Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1866-05-23 / 21. szám
A gabnakivitel betiltása. A szegényt az ág is hozza! régi magyar közmondás. Leggyakrabban beteljesedik a szűkölködő, a minden terhektől legjobban látogatott földmivelőn. Nem elég, hogy a földmivelő adja a harczhoz a legnagyobb illetéket; nem elég, hogy az ő adója, aránylag a legterhesebb ; nem elég, hogy a pénztelenség is őt sújtja legérzékenyebben: neki viselni kell, a többi egész népesség s a kincstár kedvéért, azon veszteséget is, mely a gaboaárak csökkenésében, a kiviteli tilalom által okvetlenül bekövetkezni fog . . . Szegény földmivelő! És ez annál sajnálatosb, mennél bizonyosb, hogy a kihirdetett gabnakiviteli tilalomra, egyáltalában szükség nem volt. Hisz vannak még készletek a hazában elég bőven, azután az idei termés is olyannak mutatkozik, mely gabna szükségre egyátalában nem jogosít fel következtethetni. Azután, a czélzott rendszabály, az ellenfélnek sem árt érzékenyen, mert hiszen az, a szükségelt gabonát más országokból is megkapja; az a kis megtakarítás pedig, melyet a kincstár ezen rendszabály által tehetni reményt, az által, hogy annak súlyát egyedül csak a gabnát termelő közönség hordozza, egészben véve sokkal több hátrányt mint hasznot okoz. Óhajtjuk és reményljtik, mindezeknél fogva, hogy a makorín, nem késendik, a csak magának és saját országa lakosainak ártalmas rendeletet, mielőbb hatályon kívül helyezni. Addig is pedig úgy lehetne segíteni a bajon, ha a kilátásba tett kivételes eseteket teendné a kormány szabálylyá! «SMS* Pest, 1866. Május 23. XVIli. évi folyam 1-ső fele. GAZDA A MAGYAR Megjelennek e lapok minden szerdán l'/1—2 , $ tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., 1 es £ / félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. uj pénzben. SÁGI GAZDASÁGI EGYESÜLET Szerkesztőség: .» a M. Gazd. Egyesület köztelkén j J ^ £ '(üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. ” LAPOK „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. __________ _ A termőföld alkatrészei. (Hazslinszky Frigyes kéziratai nyomán K. L.) III. A termőföldben, sok viszontagságok által tett származásánál fogva igen sokféle anyagot találunk. De sok ásvány csekély mennyiségben szétszórva fordul elő — mások, csakhamar felbomolván, jelentékenységüket a növényzetre nézve elvesztik, s igy azon alkatrészek száma, melyek a gazdát főkép érdeklik, igen csekély. A gazdászatra nézve meg kell különböztetnünk a főbb, a másodrendű és harmadrendű vagy csekély menyiségű alkatrészeket. A.) A főbb alkatrészek: 1.) A rom és hordalékok (Trümmer und Geschiebe) melyek különféle hegységekből és sziklafajokból erednek, u. m. kvarcz, kovaréteg, csillámpala, gránit (magla), gneisz (zagyla), homokkő, mészkő, szienit, zöldkő, agyag pala, márgás különféle trachitokból (darla). Ezek közelebb ismeretét a földismében találjuk fel. 2) A föveny és homok. Ezek puszta szemmel könnyen megkülönböztethető kőrészecskékből állanak, nagyobbára kvarcz szemekből, melyeket ha finomabb, homoknak, ha durvább, nagyobb morzsákból áll, fövenynek nevezzük. 3. ) Az agyag. Ez az elmállott sziklák azon részecskéiből áll, melyek a vizben lebeghetnek, midőn aztán a vizet zavarossá teszik, de puszta szemmel nem különböztethetők meg, csak a legnagyobbak, melyek csakhamar leülepednek. Ez a legkülönfélébb anyagok keveréke, rendesen azonban sok kovaföld van benne. 4. )A televény. Televénynek nevezzük a termőföldnek mindazon részecskéit, melyek szerves testekből származnak, lassan kint felbomlanak — legyenek e felbomlás bármely fokán. Ezen részecskék a vizben fenn úszhatnak, de nem olvadnak fel. 5) A televény-kivonat: nem más, mint az előbbemtől származott azon finom anyag, mely a vizben felolvad, t. i. oly kis részecskékben úszkál, hogy ezeket puszta szemmel nem vehetjük ki. Ennek határoztt összetétele nincs. Ezektől meg kell különböztetnünk, gazdászati szempontból is a vegytani televényt és a porhadékot (Moder.) B.) A másodrendű alkatrészek. Ilyenek az első, másod és harmad foknyi vegyelemek. 1.) Az eleny. Ezt nagy mennyiségben összesüritik s magukhoz kötik a föld tömött likacsos anyagai, kivált 21