Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1866-03-28 / 13. szám
Pest, 1866. Márczius 28. igeo cír X Vili. évi folyam 1-ső fele. GAZDASÁgil LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ,,Hozunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Megjelennek e lapok minden szerdán 1’/,—2 tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. Új Szerkesztőség: a M. Gazd. Egyesület köztelkén Küllői út, 12. sz.), hova a tudósítások s 5 t egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Előfizetési figyelmeztetés! Lapjainkban—márcziusi folyama mai számunkkal lejárván, szabadjon t. olvasóinkat ezennel felkérni, hogy megrendeléseiket továbbra, a lapok pontos szétküldhetése tekintetéből — idejekorán megtenni sziveskedjenek. Pest, 1866. márczius 28. A „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége. A magyar földhitelintézet ügyében. *). Hazánk súlyos anyagi viszonyaiból foly, hogy a jelen országgyűléstől, a fenforgó nagy politikai kérdések megoldása mellett, semmit sem vár oly epedve a nemzet, mint nemzetgazdasági ügyeink rendezését. S az anyagi kérdések közt a legfontosabbak egyike, megtenni mindazt, ami a köz- és magán-, a személyes és és reálhitel kifejtésére és megszilárdítására törvényhozási úton eszközölhető. A nemzetgazdaságtan rég ismert alapelveinek fejtegetésével kellene untatnunk olvasóinkat, ha a hitel hatását és eredményeit a nemzeti termelés minden ágára nézve magyarázni kívánnók. A tőkék az anyagi és szellemi termelés szint oly nélkülözhetlen kellékei, mint az anyag és a munka. A tőkehiány egyaránt határt vet a mezei gazdaság és az ipar fejlődésének. S tudva van, hogy a hitel a közvetítő, mely a termelés e nélkülözhetlen föltételeit, a termelőnek rendelkezésére adja s a takarékosságot és szorgalmat új tőkék képezésére ösztönzi. A hitel az az eszköz, mely által a belforgalom és termelés számára idegen tőkéket is megnyerhetni. Kétszeres fontos körülmény oly viszonyok közt, ahol oly rendkívüli a hitelszükség, s a tőkeképzésnek annyi nehézségei vannak, mint Magyarországban. S mennyivel kiáltóbb szükség a hitel lehető gyors kifejtése, ahol a hitelnek, számos esetben, a termelés előmozdítása előtt is, nem kisebb feladata van, mint megmenteni, a nem mindig önvétke miatt, de *) A magyar földhitelintézet igazgatósága megbízásából írta és közrebocsátja Csengeri Antal a m. földhitelintézet titoknoka Magyarszág képviselőháza hazafiai figyelmébe ajánlva, sok esetben a közbajok és elemi csapások folytán, bukás szélére sodort földbirtokost! Sokszor el volt mondva, hogy hazánk, minden üdvös törekvések mellett is az ipar üzlet és gyáripar kifejtése körül, túlnyomólag földmivelő ország, s valószínűleg igen soká az is fog maradni. Egy ország sincs ez okból a reál- vagy földbirtoki hitel kifejtésére inkább utalva. Óhajtandó lett volna tehát, a nemzetgazdasági fejlődés egyoldalúságának kikerülése szempontjából is, hogy a személyes és reálhitel megszilárdítása egyaránt szem előtt tartatván, már a váltójog behozatalával párhuzamban és egyidejűleg történt volna meg mindaz, ami az ingatlan jelzálogi hitel teljes kifejtésére megkívántatik. Nem vizsgáljuk most törvényhozásunk e mulasztásának indokait, nem fejtegetjük egyoldalú eljárásának eredményeit. Hogy a feladat iránt, melyre törekednie kellett, a magyar törvényhozás már 1843/4-ben tisztában volt, mutatják ez országgyűlés rendszeres munkálatai és törvényjavaslatai. E javaslatok közt ott találjuk már egy magyar földhitelbank alaprajzát is. A nemzeti óhajtást, mely akkor meghiúsult, csak az 1848-diki országgyűlés iktatá törvénybe. Ismeretesek ez országgyűlés mélyen ható, gyökeres reformjai a birtok viszonyokat illetőleg. A munkaerőtől, mely addig rendelkezésére állott, egy csapással megfosztatott a földbirtokos, s míg a kárpótlással jövőre lett utasítva, a közterhek egész súlya azonnali, a bekövetkezett események folytán, előre nem is gyaníthatott mérvben nehezült reá. Távol van tőlünk a 48-diki országgyűlés érintett reformját, a jog és politika szempontjából bírálni akarni. Csak azon válságot érintjük, melybe a magyar földbirtok 13