Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1866-09-19 / 38. szám
Pest, 1866. September 19. XVIII. évi folyam 2-ik fele. GAZDASÁGI UFÓK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden szerdán 1’/1—2 t tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., 1 félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. „Honunk mezei gazdaságunktól mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Szerkesztőség:ki a M. Gazd. Egyesület köztelkén is(üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s ígem egyéb levelek is intézendők. Szarvasmarha tenyésztésünkről. E lapok 29-ik számában megjelent „Hazai szarvasmarha tenyésztésünk, és a bécsi gazd. Egyesület szarvasmarha kiállításáról“ szóló czikkből szomorúan olvastuk, miszerint: „a magyar szarvasmarha faj — tenyész-állatokban csupán két igen szerény tehén által csak épen hogy képviselve volt a kiállításon, minek oka szerintem korántsem keresendő abban, hogy az Egyesület az államdíjakat csupán a Durham, és a holland friziai, s ezekkel a keresztezés által származott tenyészállatok részére tűzte ki, hanem inkább azon közönyösségben, mely általában hazai kiállításainknál is tapasztalható. — Csupán a birka, mintha egyéb állatfaj mit sem jövedelmezne, részesül kiváló figyelemben; pedig vannak helyek, hol a birka még meg nem honosulhatott, de felvéve a kisebb birtokokat, hova a birka nem alkalmazható, mind jövedelmezési mind trágya termelési tekintetben a szarvasmarha marad nélkülözhetlen tenyésztési czikk, és mégis csodálatos, nemesítésére alig áldozunk valamit, eltekintve a külföldről behozott jeles állatokkali keresztezéstől, csak saját beltenyésztése által is. A magy. szarvasmarha faj javítását külfajokkali keresztezés által egyedül hús és tejelés tekintetéből czélszerűnek ismerem, de csak ott és oly körülmények között, hol a termelési czikk haszonnal értékesíthető. íme az elmúlt évek alatt, mi volt a hizlalásból? és mi mindenkor a tejelésbeli haszon? nem értve a számosabb népességű városokat, hol a tej és vaj értékesíthető. Figyelembe veendő munkás népünk élelmiszere is, ki még sokáig nem fogja szalonnáját a vaj és sajttal fölcserélni, a szegény hegyi lakos pedig évtizedek vagy talán egy század múlva fog igényelni nemesebb tápanyagot a kecske tej és keserű túrónál. De gazdaságaink sem úgy rendezték be, hogy bő takarmánynyal rendelkezhetnénk, ami pedig nélkülözhetlen kellék a szarvasmarha haszonnak tartására. Míg a termelés trágyázatlan tágas téren számítás nélkül űzetik, s mesterséges takarmánynyal nem iparkodunk a nélkülözhetlen trágyát létesíteni, addig a szarvasmarha tenyésztés emelkedése is csak jámbor óhajtás marad. Igaz, az idő kifárasztja szokásunkat vagy megrögzött szenvedélyünket, de ismét csak saját kárunkra, mert kényelmünket komolyabb gondolatokkal féltünk megháborítani, s ha tenyésztő, nem lennénk földmivelő nemzet! Vannak ugyan gazdaságok, hol a kül fajbeli marha példás gondossággal tenyésztetik, de talán inkább magány szenvedélyből, mint haszon keresésből, s vannak ezen tenyésztésből keresztezés utján elszármazott tarka barka ivadékok, melyek a hét sovány tehénre emlékeztetve, nem dicsérik szüleiknek jeles tulajdonait, de igen is példázzák tulajdonosaik gondosságát, kik a kövérségre és tejelési képességre elegendőnek tartják a nemes származást, bár az állat vegyitetten tengődjék. Mig gazdigás erőnket nagyobb részben az ökör képezi, addig sem lesz hajlandó a gazda a magyar fajt külhonival fölcserélni, mert tapasztalás szerint a m. sz. faj serényebb és kitartóbb is. Mig a legeltetési rendszer istállózással legalább részben föl nem váltatik, addig a m. sz. faj nélkülözhetlen lesz. De egészségi szempontból is még előnyösebb, mert mig a külhoni fajt három negyedrészben a marhavész elsöpri, addig saját fajunknak fele megmaradhat. Ha gazda körülményeink általánosan átalakulnak, eljövend az idő, hogy a jelesebb külhoni fajok részint tisztán, részint keresztezésre bizonyára nagyobb mérvben fognak tenyésztetni, mint az eddigelé történt; sőt hogy a jelenben is ott, hol mint fennebb érintes, a tej és vaj értékesíthető, háttérbe szorítják a honi fajt, magában értetődik, mint ennek kitűnő példáját látjuk többek között Cséry és Halász urak jeles csirászatában. Korántsem akarom vitatni a magyar szarvasmarha faj jelességét, megadva a külhoninak a hús és tejtermelésben felsőséget, csak saját fajunknak előnyét jelen gazda körülményeink között. Elismerem ,hogy szarvasmarha tenyésztésünkkel ma már odáig jutottunk, miszerint ha még tovább is tétlenül nézzük a hazai szarvasmarha faj óriás léptekkel haladó korcsosodását, rövid időn nem csak hogy beltenyésztésre alkalmas példányokat népi lehet kapni, de még keresztezési alapul sem lesz alkalmas többé a sok tekintetben kitűnő magyar szarvasmarha faj; az napról napra ijesztőbb alakban tűnik fel, valódi eredeti tisztaságában máris csupán csak néhány nagyobb uradalmi gulyában lévén a magyar szarvasmarha faj 38