Gazdasági Lapok, 1865 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1865-08-02 / 31. szám
362 3) az 500 db aranyra a selyemtenyésztési üzlet legkiisebbike a 6 évi összes termés után 70 mázsa gubó; és 4) az 1000 db aranyra az üzlet legkisebbike ugyancsak 6 évi összes termés után 140 mázsa gubó. Megjegyeztetvén e helyütt, hogy a 100 és 300 db aranyra csak saját tenyésztési gubókkal lehetett versenyezni, ellenben az 500 és 1000 db aranyból álló jutalmakra azon selyemtenyésztők is versenyezhetnek, akik a kivánt gubómennyiséget részint saját tenyésztéssel, részint a falu vagy környékbeli nép áttal tenyészt ékt és beváltott gubókkal áltják ki. 5) Azon tenyésztők, akiknek a gubóbeváltással összekötött saját filandájuk vagyon, a jutalmazásnál —a többi körülmények egyenlősége mellett— elsőséggel bizandnak. 6) A versenyzők az 18 .11/ja-ik évi időszak alatt a selyemtenyésztésben nyert eredményeket az illető megyei állandó bizottmány bélyegtelen bizonyítványával tartoznak igazolni, kimutatván évről évre a saját tenyésztéssel előállított, valamint a falu vagy környékbeli nép által tenyésztett, név szerint kiktől és mi áron beváltott gubómenynyiségét. 7) A selyemipar fejlődésének figyelemmel kísérhetése végett ezen kívül a versenyzők a mennyiségről kinyert bizonyítványnyal (6-ik pont), egyszersmind minden évben October havában selyemgubókát és legombolyított selymet, és pedig minden osztályból küldeni fognak az orsz. Magyar Gazdasági Egyesületnek Pestre mutatványul s mintegy állandó kiállításra. 8) A versenyző selyemtenyésztési vállalatok szintén királyi biztos által, s a Magyar Gazdasági Egyesület kiküldöttjei kíséretében fognak a helyszínen megszemléltetni, hogy a helyszínen nyert meggyőződés alapján annál igazságosabb ítéletet lehessen hozni. Végre megjegyeztetik, miszerint a bejelentések, illetőleg a bizonyítványok mind az eperfaültetvényekre, mind pedig a selyemtenyésztésre nézve, az 1866-ik évi October 15-ik napjáig Pestre az orsz. Magyar Gazdasági Egyesülethez lesznek halaszthatlanul beküldendők, él az Egyesület sem, a nagy és kis birtok érdekében egyaránt, saját hatásköréhez képest hivatásszerű befolyását érvényesíteni, minek eredményéül csak azon mozgalmakat említjük fel, melyek az Egyesület kebeléből kiindulva, s a fejedelem atyai jóakaratával találkozva és az ország főkormányszéke által gyámolitva, a magyar földhitelintézet életbeléptetésére, s a gazdasági tanintézetek ügyének meleg felkarolására vezettek. De tekintve azon fogadtatást, melyben a régebben kiadott „Gazdasági Kis tükör a földmivelő népnél országszerte részesült, s örömest engedve a nm. magyar királyi Helytartótanács gondoskodó sürgetésének, s a több oldalról mind sűrűbben nyilatkozott óhajtásnak, az Egyesület kedves kötelességének ismerte a V Gazdasági Kistükörnek, ötödik kiadását is elrendelni 30,000 példányban, a szerkesztéssel alulírottat bízván meg. *) A munka tartalma következő: Első rész. A növénytermesztésről. Első szakasz. Szoros értelemben vett vagy szántóföld-mivelés. I. Fejezet. A szántóföld-mivelés átalánosan I. Czikk. A növények élete, táplálkozása; a levegő, nedvesség, melegség, világosság befolyása a növényekre; éghajlat. II. czikk. Gazdasági földismeret. A különféle földnemek és fajok. III. Czikk. A szántóföldnek megmunkálásáról és az ahhoz szükséges eszközökről. IV. Czikk. A trágyázásról. V. Czikk. Vetés, a növényeknek tenyészetközben gondviselése, végre letakaritása. II. Fejezet. Részletes növénymivelés. I. Czikk. Lisztes gabona f eleségfélék. II. Czikk. Hüvelyének. III. Czikk. Gumós és gyöknövények. IV. Czikk. A rétek s legelők ápolásáról és a mesterséges takarmány-termesztésről. V. Czikk Iparnövények. Második szakasz. Kertészet. A kertekről átalában. I. Fejezet. A konyhakertekről. I. Czikk A konyhakertek czélja; fekvése és földje; felosztása; eszközök és munkák. II. Czikk. Melegágyak; veteményezés. III Czikk. A gyökérféle zöldségek vagy konyhakerti növényekről. IV. Czikk. A széles levelű vagy torzsás zöldségekről. V. Czikk. A salátafélékről. VI. Czikk. A hagymákról. VII. Czikk. A hüvelyes és kobakos kerti veteményekről. VIII. Czikk. A vegyes nemű konyhakerti növényekről. IX. Czikk. A kerti növények ápolásáról, a veteménymag termesztéséről. II. Fejezet. A gyümölcsös kertről. 1. Czikk. A csemeteiskoláról. II. Czikk. A gyümölcsfák nemesitéséről. III. Czikk. Az oltványoknak állandó helyeikre való kiültetéséről. IV. Czikk. A kiülteti gyümölcsfák ápolásáról. V. Czikk: A gyümölcsfák ellenségeiről, nyavalyáiról, és ezek orvoslásáról *) Megrendelhető e hasznos gazd. munka az egyesületi iroda (Pest üllői út 12. sz.) továbbá a Kocsi Sándor féle nyomdában (Pesten a báltéren) és minden könyvárus által. Ara keményen kötve 50 kr. o. é. A „Gazdasági Kistükörnek“ e napokban megjelent ötödik kiadása. Az orsz. magyar gazdasági Egyesület egyik legszebb feladatának ismerte mindig a közhasznú, s különösen a gazdasági ismeretek terjesztését, s az általa e czélra használt eszközök közt legnépszerűbb Ion a Gazdasági Kistükör, mely eredetileg Karika Pál, Szentmiklósy Sámuel és Tahy Manó koszorúzott pályaműveikből az áldott emlékű Csapó Dániel által egygyé olvasztva, később pedig Benkő Dániel, Gindly Rudolf, Újváry, Jankó, és Daróczy Zsigmond, Stallner Kerencz, Tóthfalusy Miklós, Vass Pál, Matuska József és Klein Gusztáv hozzájárulásával javítva és bővítve, az Egyesület akkori titkára, Török János szerkesztése mellett néhány év alatt mintegy 20,000 példányban négy kiadásban jelent meg. A negyedik, lényegesen javított s kiegészített kiadás 1845-ben látott napvilágot. Az azóta lefolyt 20 év alatt nagy és nehéz időket éltünk, gazdasági állapotaink is gyökeresen változtak, s elmondhatjuk, hogy valamint a mezei gazdaság fontossága iránt a meggyőződés általában erősödött, úgy a javítás és haladás szükségének érzete is fokozottan élénkült minden irányban. Nem is mulasztó