Gazdasági Lapok, 1865 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1865-11-22 / 47. szám
555 augustus hó 4-kén kelt alapító levélben megerősítést nyert oly képen, hogy a felszerelésre ajánlott 1000 frt. a nm. magy. királyi Helytartótanács kivonatára rögtön kiszolgáltassák; az évi költségre felajánlott 600 frt. pedig az intézet felálltával s megnyitásával félévenkinti részletekben kifizettessék. 4. A zalai gazdasági egyesület a fennebbi jegyzőkönyv, s az 1863-ik évi augustus hó 4-én kelt alapitó levél szerint, szintén a fentebbi feltételek alatt, s addig, mig az intézet magánsegélyezésre szorul, az intézet felállításától kezdve félévi részletekben fizetendő 400 frtnyi évi járulékot ajánlott. 5. Keszthely városa 1863-ik évi június hó 10-kén kelt nyilatkozata szerint a város tulajdonához tartozó raktárt engedi át; továbbá az aláírások alapján felajánlott 220 igás napszám kiállítását, valamint a 10 évre, évenkint fizetendő 1367 frt. 30 krt. 25 évre évenkint fizetendő 156 frt.; s bizonytalan ideig fizetendő 158 frtnyi készpénznek behajtását, s minden évi november elsejéig leendő lefizetését vállalja magára. 6. Zalavármegyének ajánlata; a f. 1865 junius hó 15-kén felvett jegyzőkönyvben foglaltak szerint áll: a megye tulajdonát képző épületek, nevezetesen Keszthelyen levő megyei lakház a hozzátartozó istállóval; továbbá a városon kívül fekvő raktárnak olyképeni átengedésében, hogy ezen épületek az intézet feloszlatása esetében a megye tulajdonába visszaszállanak. 7. A tuldunai vinczellér, kertész, és pinczemester képezdének ajánlata kelt 1863-ki júliusban, mely szerint a fennállott képezde, úgy a mint akkor állott, kertjével, s az abban eddig történt beruházásokkal, valamint a folyó munkák véghez vitelére a pénztárban netán létező öszszeggel, s egyéb segéd eszközökkel együtt, felajánltatott, azon óhajtással, hogy a szőlészet és borászat a felállítandó gazdászati tanodában egy külön tanszéken képviseltessék. 8. 1863-ik évi pünkösd hó 17-kén 7720 sz. alatt kelt kegyes kir. rendelvénynyel a 7-ik sorszám alatt érintett képezde részére 500 frtnyi segély összeg engedélyeztetett, mely összeg mostanáig ki nem szolgáltatván, rendelkezés alatt áll. 9. A somogymegyei gazdasági egyesület elnökének 1863-ik évi november 5-kén kelt jelentése szerint az ajánlatok összege 9290 forintnyi tőkét képvisel. 10. Az 1864-ik évi junius hó 9-én 10,259 sz. alatt kelt kegyes királyi udvari rendelvény szerint megengedtetik, hogy az intézet, különösen a fensőbb gazdászati tanoncok számára az országos gazdászati alapból négy ösztöndíj 200 írttal, és a földmives növendékek részére szintén 4 ösztöndíj 50 írttal, összesen tehát évenkénti 1000 írttal létesítessék, illetőleg ezen alap rovására előirányoztassék, s a tanulmányi szerekre, és egy műszaki, s vegyi műhelynek fenntartására, valamint egy iskolaszolga ellátására szükséges költség az országos alapnak e czélra előirányzott rovatába felvétessék. 11. Csáktornya és Nedelicz mezővárosok egyenként 500 írtról összesen 1000 írtról szóló körlevelet állítottak ki, s magukat az említett összeg után járó törvényes kamatok fizetésére kötelezték. A felsorolt ajánlatok tiszteletre méltó tanújelei a mezőgazdasági nevelés ügye iránti hazafias jóakaratnak és áldozatkészségnek, de legyen megengedve, hogy ezek hálás felemlítésénél egyszersmind kifejezést adhassak azon közös óhajtásnak: adja Isten, hogy az országgyűlés a mezőgazdasági nevelés ügyét mielőbb hathatós gondozása alá vehesse, s ezen valamint a többi keletkezésben levő gazdasági tanintézeteket oly beruházásokkal ajándékozni meg, melyek azokat hivatásuk szerint megilletik, s melyek nélkülözhetővé tegyék a magánsegélyezés gyámolitását. Ezek után fogadja magod és a nagyérdemű Gyülekezet — mint a mezőgazdasági szakképzés utáni törekvésnek örvendetes jelenségét, és szerencsés előjelét az intézet áldásos jövendőjének,—tudomásul,hogy ma a megnyitás napjáig az ország különböző részeiből már 52 polgára van intézetünk felsőbb osztályának, — valamint, hogy a földmivesiskolának a főkormányszékileg megállapított létszáma is betelt — 16 földmives iskolai tanoncz felvétele által. Kik,hogy ide jövetelüknek,s itt tartózkodásuknak minél nagyobb sikerét vihessék széjjel a hazába — a mai napon mlgod által a mezőgazdasági értelmesség előmozdítására megnyitott ezen első magyar intézetünkből, — legfőbb törekvése leend — a mlgod s a nagytekintetü Gyülekezet hazafias jóakaratába mély tisztelettel ajánlott tanári karnak. Eszmecsere a borok kezelése körül. Dr Druill jegyzetei a magyar borokról reánk nézve igen nevezetesek épen a jelen időben, midőn boraink jellegét kereskedői tekintetek miatt megváltoztatni való szándékunkban azon sajátságuk miatt, melynél fogva melegnek kitéve forrásnak indultak. E jellegváltoztatást egyrészt lél (alcohol) hozzáadása, másrészt a fehérnye kiküszöbölése által kívánók elérni. A magyar borokban, ha közönséges lélmérővel (alcoholometer) fakítjuk azokat, a legnemesebbekben (bori középkorukat tekintve) nem találhatunk több lélt 8 —12 foknyinál; feltehetjük tehát, hogy azokban, melyeket Dr. Druist az ivott 13 — 8 mennyiségnél mint hozzáadott volt jelen, mivel azon borok 20 — 21 lélfoknyiak voltak. Orvosi tekintetben nem mindegy 8 —12 vagy 20 — 21 lélfoknyi italt adni a testnek, miután tudjuk, hogy a télt testünk megemészteni azaz átváltoztatni nem képes; a vérbe felvéve a lehellés által vettetik az változatlanul a testből ki, megtartva eredeti rendeltetését származásánál fogva, annálfogva t. i. hogy szőlőczukorból készült, a szőlőczukor pedig a testben elégve a tüdőkön szénsavvá változva vettetik ki mint oly anyag, melynek rendeltetése volt leheltési anyagot adni a testnek. Úgynevezett nemesebb borainknak jellege nemcsak az alcohol tartalomban, hanem a még féllé nem változott szőlőczukorban is van. Miután e szőlőczukor jellegéhez tartozik, a fehérnye féle anyag jelenlétében léllé változni, s ezen elváltozás által szőlőczukor mennyiségét elveszteni , e veszteség megakadályozása végett létezik a borokhoz, mint közönségesen tudva van a lél. A lélhozzáadás által midőn a szőlőczukornak az első átható erjedéstől fönmaradt mennyisége megtartatik; egyszersmind a borban jelenlevő tehényeféle anyagnak, mely a nemes bor másik főjellegét teszi, lecsapódása óvatik meg. 47*