Gazdasági Lapok, 1867 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1867-01-16 / 3. szám
Gazdasági levelek. .. Kedves barátom! Utóbbi levelemben, iparkodtam a katasteren alapuló földadónak hiányait és előnyeit, egész tárgyilagossággal elmondani. Ha elemzésem helyesléseddel találkozott, meg vagyok elégedve; mert hiszen te, kedves barátom, egyike vagy azon embereinknek, kik átható és független nézettel szokták a dolgokat fogadni és megítélni. Ha aztán még azzal is vigasztalhatnám magamat, hogy az olvasóközönség is helyesli nézeteimet, úgy abból valóban csak további bátorítást merítenék a megkezdett fejtegetések folytatásához. Ennek reményében, megyek tovább. Volt egy idő, kedves barátom, amidőn a végrehajtott katasteri munkák eredményei ellen felszóllalni, anynyit tett körülbelül, mint alkalmat adni további emelésekre, ez természetesen visszariaszta a felszólalásokat, s ez okon a sok hiba és aránytalanság, melyeket akkor a hivatalos körökben, létezni sem hittek, bennmaradt a munkálatokban. Később ez állapot némileg jobbra fordult. Amint tudom, ez főleg az akkord kormányzó főherczeg Ő Fenségének szóemelése következtében történt. Ugyanezen nézetekből indult ki a lelépett pénzügyér Plener úr is, ki szintén komolyan kivánta a hiányok kiigazittatását, s orgánumainak ez érdemben a szükséges utasításokat meg is adatta. Azonban a közönség mindezen megfelelőbb szándékokról csak töredékesen értesülvén, aránylag nem sok felszóllalás történt, s a hibák eszerint nagy mennyiségben fenmaradtak ezentúlra is. Ugyanazon időben, amidőn ezek történtek, s látták és elhitték már Bécsben is, a katasteri munkálatok nagy hiányait, keletkezett egy másik törekvés, éspedig éppen a katasteri főhatóság kebelében, mely már nem a fenforgó hibák kiigazítását, hanem egy egészen új adóalapnak a behozatalát és elfogadtatását tűzte ki czélul. A föld tőkeértékét akaró ezen törekvés, annak jövedelme helyett a földadó alapjául elfogadtatni, s ez érdemben akkor hosszas és érdemleges tanácskozások tartatnak. Szerencse, hogy e törekvések nem érték czélokat, mert ezen esetben a földbirtok, különösen a magyarországi, s még különösebben a nagy és terjedelmes birtok még sokkal aránytalanabbul s terhesebben leendett megadóztatva. Miután e törekvések újból és újból föltámadhatnak, vizsgáljuk egy kissé kedves barátom a különbséget, mely az érték s a jövedelemre fektetett kataster, s illetőleg földadó közt létezik. Lényegét a jövedelmi katasternek, előbbeni levelemből láttuk. Ez, ha helyesen vitetik keresztül, a tőkeértéket nem támadhatja meg soha; de sőt ez esetben, s amennyiben a tiszta jövedelem emelése, nagy részt saját értelmiségünk, szorgalmunk s életrevalóságunk a műve, többet vagy kevesebbet fizetni földadóként, nem kis mértékben magunktól függ. Ezen adóztatás tehát, a mellett, hogy szorgalmunk által mérsékelhető, úgy hat egyszersmind, mint jutalom, mindazokra, kik a kataster által megállapított tiszta jövedelemnél többet bírnak előállítani. És ebben kedves barátom, hatalmas ajánlat fekszik a jövedelmi katasterre nézve. Ezen körülmény adja meg neki azon közgazdasági kenetet, melynél fogva e rendszer bízvást számíthat arra, hogy ameddig csak igazán felvilágosult nézetek intézendik az ország sorsát, őt, mint a földadónak legczélszerűbb alapját, elejteni nem fogják. Az érték katasterrel már egészen másképpen áll a dolog. Pedig ez felületesen tekintve, tökéletesebb és egyszerűbbnek látszik. És éppen azért, mert ilyennek látszik, nagyon alkalmatos arra, hogy a dolognak mélyére nem ható gondolkozót erősen megvesztegesse. Azt gondolja ugyanis, kedves barátom, az emberek legtöbbje, hogy miután a közmondás szerint is, minden dolog annyit ér, amennyit érette adnak : legegyszerűbb a földnek tényleges adásvevési értékeit egybegyűjteni, átlagosítani, s ez adatok alapjára fektetni aránylagosan a földadót. És mégis, amint a következőkből, látni fogod az értékkataster egyátalában nem volna sem czélszerű sem kivánatos hazánkra nézve. Tudod te azt kedves barátom nagyon jól, hogy minél kisebb földdarab kerül eladás alá, az aránylag anno, v.'ww.'W'^v r Pest, 1867. Január 16. Megjelennek e lapok minden szerdán X'/1—2 \ tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. A XIX. évi folyam 1-ső fele LAPOK „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmenteti levelekben. A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. { Szerkesztőség: í a M. Gazd. Egyesület köztelkén ! (Üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s í egyéb levelek is intézendők.