Gazdasági Lapok, 1863 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-02 / 31. szám

482 A merre szem ellát, minden sárgával tarka, — zöld erdő — zöld mező — sárga homokbuczka . . . mindenütt homok — és homok, mindenütt elszomorító pusztulás. Évek kellenének, szilárd akarat és erős kéz, hogy a gazdaság kiemelkedjék az örvényből, mely hova tovább mindig közelebb viszi azt az enyészethez, — tönkre leend az annyira téve, hogy a gazdálkodás semmiféle ágának kifejtésére tért nem adand ! „A ki nem halad vagy elmarad, vagy eltiportatik!“ Telepi Gyula: A tengerinek fontosságáról és termesztéséről. (Vége.) Miután az előbbiekben a tengeri termesztésének átalános feltételeiről, az éghajlat, fekvés, talaj, trágyázás s állásáról a vetésforgásban volt szó: szándékunk a következőkben rövid vázlatot adni a kukorica okszerűbb termesztésmódjának, amint az hazánk viszonyai közt nyert újabb tapasztalatok nyomán sikeresnek mutatkozott. Mikép kell a földet kukoricza alá elkészíteni? Legtöbb esetben a föld egyenes felületre megszántatik, a nedves fekvésűt azonban gerinczekre vagy keskeny ágyakra is szokás szántani. Többszöri szántás az előévben, és pedig, ha lehetséges, egyszer mély, azután egy vagy kétszeri szántás (mely irtó ekével is tehető) tavaszszal, valamint más kapás növényeknél, úgy a tengerinél is ajánlatos, és ez utóbbinál annál inkább kivihető, miután jóformán a tengerivel végzi a gazda tavaszi vetését. Átalában véve a kukoricza megkívánja, hogy földje a legporhanyóbbá tétessék, mit a könnyű homokföldön kevesebb, a kötöttebb földön több, jól és czélszerűen végzett szántással érhetünk el. Mikép eszközöltetik a kukoricza vetése ? Közvetlenül a vetés előtt a földnek felszíne borona és henger segítségével tökélyesen megtisztíttatik. Nagybani mivelésnél a vetés maga vagy sorokban vagy soros fészkekben történik , amaz valamelyik sor vetőgéppel, például a Garretfélével, ez utóbbi pedig kézzeli ültetés által, vagy például a Kutzerféle fészekbe vető géppel eszközöltetvén. A vetőmagnak csupán ily rendes elosztása mellett válik lehetségessé a sorközöknek vonó eszközökkeli megmunkáltatása, és ha a kukoricza-termesztés apostola fél század előtt mondhatta: *) „Büszke vagyok arra, hogy, amint gazdasági irataimból látható, első valék, ki a tengeri termesztésnél a sárvetőt és a lókapát alkalmaztam , úgy valóban részesült is Burger azon megnyugtatásban, miszerint példája mindenfelé a legnagyobbszerű utánzásra talált. Miként is volna különben lehetséges a munkáskezekben annyira hiányt szenvedő alföldünkbön oly nagy területeket tengerivel elvetve, avagy például Mohács vidékén a majdani négyszeg mértföldnyi Sátoristyei pusztán azt rendesen 500 holdnyi területen termelve láthatni. A fészkes ültetésnek, (hosszában és keresztben is sorba) az egyszerű soros vetéshez képest többféle előnye van, jelesen: hogy lókapával a föld e mellett keresztben is megmivelhető úgy, hogy csak kevés marad a kézzeli utánpótlásra; továbbá hogy a sor jelölés keresztben kevés költségbe kerül; hogy kézzeli ültetés egy holdon 3 legfölebb 4 munkanapot vesz igénybe, végre vetőmag ily eljárás mellett, legkevesebb szükségeltetik. Az egyszerű soros vetésnél a lókapával és a halmozó ekével természetesen csak a sorok mentében lehet dolgozni; a növényeknek a sorokbani térközeit pedig kézi kapával kell megmunkálni; és vetőmagból szintén kétszer annyi kell, mint a kézzeli ültetésnél szükséges.“ Minő egymástóli távolságra történjék a magnak vetése ? A négyszegű hálózatnál a fészkeknek egymástóli távolsága: gazdag földben, meleg égaljban és a nagyfalu kukoriczánál 2 és fél láb — mint ezt például a bélyei uradalomban, valamint a Dráva mentében is tapasztaltam . Magyar-Óvár vidékén legtöbbnyire 2 lábnyi vagy valamivel kisebb távolságra is ültetik; hűvösebb tájakon, valamint a kisebb fajta kukoricza körülbelül 1 V 5 lábnyira vettetik. Hagyatik pedig egyes fészkekben, hol jó a talaj három, különben csak két szál növény. Az egyszerű soros vetésnél a sorok távolságára nézve ugyanazon mérték tartozik; a sorokban pedig a növények 1 vagy 3A lábra állíttatnak egymástól, a szerint a mint nagyobb vagy kisebb a tengeri faj. Kap tehát minden egyes növény a nevezett két eljárási mód mellett 1—2—3 négyszeg lábnyi növekedést tért. A soros vetésnek azon előnye van, miszerint egyenkint állván a növények, azok gyökerei czélszerűbben oszolhatnak el; a négyszegű hálózatnál ellenben levegő és világosság jobban hathatnak a talajra és a növényekre. Takarmány termesztésre a kukoricza legczélszerűbben 3A—l’A lábúai távolságú sorokban vettetik. A magnak letakarása 1, legfeljebb 2 hüvelyknyire történik a szerint, amint az éghajlat és a talaj többé vagy kevésbé nedves. Mennyi vetőmag kell egy holdra ? A kukoriczatermelés előnyeihez tartozik a vetőmag mennyiségének aránylagosan csekély volta. A fészkes ültetésnél minden egyes fészekbe egy magszemmel több ejtetik mint ahány növény hagyatni szándékoltatik; e szerint a két lábnyi távolságra mért négyszegű hálózatnál, ahol minden egyes fészekben két növényt kívánunk hagyni, minden egyes fészekben 3 szemet kell ejtenünk, — az egy holdra így, például a lady corn nevezetű kedvelt kukoricza válfajt véve, melyből 1 font 2604 szemet tartalmaz, vagyis 1 mérő (83 fontjával) 216132 szemet, — kell vetőmag 1600 X 56 X 3 4 X 216132 és mérő egy holdra. A két lábnyi távolságra történő soros vetésnél kétannyi vetőmag szükségeltetik. Zöld takarmány termesztésre némely gazdák alig vesznek egy mérő magot; mások — jobb eredménynyel IV2—2 mérőt vetnek el; a sűrűbb vetés vékonyabb szárakat hoz elő, a vékonyabb vetés ellenben vastagabba *) Burger, Marsban: Vll. lap.