Gazdasági Lapok, 1862 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1862-08-31 / 35. szám

598 A burgundi répa mivelése a tengeriével egyenlő, azon kivétellel, hogy itt egyszerű kézi kapálás is jön közbe. Van e birtokban igen szépen diszlő csirászat is. Fajra nézve többnyire hollandi. Van morva, sileziai, schweiczi eredetű is, vegyest néhány Hunyadyféle szár­­mazásuakkal. A hollandi faj szám szerint: 2 bika, 29 tehén. 1859 és 1860 években Osztriszland Leer melletti N . . . . vá­rosból hozattak a birtokos ur által, s azóta eredeti tiszta­ságukban nagy gonddal tenyésztetnek.Jelenleg schweiczi bika nem tartatik, hanem hollandi bikák alkalmaztatnak a többi fajú tehenekre is, és a­mint az eredmény mutatja, kitűnő sikerrel. Az állatok jóval nagyobbak, erősebbek, mint az eredetiek, s úgy látszik tejbőségben se maradnak hátra a tiszta hollandi fajtól. Jelenleg e csirászat állománya a következő: 2 darab hároméves hollandi bika, 20 „ hollandi­­ , , 22 „ más fajú ( ’ 7 „ két éves hollandi bika 6 „ n n n ÜSZŐ, 2 „ két éves más fajú üsző, 1 „ másfél éves hollandi bika, 2 „ ii ii ,i üsző, 2 ,i ii ,i fél hollandi üsző, 1 ,, kisebb schweiczi bika, 21 ,i teljes és félvérű hollandi üsző, 86 darab összesen. A két darab kétéves tiszta eredetű hollandi bika eladásra neveltetik fel, és eddig már több darab adatott el 200—250 írtjával. Hollandi tenyész-tehenek, vagy a nagyobb üszők nem adatnak el, a szopós üszők egy hetes korukban 20—25 írton, két hetes korukban pedig 25—30 írton kelnek el. A gazdaság szükségére évenkint egy bika, 8 üsző borjú neveltetik fel. A hollandi fajú üszők második, más fajnak 2­/2—3 éves korukban bocsáttatnak bika alá. Említésre méltó, hogy a múlt évben a borjúistáló­­ban esetleg egy 18 hónapos hollandi üsző, egy szintén 18 hónapos hollandi bika által folyatván meg, egy töké­letesen kiképzett erős üszőborjút ellett s fel is nevelt. Tehát lehet nem csak angol-, de Magyarországban is erős izmos állatokat nevelni, csak kellő gond forditassék rájok. A felnevelendő borjuk 8—10 hétig szopnak, azután zabot és bükkönyös zabtakarmányt kapnak egy éves ko­rukig, ezentúl csak szénát. 1860. év végén beütött a csirászatba a lépfene s tartott több hónapig; minden orvosi reá fordított gond mellett is a legszebb, legerősebb darabok hullottak el. Ragadósnak e baj nem tapasztaltatott. E bajnak forrása, az orvosi nézet szerint, a gyakori esőzés folytán buján nőtt takarmánynak tulajdonittatott. Különben a csirászatban a meddőség 4 percent, az elvetélés...........................6 „ a borjudög .......­­ „ szokott lenni. A takarmányozás módja tél idején, p. o. 1860/1 évben 10 font anyaszéna 10 frt sz. é. 3 „ repczepogácsa u » n n 1 „ buzakorpa 2 n » ” 16 ,i répa ^ n­ n n 6 „ burgonya 3 „ n­ „ 8 „ zabszalma-szecska 4 „ „ „ Szénaértékben =­ 30 font Amidőn a vérbetegség dühöngött, adatott: 15 font anyaszéna = 15 sz. é. 6 ,i tengeri dar^a = 15 „ „ Szénaértékben = 30 font. A nyári szakban : April első -­ második felében kezdődik a zöldtakarmá­nyozás őszig, még pedig legelőször rozs-takarmány­nyal, mely vegyest búzával van elvetve. Rozs után következik a buzatakarmány. Ezután a luczerna, baltaczim takar­mány kerül a sorba. Ezeket követi ismét a zöld tengeri és köles, mely takarmányozás tart October hó végéig. S igy a czirászat takarmány dolgában nem szenved soha szükséget. A zöld takarmányozás kezdetben, tavaszkor főkép, mindig vegyítve szalmával kezdődik. Néha jobb tejelés végett liszt is adatik a fejősöknek. A tatárka megkisérte­­tett termesztetni, de mivel a marha jó izűen nem falta, abbahagyatott, (alkalmasint nem gyönge korában étette­­tett e takarmány nemű). Legelő nem lévén a gazdaságban, a tehenek csak aratás után kerülnek ki az istálóból a tarlóra, és a sarja behordása után a rétekre. A rétek, fekvésüknél fogva néhol szárazabbak, né­hol pedig vizenyősebbek, így némely része kétszer, né­mely része háromszor is kaszálható. A Rákos-patak a nagy esőzés után szokta a réteket is elborítani, é­s pedig néha akkor, midőn nem válik haszonra. A rétek mivelésére itt nagy gond fordittatik; tavasz­­szal rézgyaluval a túrások elegyengettetnek, s vas fogas­sal jól megkarczoltatnak, szaggattatnak, mi a méh és más száraz gazok kiirtására kedvezőleg hat. Azonfölül trágyalével megöntöztetnek, hamuval be­­hintetnek, a lapályosabb részek árkokkal vizmentesittet­­nek, a nyert árokföld pedig az itt ott találtató gödrök betöltésére használtatván fel, fű- és here­maggal beszá­­ratik. Ily ipar után magyarázható aztán, ha ezen száraz, homokos talajú, vagy mocsáros rétek kétszer, néha há­romszor is kaszálhatók. A rétek kaszálása azelőtt negyedrészért történt a czinkotai lakosok által, a­kik egész a kazalozásig min­den takarítási munkát kötelesek voltak elvégezni. Jelen­leg napszámosok által történik a feltakarítás. Holdankint mintegy 15 mázsa széna és 11 mázsa sarja szokott a ter­més lenni. A gazdaság miveltetik állandó cselédek, és napszá­mosok által. A cselédség : egy béresgazda, 2 kocsis, 3 szekeres, és 5 gyalog béres, 1 kovács, 1 bognár, 1 kertész és 2 kertész-bojtárból áll. A csirászati cselédség áll: 1 majoros, 1 tejes, 6 fejő legényből.

Next