Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-30 / 22. szám

254 lencse és a fák nagyobb része; némelyekben azonban jóval nagyobb arányban szerepel. Ennek nagy mérvbeni jelenléte nagyon leszállítja a föld becsét. e) Hamany vagy kali. Mindig savval elegyítve mint só jön elő s a legerősb aljakhoz tartozik .Vizben könnyen feloldódik s elvezettetik. A termőföldben előforduló kali­­sók közül csak a kovasavas kali áll ellent darab ideig a víz oldóerejének. Gyakran előfordul a kénsavas, salétrom­savas és televénysavas kali vagy hamag — tulajdonsá­gaikra nézve azonban keveset különböznek egymástól, mint szintén a szikeny­től. f) A szikeny vagy natron. Ez némely növényekben helyettesíti a hamanyt, vagy h­elyettesittetik a hamany által. Szikeny és hamany minden termőföldben létezik s a mész és keser­ földdel főalkatrésze a polyvások­­nak, a kovafölddel pedig a hamunak, melyben soha sem hiányoznak. A termőföldben együlve találtatik a konyhasóval, sziksóval, glaubersóval, és mint szi kenysalitrom s kovasavas nátron jelentékeny tényezője a növényfejlődésnek. Ezen két égvény a vizben könnyen oldható. Ezek­nek tulajdoníthatjuk hazánk sik földjének szikes lapályait s a kevésbbé szikes lapályok termékenységét. A nedves­ségben felolvadó s alulról a felszínre szivárgott harany és szikony a viz elpárolgása után bőven, néhol feleslegesen lepi el a termőföldet s kifizeti az összeseprésre fordított fáradságot. g) Említést érdemelnek még az igen kiterjedt vas és mangan vagy cseleny alkatrészek. Mindkettő előfordul a termőföldben részint mint éleg, részint mint só. Elegeik a televénynyel s porhadékkal okozói a föld sötét színének s nagy mennyiségben találtatnak az erdei fák és némely más növények hamujában. U. i. a sziksó vagy szikony (soda) gyártásra nézve szükséges megjegyeznünk, hogy a hazánkban találtató te­lepek, tófenekek sat. sepretése mindinkább elhanyagolta­ik és nem ok nélkül, bár épen a sziksó azon vegyter­­mény, mely óriási mennyiségben igényeltetik a legna­gyobb gyáraknál és mérvéül szolgálhat az államok ipar­üzleti erejének. Harmincz és néhány év előtt ugyanis Le-Blanc párisi gyógyszerész (ki ott a kórházban halt el) igen czélszerű módot talált fel arra, hogyan lehet kony­hasóból sziksót készíteni. Le-Blanc találmánya nyomán a kristály sziksó ára, mely 1814-ben mázsánkint 30 frt. volt (t. i. egy tonna 60 font sterling) 1823 ban már 7% frtra s 1861-ben 2­­/4 frtra (t. i. tonnánkint 4 font str. és 10 shillingre) szállott. Angliában, hol egy tonna (20 v. mázsa) sót 4 frtért lehet venni, 50 gyárban 10,000 ember dolgozik a sziksó gyártással és évenkint 200,000 mázsá­­nyi sziksót gyárt. Ily nagy mennyiségben, oly olcsó ár­ért, mi nem állíthatjuk ki régi eljárásunkkal a seprés ál­tal nyert sziksót — pedig az egyik legjelentékenyebb esz­köz bizonyos terek értékes­ítésére. 2 Éghelő szerves alkatrészek. Ilyenek a televény, a porhadék és a televénysav. A televény és porhadék nem határozott összetételűek, s viszonyos mennyiségük szintén határozatlan. Mindkettő vegyesen fordul elő, a porhadék azonban nagyobb men­nyiségben a tarfás, zsombékos talajokon. Mindkettő szé­­nenye átváltozik szénsavvá, oly mérvben a minőben az élennyel egyesülhetett, ott hagyván a földben az ásvá­nyi anyagokat, e szerint végre a televénydús föld is tele­­vénynélkülivé lesz, ha új növényi részekkel nem vegyit­­tetik — termékei pedig évenkint elvitetnek róla. Helyén van itt megjegyeznünk, hogy a magyar al­föld Európában a legifjabb képződésű televény dús sík­ság. Televényét annak köszönheti, hogy a Duna az ő ösz­­szes vízrendszerével hajdan a vaskapunál fel lévén tar­tóztatva, az egész sík alföldet édes víz tengerivel borította be, melyben dús növényzet találtatván és ezen növényzet az ő alkatrészét évenkint a víznek át­adván, a viz nagy­­mennyiségben ülepítette ezeket a sik földre. A viz lefo­lyása szintén nem egyszerre, hanem lassan kint történ­vén, az uj növényzet méginkább gyarapította az elha­gyott térségek televényét. Ennek köszönhetjük az alföld nagy termékenységét most. De ha terméseit mindig el­hordjuk, anélkül, hogy a televény visszaadásáról gon­doskodnánk, természetes, hogy végre é­s tán már nem­sokára, ki leend merítve eme híres termékenység. A televény és porhadék tulajdonságai következők . Lazítják a sűrű szívós földet, összesűrítik a légvízgőzét, megkötik a nedvességet s melegítik a talajt — és jelen­tékeny mennyiségű tápanyagot nyújtanak a növényzet­nek. Ez utóbbit azonban nem úgy kell értenünk, mintha a tápnyújtás közvetlen volna, mert a televény és porhadás nem oldódik fel a vízben csak igen lassan, hanem 1. (ás­vány anyagai épen azok, melyek a növényzettől könnyen felvétetnek; 2.) az elkorhadás folyama alatt folytonosan szénsavat eresztenek el, mely a növények fő táp­­anyaga­it . Czélszerűen használhatjuk tehát a televényt és por­­hadékot, mint lazító anyagot, a kötött hideg földben , a­­ kötött meleg föld lazításához inkább homokot használ­ván, — mert a növényzet kivált gyorsan korhadó ily anyagok által könnyen kisül, kivált ha a mivelt réteg nem elegendő mély. Melegítő tehetsége azonban igen kü­lönböző : minél régibb,­ annál csekélyebb, mert annál több benne a földrész. A televényből s porhadékból képződött földet hant­földnek nevezzük. Ha azt hamuzsírral vegyítve kifőzzük s közé sósavat öntünk, belőle egy anyag válik ki, melyet televénysavnak nevezünk. A televénysav száraz állapotban barna, szétporló anyag; nedves állapotban síkos, savanyú izű, mely hideg vízben nehezen olvad, ellenben meleg vízben könnyebben olvad. A jég és víz behatása alatt szétbomlik, kivált a fagy behatása által szénsavvá és vízzé, valamint sói is szétbomlanak. Mesterséges gyapjú mosás. Mióta a külföldi gyárosok és kereskedő házak fel­­ismerték gyapjú terményeink minő és mennyiségét, azóta a gyapjú üzlet körébe fölötte kedvező fordulat állott be, s ezen körülmény nem csak juhtenyésztésünknek adott hatalmas lendületet, hanem kitűzte egyszersmind azon irányt, mit a gyapjú kezelésnél múlhatatlanul követnünk kell, hogy a kereskedelemnél annyira szükséges áru tárgyi egyformaságát és szilárd értékességét egyszer mindenkorra megállapítsuk.

Next