Gazdasági Lapok, 1865 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-02 / 31. szám

362 3) az 500 db aranyra a selyemtenyésztési üzlet legki­­i­sebbike a 6 évi összes termés után 70 mázsa gubó; és 4) az 1000 db aranyra az üzlet legkisebbike ugyan­csak 6 évi összes termés után 140 mázsa gubó. Megjegyez­tetvén e helyütt, hogy a 100 és 300 db aranyra csak saját tenyésztési gubókkal lehetett versenyezni, ellenben az 500 és 1000 db aranyból álló jutalmakra azon selyemtenyész­­tők is versenyezhetnek, a­kik a kivánt gubómennyiséget részint saját tenyésztéssel, részint a falu vagy környékbeli nép át­tal teny­észt ékt és be­vált­ott gubókkal ál­­tják ki. 5) Azon tenyésztők, a­kiknek a gubóbeváltással össze­kötött saját filandájuk vagyon, a jutalmazásnál —a többi körülmények egyenlősége mellett— elsőséggel bizandnak. 6) A versenyzők az 18 .11/­ja-ik évi időszak alatt a se­lyemtenyésztésben nyert eredményeket az illető megyei állandó bizottmány bélyegtelen bizonyítványával tartoznak igazolni, kimutatván évről évre a saját tenyésztéssel elő­állított, valamint a falu vagy környékbeli nép által tenyész­tett, név szerint kiktől és mi áron beváltott gubómeny­­nyiségét. 7) A selyemipar fejlődésének figyelemmel kísérhetése végett ezen kívül a versenyzők a mennyiségről kinyert bi­­zonyítványnyal (6-ik pont), egyszersmind minden évben October havában selyemgubó­kát és legombolyított selymet, és pedig minden osztályból küldeni fognak az orsz. Magyar Gazdasági Egyesületnek Pestre mutatványul s mintegy ál­landó kiállításra. 8) A versenyző selyemtenyésztési vállalatok szintén királyi biztos által, s a Magyar Gazdasági Egyesület ki­küldöttjei kíséretében fognak a helyszínen megszemlél­tetni, hogy a helyszínen nyert meggyőződés alapján annál igazságosabb ítéletet lehessen hozni. Végre megjegyeztetik, miszerint a bejelentések, illető­leg a bizonyítványok mind az eperfaü­lt­etvényekre, mind pedig a selyemtenyésztésre nézve, az 1866-ik évi October 15-ik napjáig Pestre az orsz. Magyar Gazdasági Egyesülethez lesznek halaszthatlanul beküldendők, él az Egyesület sem, a nagy és kis birtok érdekében egyaránt, saját hatásköréhez képest hivatásszerű befolyá­sát érvényesíteni, minek eredményéül csak azon moz­galmakat említjük fel, melyek az Egyesület kebeléből kiindulva, s a fejedelem atyai jóakaratával találkozva és az ország főkormányszéke által gyámolitva, a magyar földhitelintézet életbeléptetésére, s a gazdasági tanintéze­tek ügyének meleg felkarolására vezettek. De tekintve azon fogadtatást, melyben a régebben kiadott „Gazdasági Kis tük­ö­r­ a földmi­velő népnél országszerte részesült, s örömest engedve a nm. magyar királyi Helytartótanács gondoskodó sürgetésének, s a több oldalról mind sűrűbben nyilatkozott óhajtásnak, az Egyesület kedves kötelességének ismerte a V Gaz­das­ági Kistükörnek, ötödik kiadását is elrendelni 30,000 pél­dányban, a szerkesztéssel alulírottat bízván meg. *) A munka tartalma következő: Első rész. A növénytermesztésről. Első szakasz. Szoros értelemben vett vagy szántóföld-mivelés. I. Fejezet. A szántóföld-mivelés átalánosan I. C­z­i­k­k. A növények élete, táplálkozása; a levegő, nedves­ség, melegség, világosság befolyása a növényekre; éghajlat. II. c­zi­k­k. Gazdasági földismeret. A különféle földnemek és fajok. III. Czikk. A szántóföldnek megmunkálásáról és az ahhoz szükséges eszközökről. IV. Czikk. A trágyázásról. V. C­z­i­k­k. Vetés, a növényeknek tenyészetközben gondvise­lése, végre letakaritása. II. Fejezet. Részletes növénymivelés. I. Czikk. Lisztes gabona f eleségfélék. II. Czikk. Hüvelyének. III. Czikk. Gumós és gyöknövények. IV. Czi­k­k. A rétek s legelők ápolásáról és a mesterséges ta­karmány-termesztésről. V. Czikk Ipar­növények. Második szakasz. Kertészet. A kertekről átalában. I. Fejezet. A konyhakertekről. I. Czikk A konyhakertek czélja; fekvése és földje; felosz­tása; eszközök és munkák. II. Czikk. Melegágyak; veteményezés. III Czikk. A gyökérféle zöldségek vagy konyhakerti növé­nyekről. IV. Czikk. A széles levelű vagy torzsás zöldségekről. V. Czikk. A saláta­félékről. VI. C­zi­k­k. A hagymákról. VII. C­z­i­k­k. A hüvelyes és kobakos kerti veteményekről. VIII. C­z­i­k­k. A vegyes nemű konyhakerti növényekről. IX. C­z­i­k­k. A kerti növények ápolásáról,­­ a veteménymag termesztéséről. II. Fejezet. A gyümölcsös kertről. 1. C­z­i­k­k. A csemete­iskoláról. II. Czi­k­k. A gyümölcsfák nemesitéséről. III. C­z­i­k­k. Az oltványoknak állandó helyeikre való kiülte­téséről. IV. Czikk. A kiülteti gyümölcsfák ápolásáról. V. Czikk: A gyümölcsfák ellenségeiről, nyavalyáiról, és ezek orvoslásáról *) Megrendelhető e hasznos gazd. munka az egyesü­leti iroda (Pest üllői út 12. sz.) továbbá a Kocsi Sándor féle nyomdában (Pesten a báltéren) és minden könyvárus által. Ara keményen kötve 50 kr. o. é. A „Gazdasági Kistükörnek“ e napokban megjelent ötödik kiadása. Az orsz. magyar gazdasági Egyesület egyik leg­szebb feladatának ismerte mindig a közhasznú, s különösen a gazdasági ismeretek terjesztését, s az általa e czélra hasz­nált eszközök közt legnépszerűbb Ion a Gazdasági Kistükör, mely eredetileg Karika Pál, Szentmiklósy Sámuel és Tahy Manó koszorú­zott pályaműveikből az áldott em­lékű Csapó Dániel által egygyé olvasztva, később pedig Benkő Dániel­, Gindly Rudolf, Újváry, Jankó, és Daróczy Zsig­mond, Stallner Keren­cz, Tóthfalusy Miklós, Vass Pál, Matuska József és Klein Gusztáv hozzájárulásával javítva és bővítve, az Egyesület akkori titkára, Török János szerkesztése mellett néhány év alatt mintegy 20,000 példányban négy kiadásban jelent meg. A negyedik, lényegesen javított s kiegészített kiadás 1845-ben látott napvilágot. Az azóta lefolyt 20 év alatt nagy és nehéz időket éltünk, gazdasági állapotaink is gyökeresen változtak, s elmondhatjuk, hogy valamint a mezei gazdaság fontossága iránt a meggyőződés általában erősödött, úgy a javítás és haladás szükségének érzete is fokozottan élénkült minden irányban. Nem is mulasztó

Next