Gazdasági Lapok, 1870 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1870-09-11 / 37. szám

514 A szerződéses, censualis, dézsmás szőlők, gyümölcsös és epres kertek, censualis és szorgalmi földek, természe­tüknél fogva megválthatók. A kivágás földek majorsági természetűek ugyan, de mint vízmosások, sziklás, kavicsos és kopár terméketlen terek, vizerek, tófenekek, székes fol­tok és homokbuczkák, az úrbéri illetőségekbe el nem fogadtattak, s ezek közt elszórva feküsznek, uradalmi tulajdonul maradtak fen, azonban jelentékeny hasznot nem hajtanak. Összesen tesz ezen terület az eddig szabályozott községekben 8254913 figo° holdat. Ezen földek elszórt fekvésüknél fogva foglalásoknak vannak kitéve, s a mennyiben mégis bizonyos értéket képviselnek, legczélszerűbb volna azokat eladni.­­ Ha­sonlókép eladandók a semmi jövedelmet nem hozó földek, melyek 52,750848­ ippo holdat tesznek. Ilyenek a többi közt a parlag szőlők, melyek magában a ménesi uradalomban 528 no­ipoo holdra mennek. A kegyúri földek 6,4801465 i tcoo hold, többnyire egyházak, lelkészek, néptanítók és zárdák birtokában vannak ; néhol már azok nevére is vannak telekkönyvezve, azonban az uradalmi birtokterületben még folyvást nyilván tartatnak. A többlet földek és jobbítmányok az úrbéri viszonyok fennállása alatt adattak a lakosoknak. Ezek jelenleg is a kincstár nevére vannak telekkönyvezve, noha semmi jövedelmet sem hoznak; sok helyt még az adó is a kincstárra van róva ezen földek után. Mindezen területekre nézve, melyek összevéve 82 ezer 801842 kgoo holdat tesznek, a legczélszerűbb intézkedés lenne, ha ezen területek, amennyiben magányosok birtokát képezik, az állambirtok állományából kiterültetnének; azok pedig, melyeknek birtokjoga az államot illeti ugyan, de vagy semmi, vagy csak igen csekély jövedelmet hoz­nak, míg a szomszéd birtokosokra nézve mégis bizonyos értéket képviselnek, mielőbb eladatnának. Levonva már most a 437,6731266|icoo holdnyi mező­­gazdasági területből ezen hasznot nem hajtó 82,801842­ icoo holdnyi területet, a valósággal hasznot hajtó földterület tesz Magyarországban 353,872420l 1tooo holdat. Elosztván pedig ezen területre az 1868-ik évi mezőgazdasági tiszta jövedelmet, esik egy katastrális holdra 7 frt 93 kr tiszta jövedelem. 5) Miként már érintve volt, a mezőgazdasági uradal­mak tiszta bevételéhez sem a gödöllői új szerzemény, sem a ménesnevelő uradalmak jövedelme nincsen hozzászámítva. A gödöllői uradalomról alább külön fogunk szólani; a­mi pedig a ménesnevelő uradalmakat illeti, miután ezek, különösen a mezőhegyesi, a legkitűnőbb talajjal bírnak; a kisbéri és bábolnai uradalmak pedig az országnak nagyobb földértékkel bíró és nagyobb népességű részében feküsznek; ha azok jövedelme nem a kitűzött ménes­nevelési czélokra fordíttatnék, hanem ezen uradalmak is bérbe adatnának a fentebb érintett bérrendszer szerint: bizton lehet következtetni, hogy ezen uradalmak is azon átlagos jövedelmet szolgáltatnak, melyet az 1868-ik évben a mezőgazdasági területek nagyban véve holdankint adtak , vagyis ezen uradalmak 46,000 holdja után 364,780 frt jövedelem szaporulat mutatkoznék. Ezen összeg tehát, miután az államuradalmaknak ezen része a kitűzött ménes­nevelési czélokra fordíttatik, a ménestenyészde által mint bérösszeg volna a közös kincstárnak megtérítendő, illetőleg a ménestenyészde terhére számításba veendő.­­ Csak az ily számítás keresztülvitele által lehetne határozottan meg­állapítani az állam birtokában levő összes mezőgazdasági területek valóságos jövedelmét, és előtüntetni a ménes­­tenyészdék fentartására fordítandó költségeket, melyek a fentartásukra megszavazott költségen kívül állanak még azon összegekből is, melyek ezen uradalmak jövedelmeiből azokra fordíttatnak. 6) G­azdászati viszonyaink közt az erdőuradalmak jövedelmezése a legkedvezőbb körülmények és legoksze­­rűbb gazdálkodási rendszer mellett sem mérkőzhetik a mezőgazdasági uradalmak jövedelmezésével; minélfogva az államjavak jövedelmének emelése tekintetéből nem lenne tévesztett intézkedés a mezőgazdasági uradalmak területének nagyobbítása. S miután az államjavak terüle­tének 8 tiz-ed részét erdőségek képezik, a magyarországi államerdőségek megvizsgáltattak azon czélból, mennyi terület van azokban olyan, mely a fatermelés szembetűnő csökkentése nélkül, mezőgazda­sági területté lenne átalakítható? Mely vizs­gálat eredményéből az tűnt ki, hogy szórványosan talál­tatnak ugyan oly erdőterületek, melyek mind fekvésükre, mind talajuk minőségére nézve, a legkitűnőbb minőségű mezőgazdasági területekkel egyenlők, de ezen irtás alá vehető erdőterületnek összes kiterjedése 100,000 kat. hold­nál többre nem igen tehető. 7) Az imént említett erdőirtáson kívül, a mezőgazda­­sági uradalmak területének nagyobbítására nem csekély befolyást fog gyakorolni a birtokrendezési perek szeren­csés keresztülvitele is. Míg ugyanis a magán­birtokosok által birt területek legnagyobb részében az elmúlt évek alatt a birtokrendezések és tagosítások a legnagyobb sikerrel vitettek keresztül, annyira, hogy jelenben, kivéve Erdélyt és Magyarország hegyesebb vidékeit, alig van község, melyben tagosítás és birtokrendezés, vagy barát­ságos egyezség, vagy per útján végre ne volna hajtva, mi­által a nemzetgazdászati fejlődés és földmivelési ipar fel­virágzására egy nagy lépés történt: addig a kincstári uradalmakat illető birtokrendezési perekben az előbbi időkben igen kevés történt. A részletes kimutatás szerint az összes államuradal­makban csak 74 községben vitetett keresztül a birtokren­dezési per, azonban ezek közül is csak 27 községben fejeztetett be teljesen a végrehajtás, míg 27 községben a per végrehajtás alatt áll, és 22 községben a végrehajtás ugyan megtörtént, de még hitelesítve nincsen.­­ Ezenkívül 119 községben az előmunkálatok folyamatban vannak; 59 községben a rendezés következtében az egyezségi munkálatok folynak; 7 községben ítélet alatt áll a rende­zési per; 95 községben végre a birtokrendezés még meg sem kezdetett. A már megtörtént előmunkálatokból következtetve, államjavak a birtokrendezések folytán, a pécskai­­ uradalomban . . . 5,991 holddal, fognak szaporodni.­­ Ezen kivül az ungvári, óbudai, visegrádi, diósgyőri és tokaji uradalmakban szintén jelen­ a ménesi ,. . . 7,500 „ a szántovai ,. . . 7,451 „ az apatini ,. . . 4,845 „ a kis-sztapári ,. . . 13,060 „ a kulai ,. . . 16,384 „ a palánkai ,. . . 11,865 összesen . . . 67,091 holddal

Next