Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1866-02-21 / 8. szám
Pest, 1866 Február 21. XVIII. évi folyam 1-ső fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden szerdán l'/1—2 \ tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., f félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. Szerkesztőség: a JVI. Gazd. Egyesület köztelkén(üllői út, 12. sz.), hova a tudósítások , egyéb levelek is intézendők. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. B o r u gy. London, 123. Fenchurch Street E. C. „Mi a magyar bor természetes szesz tartalma ?“ Nekünk, londoni borkereskedőknek, naponta van alkalmunk a fentebbi kérdésre hivatalos és hiteles választ nyerni, mert a behozott vám a bor szeszfoka szerint fizettetvén, ennek kitudása végett az éppen megérkezett bornak egy adaga a vámhivatalilaboratóriumban vegyészileg elemeztetik, ezen hivatal részéről adatik tudtunkra, hogy borunk hány fokú, s mennyi adót kell fizetnünk. Ámde a magyar borász is méltán várhatja a magy. gazd. Egyesület hivatalos közlönyétől ezen fontos kérdés megfejtését. Nézzük mit mondanak a tudósok: Dr. Druitt, a londoni közegészségi bizottmány egyik kitűnő tagja, többi közt a magyar borokat is vegyészileg elemezvén, vizsgálatának eredményét tavaly megjelent könyvében közzé is tette. Elemezése tárgyául itten lakó, s könyvében megnevezett, borkereskedőktől hozatott borokat használván, azt találta, hogy ezen magyar borok 20 — 21 foknyi lélt (alcoholt) tartalmaztak. Ezen állítás ellenében halljuk, miként nyilatkozik tudós hazánkfia. D. dr. Pólya Jósef ur, ezen lapok nov 22. számában: „Eszmecsere a borkezelés körül“ föliratu érdekes czikkében: „A magyar borokban, ha közönséges lélmérővel (alcoholometer) fakítjuk azokat, a legnemesebbikben (bori középkorukat tekintve) nem találhatunk több lélt 8 —12 foknyinál; föltehetjük tehát, hogy azokban, melyeket Dr. Druitt az ivott 8 —13 mennyiség lél mint hozzáadott volt jelen, mivel azon borok 20—21 foknyiak voltak.“ A fentebbinek elmagyarázhatlan értelme az , hogy mi, dr. Druitt könyvében, névszerint megemlitett borkereskedők a tudós vegyészt a legvétkesebben rászedtük, mert tiszta természetes bor helyett olyat adtunk neki, melyben 13—18 mennyiség fél mint hozzáadott (belekevert) volt jelen. Minthogy pedig a termelőkről föl nem tehetni, hogy ők szeszesített bort küldenének ide: világos, hogy, a hazának elfajult fiai, itten keverjük, pálinkázzuk, kezeljük sat, hazánk áldott terményét — Dr. Pólya czikke már novemberben jelent meg, de ismervén hazámfiai nem nyúlja hozzámszerű érzékenységét s tartván tőle, hogy ha én egy tisztelt tudor tudományos állítását illetném, olybá vétetnék, mint ha a vak a szemest útba igazítja — vártam, hogy e lapok tisztelt vezetői, kik a kiállítás alkalmával, midőn minden ide küldött magyar bor vegyészileg megvizsgáltatott, itten voltak, akkori jegyzéseik nyomán utbaigazitandják a tisztelt tudort. — Ez nem történvén, kénytelen vagyok a savanyu almába harapni. Még a ki fészkéből soha ki nem mozdult is, tudja, hogy a sing nem rőf, a cseber nem akó, sőt az akó meg az itcze sem minden vidéken ugyanazok; a tisztelt tudor úr pedig elfeledé, hogy Angolhonban Réaumur nem járja, hogy itt Farenheit szerint mérünk, s hogy következőleg mi a szeszek fakítása végett nem használhatjuk sem Gay Lusac sem Trail, sem pedig Wagner félmérőjét, hanem a Farenheit rendszerén alapuló Syke félmérőjével élünk, — ezek az angolok mindenben oly különözök, — már pedig Syke felmérőjével fakítva némely magyar borok nem csak 20 — 21 foknyi, mint állitja dr. Druitt, hanem van olyan is, mint például az erélyesb Szomorodni és Ruszti, mely a 26 fokot is megüti — ezt sajnosan tapasztaljuk, mert ezektől 21/2 annyi vámot kell fizetnünk. Füstbe megy tehát dr. Pólya azon állítása, hogy azon borokban, melyeket dr. Druitt ivott, 8 usque 13 mennyiségnél mint hozzáadott volt jelen. Dr. Pólya további okoskodására a kezelési illetőleg is mondhatnék egyet mást, de ezúttal elég ennyi. Diósy Márton. Az orsz Magy. Gazdasági Egyesület számvevő közgyűlése febr. 3-án. (Vége.) Az egyesület letéti pénztárának forgalma 1865. évben következő volt: Bevétel: 1) az 1864-ik évről átesett letéti maradvány vegyes letéteményekben összesen 13,669 frt. 98 kr. 2) Befizetett alapítványi tőkékből : 3,446 frt. — kr.