Gazdasági Lapok, 1869 (21. évfolyam, 16-52. szám)
1869-10-27 / 43. szám
Pest, 1869. okt. 27. GAZDA A MAGYAR Megjelennek e lapok minden szerdán 1'/2—2 $ tömött ivén Előfizetési dij: egész évre 10 forint. ;• félévre 5 forint negyed évre 2 ft 50 kr. ujpénzben. f +ti XXI. évi folyam II. fele. SÁGI LAPOK GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: «* r* ~* i a M. Gazd. Egyesület köztelkén í ^(üllői ut, 12. szám), hova a tudósítások sí egyéb levelek is intézendők. í ^Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb Helyes arányokat.“ ̋. Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken : minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. WWWVI.WWVV Különvélemény a szeszadó tárgyában működő pénzügyminiszteri bizottság által kitűzött kérdésekre. (Folytatás.) XVII. Az ellenőrzés, hogy a mezei gazdasági szeszgyárak jellegüket önkénytelen meg ne változtassák, a 16-dik kérdésre adott feleletem szerint is, nagyon könnyű és egyszerű lehet. És pedig: 1) A mezei gazdasági szeszgyárak csak 6 hó alatt, vagyis csak félévig részesíttetnének kedvezményben; ezen 6 hón kívül a többi alatt, ha szeszt gyártanának, az adó azokra épen úgy vettetnék ki, mint az üzletszerű gyárakra. Egyébiránt szükséges, hogy a gazdasági szeszgyárak még akkor is némi kedvezményben részesíttessenek, midőn mint üzletszerűek működnek, mert különben, mivel sokkal kisebbek, mint az üzletszerűek, mindig drágább szeszt főzhetnek mint ezek. 2) A mezei gazdasági szeszgyárak kiterjedtségét, az ugyanazon a gazdasághoz tartozó szántóföldek holdszáma határozná meg, miszerint 10 hold szántóföld után fel/lakó erjesztő edény használatát lehetne megengedni. Ha ennél több erjesztő edényt használna, akkor mezei gazdasági jellegét vesztené s az Üzletszerű szeszgyárak sorába állana. XVIII. A szeszfőzdék igényeinek általában, sem az adóáltalányozás rendszere, sem a czefreadó, sem a szeszmérőgép alkalmazása mellett a termelvény-adó nem felel meg minden tekintetben. Meg nem felel az adó méltányos és aránylagos menynyiségének meghatározásánál, kiszabásánál, melyre, úgy látszik, teljességgel nem is figyel. Ez okozza tehát, hogy a adó mennyiségének alapjául nem a szeszgyár tiszta jövedelme, nem az ország nemzetgazdasági érdekeinek előmozdítása, hanem egyoldalúan csupán a kincstár haszna vezeték. Megfelel annyiban, amennyiben az adóáltalányozás rendszere úgy, mint egyszersmind ezerre adó is: 1) A belművelet módját, könnyíti; 2) Az olcsó és e mellett mégis biztos ellenőrzést, valamint a lehető legszabadabb üzletmozgást elősegíti; a szükségtelen és káros zaklatástól a gyárosokat megkíméli; ellenben a szeszadót a nyersanyagok neme, minősége és ára szerint, az ország különböző vidékein nem képes aránylagosan kiszabni. A szeszmérőgép alkalmazása mellett a termelvényadó, a nyersanyagok neme és minősége szerint fizetendő adó mennyiségét a legigazságosabban képes meghatározni. Ellenben más tekintetben rendkívül nagy hiányai vannak, melyekért, de főkép azért, mert biztos mérőgépet alig lehet készíteni, továbbá, mivel az ellenőrzés hiányosságán a mérőgép minden előnye hajótörést szenved, ismétt behozatalára csak gondolni is alig lehet anélkül, hogy az általa lábrakapott roppant csalások megújulásától vissza ne riadnánk. XIX. A magyar korona alá tartozó országok érdekeinek, szabad intézményeinek, egyenjogúságának és népe szabadelvűségének egyedül a tiszta jövedelmen alapuló adózási rendszer felelne meg tökéletesen, miszerint a szeszgyárak is, úgy mint más iparágak, az absolutizmus korszakában rájuk erőtetett nyomás alól felszabadulva, csupán jövedelmi adót fizetnének, és pedig egyenesen a tiszta jövedelem után, ennek aránylagos és méltányos részét, de soha sem az egészet, hanem épen annyi százlakilát, mint a földbirtok, vagy mint a többi iparvállalatok. A jelenleg fennálló szeszadó mennyisége, az absolutizmus jellegét, melynek korszakából származik, teljesen magán hordja; tehát Magyarország szabad intézményeivel és egyenjogúságával össze nem férhet, s a nemzetgazdaság érdekeit a szeszgyártás gyarapodása által elő nem mozdíthatja. A szeszgyárak tiszta jövedelmének kiszámítása, ha azok, melyek egyenlő körülmények befolyása alatt állanak, egy csoportba összeállíttatnának, nem fölötte terhes és hosszas munka, s néhány becsületes szakértő közreműködése mellett, annyira megközelíthető, mennyire ily dolognál szükséges és elegendő. Addig azonban, míg a több munkát igénylő jövedelmi adórendszert életbe lehetne léptetni, a most fenn-43