Gazdasági Lapok, 1869 (21. évfolyam, 16-52. szám)

1869-10-27 / 43. szám

Pest, 1869. okt. 27. GAZDA A MAGYAR Megjelennek e lapok minden szerdán 1'/2—2 $ tömött ivén Előfizetési dij: egé­sz évre 10 forint. ;• félévre 5 forint negyed évre 2 ft 50 kr. ujpénzben.­­ f +­ti XXI. évi folyam II. fele. SÁGI LAPOK GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE.­ ­ Szerkesztőség:­­ «* r* ~* i a M. Gazd. Egyesület köztelkén í ^(üllői ut, 12. szám), hova a tudósítások sí egyéb levelek is intézendők. í ^Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb Helyes arányokat.“ ̋. Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy­­ a könyvkereskedé­sekben. Vidéken : minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. WWWVI.W­WVV Külön­vélemény a szeszadó tárgyában működő pénzügyminiszteri bizottság által kitűzött kérdésekre. (Folytatás.) XVII. Az ellenőrzés, hogy a mezei gazdasági szeszgyá­rak jellegüket önkénytelen meg ne változtassák, a 16-dik kér­désre adott feleletem szerint is, nagyon könnyű és egy­szerű lehet. És pedig: 1) A mezei gazdasági szeszgyárak csak 6 hó alatt, vagy­is csak félévig részesíttetnének kedvezményben; ezen 6 hón kívül a többi alatt, ha szeszt gyártanának, az adó azokra épen úgy vettetnék ki, mint az üzletszerű gyárakra. Egyébiránt szükséges, hogy a gazdasági szeszgyá­rak még akkor is némi kedvezményben részesíttessenek, midőn mint üzletszerű­ek működnek, mert különben, mi­vel sokkal kisebbek, mint az üzletszerű­ek, mindig drá­gább szeszt főzhetnek mint ezek. 2) A mezei gazdasági szeszgyárak kiterjedtségét, az­­ ugyanazon a gazdasághoz tartozó szántóföldek holdszáma határozná meg, miszerint 10 hold szántóföld után fel/l­akó erjesztő edény használatát lehetne megengedni. Ha ennél több erjesztő edényt használna, akkor me­zei gazdasági jellegét vesztené s az Üzletszerű szeszgyárak sorába állana. XVIII. A szeszfőzdék igényeinek általában, sem az adóáltalányozás rendszere, sem a czefreadó, sem a szeszmérő­­­gép alkalmazása mellett a termelvény-adó nem felel meg min­den tekintetben. Meg nem felel­ az adó méltányos és aránylagos meny­­nyiségének meghatározásánál, kiszabásánál, melyre, úgy látszik, teljességgel nem is figyel. Ez okozza tehát, hogy a adó mennyiségének alapjául nem a szeszgyár tiszta jövedelme, nem az ország nemzetgazdasági érdekeinek előmozdítása, hanem egyoldalúan csupán a kincstár haszna vezeték. Megfelel annyiban, a­mennyiben az adóáltalányozás rendszere úgy, mint egyszersmind ezerre adó is: 1) A belmű­velet módját, könnyíti; 2) Az olcsó és e mellett még­is biztos ellenőrzést, va­lamint a lehető legszabadabb üzletmozgást elősegíti; a szükségtelen és káros zaklatástól a gyárosokat megkí­méli; ellenben a szeszadót a nyers­anyagok neme, minő­sége és ára szerint, az ország különböző vidékein nem képes aránylagosan kiszabni. A szeszmérőgép alkalmazása mellett a termelvény­­adó, a nyers­anyagok neme és minősége szerint fize­tendő adó mennyiségét a legigazságosabban képes meg­határozni. Ellenben más tekintetben rendkívül nagy hiá­nyai vannak, melyekért, de főkép azért, mert biztos mérő­gépet alig lehet készíteni, továbbá, mivel az ellenőrzés hiányosságán a mérőgép minden előnye hajótörést szen­ved, ismétt behozatalára csak gondolni is alig lehet a­nélkül, hogy az általa lábrakapott roppant csalások meg­újulásától vissza ne riadnánk. XIX. A magy­ar korona alá tartozó országok érde­keinek, szabad intézményeinek, egyenjogúságának és népe szabadelvűségének egyedül a tiszta jövedelmen ala­puló adózási rendszer felelne meg tökéletesen, miszerint a szeszgyárak is, úgy mint más iparágak, az absolutizmus korszakában rájuk erőtetett nyomás alól felszabadulva, csupán jövedelmi adót fizetnének, és pedig egyenesen a tisz­ta jövedelem után, ennek aránylagos és méltányos részét, de soha sem az egészet, hanem épen annyi százlakilát, mint a földbirtok, vagy mint a többi iparvállalatok. A jelenleg fennálló szeszadó mennyisége, az absolu­tizmus jellegét, melynek korszakából származik, teljesen magán hordja; tehát Magyarország szabad intézményei­vel és egyenjogúságával össze nem férhet, s a nemzet­­gazdaság érdekeit a szeszgyártás gyarapodása által elő nem mozdíthatja. A szeszgyárak tiszta jövedelmének kiszámítása, ha azok, melyek egyenlő körülmények befolyása alatt álla­nak, egy csoportba összeállíttatnának, nem fölötte terhes és hosszas munka, s néhány becsületes szakértő közre­működése mellett, annyira megközelíthető, mennyire ily dolognál szükséges és elegendő. Addig azonban, míg a több munkát igénylő jöve­delmi adórendszert életbe lehetne léptetni, a most fenn-43

Next