Gazdasági Lapok, 1872 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-04 / 1. szám

Pest, 1872. január 4. XXIV. évfolyam I. fele. 10­1 c?­p 1 c. GAZDASÁGI LAPOK »Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.« A MAGYAR GAZDASÁG! EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden csütörtökön 2 tömött Szerkesztőség: Előfizethetni Pesten, a szerkesz­őségnél, a köz­íven. Előfizetési dij: Egész évre 10 frt, fél évre a M. Gazd. Egyesület köztelkén telken, vagy a könyvkereskedésekben. 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr o. é. (üllői út 1­2. szám), hova a tudósítások s egyéb­­ Vidéken , minden m. kir. postahivatalnál, a szer-Lapjaink hirdetéseket is közölnek, levelek is intézendők.­ veszteséghez utasítandó bérmentett levelekben. ___________________ . ____­ Előfizetési felhívás a Gazdasági Lapok 1872. évi folyamára. A „Gazdasági Lapok“ a közelgő 1872. évvel a XXIV. évfolyamba lépnek. A lapjaink homlokára tűzött „Hozzunk mezei gazda­ságunkba mielőbb helyes arányokat“ jelszóhoz hűven egyaránt fontosak lévén előttünk a mezei gazdaság egyes ágai, lapjaink főrésze külön rovatozás nélkül mindannyira kiterjed, mint az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület közlönye pedig az „Egyesületi közleményekben“ a központi és vidéki egyesületi működéseket, és Tárczánk a gazdasági életre érde­kes eseményeket, kormányi s törvényhozási intézkedéseket, s ke­reskedelmi mozgalmakat kíséri figyelemmel. Megjelennek lapjaink hetenkint egyszer két tömött nagy ívén. Az előfizetési dij az eddigi: egy évre 10 frt, fél évre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr o. é. Előfizethetni Pesten a szerkesztőségnél (Üllői-út 12. sz. köztelek), vagy a könyvkereskedésekben, vagy a szerkesztőséghez czimzett bérmentett levelekben. Pesten, 1871. dec. 31. A ., Gazd. Lapok“ szerkesztő­ség­e. S M­agyarország az 1873-ik évben tartandó világkiállításon. (Elnöki előadás a végrehajtó bizottmány f.­­ jan. 2-­in tartott ülésén.) Tisztelt végrehajtó Bizottság! Egybe kértem önöket uraim, hogy feladatunkhoz képest, megvessük alapjait részvétünknek az 1873-ai világkiállításon. Sz.­István koronájának népei az 1873-ban tartandó vi­lág­tárlaton először jelennek meg mint egy önálló államnak a polgárai! Legfontosb életérdekeink parancsolják, hogy hazánk, társ országaival együtt, ezen a kiállításon minél nagyobb hatással és eredménynyel lépjen­­ a sorompóba. Nem csak azt kell nekünk ez alkalommal a világnak bemu­tatnunk, a­mit földünk terem, és fejlődésben levő iparunk előál­lítani tud; de be kell egyszersmind mutatnunk azt is, hogy mi életrevaló nép vagyunk, és hogy teljes öntudatával bírunk a vi­lág­kiállításokban fekvő alkalmak közgazdasági fontosságának. Hogy mind­ezt, óhajtott mértékben tehessük, engedjék meg nekem uraim, munkálkodásunk szervezése és leendő kiállításunk sikeres biztosítására nézve, elmondani igénytelen nézeteimet. Fon­tolják, bírálják s javítsák meg önök azokat, s járjunk el azután nyomukon egyesült erővel,s mindnyájan,akik a reánk váró kiál­lítás ügyének szolgálatokat tenni vállalkoztunk. Mindenekelőtt némely kiállítási elveket, ha úgy tetszik maxi­mákat, melyeket kiállításunk kivitelénél, gondolatom szerint, szem előtt tartanunk és követnünk czélszerű volna, bocsátok a tisztelt végrehajtó bizottság bölcs megfontolása alá. Ilyenek: a) „A siker és hatás föltétele hasonló kiállításoknál főleg a tömegben és fényben való megjelenésben fekszik, elengedhetlen lévén természetesen egyúttal az is, hogy a kiállított tárgyak, mi­nél nagyobb mértékben soliditás, ízlés és olcsóság által is lehe­tőleg kitűnjenek.“ Nem szükség, tisztelt bizottság, úgy hiszem, ezen állítást bővebben magyaráznám, mert hiszen a tömeg és a fény a nagy közönséget, a többi tulajdonok ellenben, a gondolkozó és ítélő feket nyerik meg a kiállításnak. b) „Hogy tömegben és fényben kiállíthassunk, ahhoz kell mindenekelőtt nem kevés pénz; kellenek továbbá sok és jeles ki­állítási tárgyak, s végül ízlés és tevékenységgel biró oly ren­dező erők, kik a kiállítás hatásos szervezését kívánatosan keresz­tül vinni képesek.“ c) „Magyarország olynemű tárgyakban iparkodjék nagy tömegek által képviseltetni magát, mik termelésének és kivite­lének főbb czikkeit teszik. Ilyenek, hogy csak néhányat megne­vezzek : a gabona, a liszt, bor, szesz, gyapjú, fa, kender, do­hány stb.“ Mindezeket oly tömegekben kellene felállítanunk, hogy már maga a puszta szemlélet is, egyszerre azon érzésre vezesse a né­zőt, hogy azon ország, melyből ezen tárgyak kerültek, a jelzett irányban a hatalom és erőnek az országa! S minél inkább fog­nak bennünket a Lajtán túli országok, haladottabb ipari ter­melésükkel nyomni, annál inkább szükséges, sőt elengedhetlen, hogy mi viszont gazdasági, erdészeti s ásványi terményeink nagy tömegével és jelességével foglaljunk magunknak tiszte­letre méltó állást. d) „Oly iparterményeivel az országnak, melyek még igen kezdetleges fokon állanak, nem volna érdekünkben a kiállításon résztvenni, miután ez által nem erőt, de csak gyengeséget mu­tatnánk.“ e) „A helyes felállításnak egyik nélkülözhetlen feltétele, hogy azon tér, mely Magyarország számára lesz szánva, telje­sen szabad rendelkezésünkre legyen bocsájtva.“ f) „A felállítás kivitelénél, az egyes kiállítónak speciális érdekét alá kell rendelni az egyetemes, az országos érdeknek.“ 1

Next