Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1866-09-12 / 37. szám
Pest, 1866. September 12. XVIII. évi folyam 2-ik fele. — ■ GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden szerdán 1'/,—2 \ i tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., ^ $ ✓ 1 félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. Szerkesztőség: 5 a M. Gazd. Egyesület köztelkén is(üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s is egyéb levelek is intézendők. ^ „Hozunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatala, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentek levelekben. Nézetek, és elméletek gazdatanintézeteink ügyében Gazdasági állapotunk körüli érdekeltség oly örvendetes haladást teszen, hogy a természetvizsgálók társaságának legutóbb Posonyban tartott gyűlésében is szőnyegre hozattak több rendbeli gazdasági kérdések, melyek közül azonban feltűnően kiemeltetett a gazdasági tanügy, mely közül dr. Czilbhert Róbert úr által tartott igen talpra esett értekezés egyszersmind alkalmul szolgált egy a szakosztály kebelébeli külön bizottmány kinevezésére, melynek kizárólagos feladata leend az országos tanintézetek tárgyában az eddigi szervezettől eltérő módosítás, illetőleg javaslat elkészítése a végből, hogy ezt azután az országos gazdasági Egyesület elé terjesztessék. így állottak a dolgok az ágyú szó megszólamlása előtt, mely gyászos intermezzó azonban minden a hadi események határain kívüli eseményeket annyira háttérbe szorított, hogy feltéve ha akadt is volna valaki, aki egy, vagy más irányban gazdasági állapotunk fejlesztése ügyében valamit lendített volna, mint üres szó a pusztában hangzandott volna el minden figyelem, s eredmény nélkül, most azonban az ágyuk dörgése elnémulván, idő szerintinek tartom az elejtett fonalat felvenni. Minda mellett, hogy nincs szerencsém magamat a természetvizsgáló társaság tagjai közé számíthatni, úgy hiszem nem követek el indiscretiot, ha a tárgyköz érdekességénél fogva igénytelen egyéni nézeteimet elmondom, annyival is inkább, mivel, mint maga. dr. úr is mondja, eszmecserét kívánt előidézni. Hogy a már életbe léptetett keszthelyi, s a legközelebb életbe léptetendő debreczeni gazdasági tanintézetek mostani szervezetekkel nem fognak az államnak oly kitűnő államgazdászati férfiakat, és hivatalnokokat nevelni, mint talán a Pesten felállítandó, s az egyetemmel kapcsolatba hozandó magasabb elméleti tanszék által eredményeztetni fogna,meg lehet; de más részről szabad legyen e helyen abbeli erős hitemnek kifejezést adnom, hogy ami a valódi gyakorlati gazdák képeztetését illeti, az igen valószínűleg jobban fog elévetni a gyakorlati térrel összekötött gazdasági tanodákban. E szerint csekély véleményem oda megyen ki, hogy a földmíves iskolákkal összekötött gazd. tanintézetek, s egy, az egyetemmel kapcsolatba hozandó magasabb gazd. tanszék nem csak hogy nem zárják ki, de sőt kölcsönösen kiegészítik egymást, más lévén annak, más ennek a feladata, mert míg amaz a jelen kor tudományosságának színvonaláig emelkedik, a tudomány vívmányait a gazdászati gyakorlati téren értékesítni törekszik, addig emez a már elért eredménynyel meg nem elégedve, a természettudományokba mindig mélyebben, és mélyebben behatolva, a vegyészet segítségével oldva, bontva, s elemezve, hat, alkot, és teremt, ellenállhatlanul haladván előre, mindig újabb, és újabb hódításokat eszközölve. Az itt mondottak igazolásául, ha úgy tetszik, elemezzük egy kissé a dolgot részletesben. Már magában azon körülmény , hogy a mezei gazdaság széles értelemben véve oly sokféle ágazatokkal bír, hogy ezeknek valamennyiét kimerítő tökélyre vinni még egy halandónak sem sikerült, s elég ha néhány szakmában a középszerűségen felül emelkedve ezeknek egyikét, vagy másikát a tökéletesedés ne továbbja felé iparkodik fejleszteni — elegendő arra, hogy két fő mozzanatot, illetőleg irányt különböztessünk meg, melyeknek egyike practicus, a másika pedig tudományos szempontból induljon ki. Azonban minden félreértés elkerülése tekintetéből itt helyén lészen megjegyezni, hogy ez által korántsem azt akarom mondani, mintha a practicus téren a tudomány szavai előtt füleinket bezárjuk, de sőt inkább ennek szövetnekénél igyekezzünk ennek vívmányait gyümölcsözővé tenni. Ezen átalánosságban érintett követelmények, illetőleg czél elérése a gazdasági tanodák három cathegóriáját teszi szükségessé: az elsőnek rendeltetése lévén jóra való úgy nevezett majoros gazdákat, vagy felvigyázókat nevelni. A tanintézetek ellenben a középbirtokosok, gazdatisztek, és nagyobb bérlők kiképezését eszközölnék. A felső tanoda látogatói végre azokból állnának, kik a tanintézetet kitűnő sikerrel végezvén, magukban hivatást, és képességet éreznek egykoron, mint magasabb állam gazdasági hivatalnokok, vagy mint nagyobb birtok 37