Gazdasági Lapok, 1870 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1870-07-10 / 28. szám
Pest 1870. julius 10. XXII- évfolyama fele. .M. i GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok a „Kertészgazda“-val együtt minden vasárnap 22 tömött íven. Előfizetési dij a két lapra, egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. o. é. Külön a „Kertészgazda“ ára egész évre 4 forint Szerkesztőség : a M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői út 12. szám), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. Lapjaink szakadatlan megküldhetése végett kérjük t. előfizetőinket, hogy a julius — deczemberi félévre megrendeléseiket szíveskedjenek mielőbb megtenni. Különben az első számtól kezdve folyvást szolgálhatunk. Földöntözés, jöjjön el a te országod! Molnár Lajos tanár úr „A Petersen-féle rétöntözés“ czimű czikkében a vMpet^a^'-réthél vagy a rétre vezetéséről szólván, megemlíti a többieközt, hogy e czélra a gőzerővel mozgatott gépek általi vízemelés is igen kifizetheti magát, s e részben Kenessey Kálmán földmivelési osztálytanácsos úr „Mi 1 tanul háttunk Egyiptomban“ czímű, s a „Pesti Naplóban“ megjelent igen érdekes és tanulságos czikkére hivatkozik. Több oldalról kapott felhívás folytán, de még azért is, mivel vannak dolgok, melyek ismétlése sohasem árt, készségesen közöljük a vonatkozott czikket a következőkben: * * * „Midőn Egyiptomot, a Suez csatornái epochális ünnepély alkalmával, meglehetős körben keresztül utaztam, — folytonosan figyelve ezen felette érdekes ország viszonyaira, — kerestem a pontokat, melyek közgazdászati szempontból hazámra nézve érdekesek lehetnek, — kerestem a csatornát, melyen hazánk valamely fölöslege a Pharaók csodateljes birodalmába indíttathatnék, s ha itt-ott csillámlőtt is fel előttem egy-egy ösvényke, melyre mi is reá lépni merészkedhetünk, vagy ha egyes gyártmányainkat mint például lisztünket már is némi tért foglalni örömmel tapasztaltam, láttára az egyiptomi mezőgazdaságnak s főleg az azt éltető Nilus adta öntözésnek, élénk megelégedéssel gondolhatom : megvan amit keresek. Minden összeköttetésnél, melyet egyelőre Egyiptommal szerezhetnénk, fontosabb reánk nézve az a nagy tanulság, melyet e nagyszerű öntözési rendszerből meríthetünk, mely öntözési rendszer gazdag aratásokkal ajándékozza meg a földmivelést, s mely nélkül Egyiptom földe kietlen sivatag vagy legfeljebb posványos vadonság lenne ma és jövőben. Ez öntözési rendszer, s a Nílus áradásainak szabályozása — évezerek előtt uralkodott királyok kezdeményezése. Már a Krisztus előtt 2575 évvel uralkodott Mőris király a XII. dynastiából, 20 éves uralkodása alatt számos csodaszerű mű építése után egy még csodálatra méltóbb művet hajtott végre, az úgynevezett Mőris-tó ásatásával, melyről azt írja Strabo, hogy oly nagy volt mint egy tenger, — s mely nagyságánál s mélységénél fogva alkalmas volt a feldagadt Nilus vizének fölöslegét magába venni — s annak apadásával e vizet a csatornáknak viszszaadni — visszatartván még annyit, mennyi a folytonos öntözéshez szükséges volt. Herodot is csodálatraméltó műnek nevezi e tavat s állítja, hogy a tó medre emberi kéz műve volt; a Nílus vize egy csatornán folyt be a mederbe, hat hónapig tartott a befolyás, és hat hóig a kifolyás. A Meris után trónra lépett Sesostris teljesen felfogta elődje intenzióit, sőt az eszmét nagyobb terjedelemben testesíté, s a mai Egyiptom sajátlag neki köszöni termékenységét, s földmivelési kulturáját. E király előtt Egyiptomnak nagy része részint a Nílus féktelen kiöntései miatt, részint a folyamtól távolabb vidéken a vízhiány miatt lakhatlan volt. E bajon akként segített a bölcs fejedelem, hogy hadifoglyok segélyével az egész tartományt csatornákkal vonatá keresztül, mely csatornák mig egyrészt a túlságos áradást mérséklették, a Nílus áldás teljes vizét távol földekre vezeték. S az ekként nyert művelhető föld alattvalói, a nép közi mérsékleti adó fizetése mellett kiosztaték. Sesostris ezenkívül még az egész országon át nagy számú töltéseket is csináltatott, amelyeken később városok épültek. E két fejedelem kezdeményezése, mely több mint négyezer év előtt történt, nagyszerű kiegészítést nyert későbbi időkben, s ma egy oly kitűnő öntözési rendszerre fejlett, melynek láttára tiszteletteljes érzelmek kelnek bennünk azon nép irányában, melyet úgy távolról hajlandók vagyunk a barbárok közé sorozni. 28 „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségnél, a köztelken, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken , minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben.