Gazdasági Lapok, 1871 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1871-08-02 / 31. szám

II Fest, 1871. augustus 2. o 21 o . Cs. XXIII. évfolyam II. fele. LAPOK GAZD­A A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. »Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.«­­ Megjelennek e lapok minden szerdán 2 tömött Szerkesztőség. jj Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségnél, a köz­ivén. Előfizetési dij : Egész évre 10 frt, fél évre a M. Gazd. Egyesület köztelkén 1s telken, vagy a könyvkereskedésekben. 6 frt, negyed évre 2 frt 50 kr o. é. (üllői út 12. szám), hova a tudósítások s egyéb Vidéken , minden m. kir. postahivatalnál, a szer-t­anjaink hirdetéseket is közölnek, levelek is intézendők,­­­kesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Lapjaink szakadatlan megküldhetése végett kérjük­­. előfizetőinket, hogy megrendeléseiket szí­veskedjenek mielőbb megtenni. Különben az idei első számtól kezdve folyvást solgálhatunk• Levelek a* szőlőből. Kis-Tétény, 1871. juli 31. XVII. Kedves barátom ! Utóbbi alkalommal ígértem, hogy a jelen levélben, az 1867^k^A^szent dolgokról fogok szólani. Régi a promontori határban fekvő 26-ik számú rész, melynek területe 845 Dől, azaz, egy fertálynál valamivel több, már régebben magára vonta figyelmemet folytonos csekély termései által. És ezen csekély termések, annál inkább feltűntek előttem, mert e szőlő, aránylag kevésbé volt elvénült, kevésbé hézagos, és fára nézve is alkalmasint mindannyi közt a legbujább. Kerestem e jelenségnek az okát, melyet azonban kideríteni nem bírtam. A^Éá­ a talaj se roszabb itt, mint máshol; de sőt úgy tetszett ne^^Mnintha sok más osztályaiménál jobb lenne az. Régi vinczékTéremet is kérdeztem ez irányban többször, ki azonban csak annyit mondott, hogy e szőlőnél, az uj ültetésnek annak idejébeni eldöntése, mi, hegyünkön, 15—20 év múlva ok­vetlenül szükségesnek tartatik, mulasztatott el. Döntesse az ur az egészet le, és a szőlő ismét teremni fog, volt válasza. Nekem azonban ehhez nem volt kedvem, részint azért, mert e műtét belekerült volna 350 írtba; s mert továbbá a döntések általi ifjitást a régi szőlőkben, jóformán meghűlt ér­zéssel néztem már, a hat éven keresztül tett tapasztalások után. Nem­ dönteni, hanem trágyázni fogunk e darabon, mondám vinczelléremnek. S miután az 1867-ki tél, munkára alkalmatos volt, s a trágya is leszállott árában, mert az előre ment több rész termések miatt hegyünkön csak igen kevés embernek volt kedve és módja javításokra költeni, fölhasználtam ennélfogva az alkal­mat, s január hó elején hordattam e szeszélyes régi szőlőre 23 szekér tehéntrágyát Proraontorból, fizetvén azt, hordással együtt, csak 1 frt 70 krjával; került eszerint a trágya 39 frt 10 kr, s annak helyrehordása puttonyokban 25 napszám után, 8 frt 30 krba. Az egész trágyázási kiadás tehát 47 frt 40 krra ment. Szokás lévén hegyünkön a szőlőben a téli hideg ellen erősen takarni, a hordatott trágyát a sorok közt alkalmaztattam azon mélyedésekben, melyekből a takarásra fordított föld kikerült, s hagytam azt egész télen át szabadon feküdni, hogy így a havazás és esőzés annál inkább érhesse és átjárhassa; és hogy a trágyalé minél jobban beszivároghasson a talajba a szőlőtő gyökereihez. Tavasszal a tőkék kitakartatván, az a trágya, a­mely még a sorokban elkorhadtlan állapotban feküdt, önként föld alá került. Második évben az így alkalmazott trágyából már alig lehetett valamit látni, annyira elvegyült a többi talajjal. Hogy mily eredményt tapasztaltam e trágyázás után ? azt, kedves barátom, majd el fogom mondani utóbb. Most csak arra szorítkozom, hogy közöljem a kérdéses szőlőnek terméseit 1861- től 1866-­ig. Könyveim tanúsága szerint termett a kérdéses szőlő, a mint következik; u. m. 18­61 -ben: 7 puttony szőlőt. 1862- „ 17„ „ 1863- ban: 12 „ „ 1864- ben: 14 „ „ 1865- 1 7 „ „ 1866- ban: 19 „ „ Összesen tehát, a nevezett hat év alatt 77 puttonynyal, miből átlag gyanánt egy évre 12 dio puttony esik. Három puttony szőlőt számítván egyre-másra egy akó tiszta folyadékra, lett a fentebbi hat évi átlagból csak 43 ép-ed akó, és ha számba veszszük, hogy a kérdéses darab egy fertálynál vala­mivel nagyobb, úgy az egy fertályra eső termés csak négy akóra megy. Ezen trágyázási munkának a végrehajtása után, koratavasz­­szal már ismét döntések- és tőkeültetésekkel foglalkoztam a kis­­tétényi régi szőlőm 9., 10., 11. és 12-ik osztályain, és pedig utoljára, mert ezután többé a régi szőlők döntésével végképpen felhagytam. Ez évben, kezdettek már teremni új ültetéseim, s láttam, mindig világosabban, hogy az örökös foltozás az elaggott szőlőben, nem áll arányban költségeivel, és hogy ily módon valami maradandón hasznosat alkotni lehetetlen. A nevezett részeken való döntésnél, felhasználtam 25 szekér trágyát (a 1 frt 70 kr), továbbá 1891/1 napszámot. Amazért 42 frt 50 kr, emezért 75 frt 20 krt fizettem. Került e szerint az egész döntési munka: 117 frt 70 hrba, s előállítottam ezzel három ezer db új tőkét. A mondott részek térfogata együtt 2225 □ öl, vagyis 21,18 fertályra ment. Ez volt utolsó döntésem a régi szőlőkben. Vissza­tekintve az ez irányban tett terjedelmes tapasztalásaimra, azt mondom, kedves barátom, hogy a­mily ajánlatos, sőt mondhatni páratlanul biztos eredményű eljárás a döntés a fiatal, erőteljes 31

Next