Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1866-09-26 / 39. szám
Pest, 1866. September 26. XVIli. évi folyam 2-ik fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.*1 'WA.'V'vr'.'v.'v.'v'v'vzk Előfizetési Hgyelmeztetés! Lapjaink juli.—sept. negyed évi folyama mai számunkkal lejárván, tisztelettel kérjük t/1 éves előfizetőinket, hogy további megrendeléseiket mielőbb megtenni szíveskedjenek. Pest, 1866. sept. 25-én. A „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége. v.\wAw»\1 Megjelennek e lapok minden szerdán 1’/j—2 tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. Szerkesztőség: a M. Gazd. Egyesület köztelkén 5(Silléi ut, 12. sz.), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. Nyílt levél B. Vay Béla t. barátomhoz. Midőn több évek előtt, egy sajóvölgyi gazdasági egylet eszméjének megvalósításában egyik te is fáradoztál, tagadhatlanul többekkel együtt azon erős hit, és szilárd elhatározás lelkesített, hogy tennünk kell saját környezetünkben is mielőbb valamit, évek óta sülyedő anyagi érdekeink, különösebben az eddigelé kevéssé gondozott mezei gazdaságnak, emelése s gyarapítása körül. Azonban a sajóvölgyi gazdasági egylet előre látható vidéki s gazdaságilag eltérő, szétágazó érdekeknél fogva csakhamar felbomolván, úgy Gömör mint Borsod megye gazda közönsége külön lettek hivatva, az említett közös czélra egyesülni. Fájdalom, hogy az mindjárt nem történhetett, hogy máig elmaradt, fájdalom, mert minden tétlenségben, s hiú várakozásban leélt idő, s lepergett év, kipótolhatlan veszteséget, s betölthetlen űrt hagy számunkra. Alig létezik pedig lényeges ok, mely bennünket a a mulasztás terhe alól föloldozhatna, midőn ez évek alatt országszerte alakultak, s tudtak alakulni gazdasági egyesületek, míg mi pangottunk. Hogy szűk idők jártak, általános volt a pénztelenség, közös a nyomor, hová jutottunk, igaz, hogy súlyos bajok, de nem állhatnak útjában a gazdasági egyletek alakulásának, mert éppen az érintett bajok és nehézségek lehető enyhítésére is hivatvák a gazdasági egyesületek, az erők kölcsönös közreműködés által. Hogy kevés az érdekeltség talán közöttünk, hogy indolenciánkkal gyakran akadályokat gördítünk oly vállalatok útjába is, melyek különben speciális érdekünknek szolgáltanak való, lehető, s méltán leverő körülmények, de mind az által csak kettőzött ingerül szolgálhatnak a tettvágynak, hogy fokozott buzgalommal a nehézségeket legyőzze. Korunknak jellemző társadalmi tüneménye, hogy mind az, mi erkölcsi s anyagi téren, nagy és maradandó létesül, keletkezését az egyesületek szellemi s anyagi tevékenységének köszönheti, egyesek akarata s tevékenysége, bár mi tündöklők legyenek is különben tehetségeik korlátoltak s kimerithetők, így közgazdasági érdekeink, anyagi állapotunk lendületét, ápolását, felvirágoztatását, nem várhatják egyesektől, habár egyeseknek tevékenysége, kiváló munkássága is már sokat tehet, de társulnunk, az erőket egyesítenünk kell, hogy az, mi közös czél mindnyájunkra nézve, mi elérendő, általunk közösen válvetett s együttes munkásságunknak legyen maradandó gyümölcse. Borsod megyének már is létezik, — és szép gyarapodásnak örvend — kertészeti társulata; itt az ideje, hogy figyelmünket mezei iparunk összes ágaira kiterjeszszük, s lehet-e? vagy szabad-e? kétségeskednünk, egy kebelünkben alakulandó gazdasági egylet, sikert hozó fenállásán. Meglévén győződve arról, hogy megyénkben egy gazdasági egyesület alakításának kezdeményezését megragadni, már állásodnál fogva is leginkább vagy hivatva, de meglévén győződve buzgalmadról is, melylyel minden közügyet, igy gazdasági közérdekinket is ápolni kész vagy, azon hitben, hogy egy borsodmegyei gazdasági egylet mielőbbi keletkezését óhajtod, sőt hazafias törekvéseid egyik czéljának tekinted, nem kétségeskedem, hogy nyílt kérésem folytán, a társulat leendő alakulására megyénk gazdaközönségét, egy közös tanácskozásba meghívni szives leendősz . Bába szept. 12-ik. 1866. Orczy Gyula. k'AA“A."/tVWVWVW%\\'W c . Előfizethetni Pesten, a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésedben. Vidéken, minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. A szarvasmarhának hizlalásáról. A hizlalás egyik fő üzletágát és pénzforrását képezi a mezőgazdaságnak. Kiválóan érvényes ez hazai gazdaságainknál, melyek hizlalásra oly kitűnően alkalmas és keresett fajtával dicsekedhetnek. De a hizlalásnak azon további fontos előnyei is vannak, hogy általa a gazdaságnak trágyaereje mennyi- és minőségileg tetemesen növeltetik; hogy általa bizonyos takarmányanyagok, amelyek sokszor egyéb czélokra 39