Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1866-05-30 / 22. szám
254 lencse és a fák nagyobb része; némelyekben azonban jóval nagyobb arányban szerepel. Ennek nagy mérvbeni jelenléte nagyon leszállítja a föld becsét. e) Hamany vagy kali. Mindig savval elegyítve mint só jön elő s a legerősb aljakhoz tartozik .Vizben könnyen feloldódik s elvezettetik. A termőföldben előforduló kalisók közül csak a kovasavas kali áll ellent darab ideig a víz oldóerejének. Gyakran előfordul a kénsavas, salétromsavas és televénysavas kali vagy hamag — tulajdonságaikra nézve azonban keveset különböznek egymástól, mint szintén a szikenytől. f) A szikeny vagy natron. Ez némely növényekben helyettesíti a hamanyt, vagy helyettesittetik a hamany által. Szikeny és hamany minden termőföldben létezik s a mész és keser földdel főalkatrésze a polyvásoknak, a kovafölddel pedig a hamunak, melyben soha sem hiányoznak. A termőföldben együlve találtatik a konyhasóval, sziksóval, glaubersóval, és mint szi kenysalitrom s kovasavas nátron jelentékeny tényezője a növényfejlődésnek. Ezen két égvény a vizben könnyen oldható. Ezeknek tulajdoníthatjuk hazánk sik földjének szikes lapályait s a kevésbbé szikes lapályok termékenységét. A nedvességben felolvadó s alulról a felszínre szivárgott harany és szikony a viz elpárolgása után bőven, néhol feleslegesen lepi el a termőföldet s kifizeti az összeseprésre fordított fáradságot. g) Említést érdemelnek még az igen kiterjedt vas és mangan vagy cseleny alkatrészek. Mindkettő előfordul a termőföldben részint mint éleg, részint mint só. Elegeik a televénynyel s porhadékkal okozói a föld sötét színének s nagy mennyiségben találtatnak az erdei fák és némely más növények hamujában. U. i. a sziksó vagy szikony (soda) gyártásra nézve szükséges megjegyeznünk, hogy a hazánkban találtató telepek, tófenekek sat. sepretése mindinkább elhanyagoltaik és nem ok nélkül, bár épen a sziksó azon vegytermény, mely óriási mennyiségben igényeltetik a legnagyobb gyáraknál és mérvéül szolgálhat az államok iparüzleti erejének. Harmincz és néhány év előtt ugyanis Le-Blanc párisi gyógyszerész (ki ott a kórházban halt el) igen czélszerű módot talált fel arra, hogyan lehet konyhasóból sziksót készíteni. Le-Blanc találmánya nyomán a kristály sziksó ára, mely 1814-ben mázsánkint 30 frt. volt (t. i. egy tonna 60 font sterling) 1823 ban már 7% frtra s 1861-ben 2/4 frtra (t. i. tonnánkint 4 font str. és 10 shillingre) szállott. Angliában, hol egy tonna (20 v. mázsa) sót 4 frtért lehet venni, 50 gyárban 10,000 ember dolgozik a sziksó gyártással és évenkint 200,000 mázsányi sziksót gyárt. Ily nagy mennyiségben, oly olcsó árért, mi nem állíthatjuk ki régi eljárásunkkal a seprés által nyert sziksót — pedig az egyik legjelentékenyebb eszköz bizonyos terek értékesítésére. 2 Éghelő szerves alkatrészek. Ilyenek a televény, a porhadék és a televénysav. A televény és porhadék nem határozott összetételűek, s viszonyos mennyiségük szintén határozatlan. Mindkettő vegyesen fordul elő, a porhadék azonban nagyobb mennyiségben a tarfás, zsombékos talajokon. Mindkettő szénenye átváltozik szénsavvá, oly mérvben a minőben az élennyel egyesülhetett, ott hagyván a földben az ásványi anyagokat, e szerint végre a televénydús föld is televénynélkülivé lesz, ha új növényi részekkel nem vegyittetik — termékei pedig évenkint elvitetnek róla. Helyén van itt megjegyeznünk, hogy a magyar alföld Európában a legifjabb képződésű televény dús síkság. Televényét annak köszönheti, hogy a Duna az ő öszszes vízrendszerével hajdan a vaskapunál fel lévén tartóztatva, az egész sík alföldet édes víz tengerivel borította be, melyben dús növényzet találtatván és ezen növényzet az ő alkatrészét évenkint a víznek átadván, a viz nagymennyiségben ülepítette ezeket a sik földre. A viz lefolyása szintén nem egyszerre, hanem lassan kint történvén, az uj növényzet méginkább gyarapította az elhagyott térségek televényét. Ennek köszönhetjük az alföld nagy termékenységét most. De ha terméseit mindig elhordjuk, anélkül, hogy a televény visszaadásáról gondoskodnánk, természetes, hogy végre és tán már nemsokára, ki leend merítve eme híres termékenység. A televény és porhadék tulajdonságai következők . Lazítják a sűrű szívós földet, összesűrítik a légvízgőzét, megkötik a nedvességet s melegítik a talajt — és jelentékeny mennyiségű tápanyagot nyújtanak a növényzetnek. Ez utóbbit azonban nem úgy kell értenünk, mintha a tápnyújtás közvetlen volna, mert a televény és porhadás nem oldódik fel a vízben csak igen lassan, hanem 1. (ásvány anyagai épen azok, melyek a növényzettől könnyen felvétetnek; 2.) az elkorhadás folyama alatt folytonosan szénsavat eresztenek el, mely a növények fő tápanyagait . Czélszerűen használhatjuk tehát a televényt és porhadékot, mint lazító anyagot, a kötött hideg földben , a kötött meleg föld lazításához inkább homokot használván, — mert a növényzet kivált gyorsan korhadó ily anyagok által könnyen kisül, kivált ha a mivelt réteg nem elegendő mély. Melegítő tehetsége azonban igen különböző : minél régibb, annál csekélyebb, mert annál több benne a földrész. A televényből s porhadékból képződött földet hantföldnek nevezzük. Ha azt hamuzsírral vegyítve kifőzzük s közé sósavat öntünk, belőle egy anyag válik ki, melyet televénysavnak nevezünk. A televénysav száraz állapotban barna, szétporló anyag; nedves állapotban síkos, savanyú izű, mely hideg vízben nehezen olvad, ellenben meleg vízben könnyebben olvad. A jég és víz behatása alatt szétbomlik, kivált a fagy behatása által szénsavvá és vízzé, valamint sói is szétbomlanak. Mesterséges gyapjú mosás. Mióta a külföldi gyárosok és kereskedő házak felismerték gyapjú terményeink minő és mennyiségét, azóta a gyapjú üzlet körébe fölötte kedvező fordulat állott be, s ezen körülmény nem csak juhtenyésztésünknek adott hatalmas lendületet, hanem kitűzte egyszersmind azon irányt, mit a gyapjú kezelésnél múlhatatlanul követnünk kell, hogy a kereskedelemnél annyira szükséges áru tárgyi egyformaságát és szilárd értékességét egyszer mindenkorra megállapítsuk.