei iránt már különben is megszokott, s ez ügyben csak újból tanúsí­tott hazafiai áldozatkészségéért meleg köszönetet szavazott, bizton remélvén,, hogy az ő elnöksége alatt kinevezett bizott­mány buzgóságának mielőbb sikerülni fog az Egyesület ál-

Next