Gazdasági Lapok, 1872 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1872-05-23 / 21. szám
328 van, állított össze egy törzset, és ezeket, szintén a testi anyag könnyű termelhetését tűzvén czélul, ennek megfelelően kezdette terjeszteni. Ő eleintén valamint Rackewell, csakis czélját tartva szemelőtt, különféle helyeken és különböző törzsekből vásárolt, de mihelyt a kívánt siker bizonyos fokára lépett, azonnal szűkebb beltenyésztést folytatva nyáját önmagából tökéletessí tette. Tomkins sikerét látva, szomszédjai is nyomában törekedtek járni, és így a nevezett tenyésztő istállójából terjedt el a szép herfordi marha, mely ma okvetlenül az angol baromtenyésztés egyik díszének nevezhető. A „Herford breed“ vagy herfordi marha nehéz és a később ismertetendőknél valamivel gorombább, legelőn kitűnően hízik, azért azon gazdák által, kiknek viszonyai legelőn hizlalásra alkalmasak, igen becsült és újabban kivált Australia jobb vidékeibe a a Shorthorn helyébe sok exportáltatik. A herfordi a középszarvúakhoz sorolandó, feje kicsi, de húsos, szemei nem túlságos nagyok, a szempillák vaskosak és azért külseje álmosnak látszó szemei miatt nem mutat élénkséget. Tarkója rövid, minek következtében a fej a nyakkal nyíltabb szöget alkot. A nyak rendes hosszúságú, a járómérnél széles, hízott állatoknál roppantul terhelt, az oldalak igen domborúak, a torok lebenyeit és a lebeny a szügy táján hosszant lenyúlik. A törzs remekül alkotott, hosszú dongás és igen mély. A far elég hosszú s kissé magasan tűzött farkban végződik. A tölgy kicsi, e mellett hosszas, elismert dolog, hogy a heriford tehén rész tejelő, de nem is sokat törődnek a tenyésztők tejelésével, náluk a tej kiválóbban a borjú tulajdona. A belső végtagok roppant erősek, oszlopszerűen támogatják a nehéz törzset, a vállak terheltek, de ez a herfordi czélját tekintve nem hiba, hanem nagy előnynek mondható. A hátsó végtagoknál a koncz bámulatot gerjeszt mindenkinél, ki először lát hizott herfordi marhát, mert oly hús, de kiválóbban zsírtömeget, mint annál még a shorthornnál sem találunk. A herfordi bőre puha, és fogása olyan az alatta levő zsíros sejtszövet folytán, mint ha valami puha tésztához nyúlnánk. Átalános szín a barnáspirók tarka, és a szőrköntös apró igen puha fedszőrökből alkotott. A herfordi tehén (mely a bika és az ökröknél lényegesen kisebb szokott lenni) méretei a következők : hossza felétől a farktőig 201 cmtr nagyság a marnál 146 „ övmérték 206 „ lábszár körmérete 24 „ tehén súly 580—600 kiló bika „ 860—1000 „ ökör hízva 1000 kiló átlag, de kiállításon vannak 1400 kiló súlyúak is. Bevásárlásra a legjobb hely tenyészkerülete a Herfordshire-i grófság, különösen ajánlható a Monmuth-i vásár, melyik ezen fajtát tenyésztők által nagyon látogattatik. Azon magyar gazdák, kik az 1862-ik évben tartott nagy kiállítást megnézendők, vagy ezen nevezetesség titulusa alatt Angliába mentek — ezek között (igen gyéren ugyan), de kerültek olyanok, kik Anglia vidékét a „Countryt“ szemügyre vették, és ott Anglia mezőgazdasági viszonyait illetőleg is némi tájékozást iparkodtak szerezni, ezek közül ismét egynehányan meglátogatták Windsort és megnézték Albert herczeg gyönyörű farmjait, ezek között egyben vagy kettőben a Britannia és Norfolk farmokban gyönyörű középnagyságú, pirosbarna, hosszabb szarvú (jó középhosszúságú) marhát láthattak, mely mindenkit gyönyörködtetett, és kérdésekre az állatokat ápoló azt felelte: „This is the splendid Devon breed“, vagyis azon gyönyörű devoni fajta. A legszebb Devon marha a devoni grófság éjszaki részeiben, Bristol mellékén, és azon vidéken olyan gazdaságokban tenyésztetik, melyek kiválólag jó legelővel bírnak. Azt állítják régibb írók, hogy a Devon breed tehenei még a jelen század elején a jobb tejelők közé voltak számíthatók, de a jó hús termelésének a devoniaknál is áldozatul esett a tejelő képesség, és a jelenben a devoni két czélnak megfelelően növelhető, vagyis, ha a megellés pillanatától az anyagtermelésre fordíttatik kiváló gond, ha a borjú fejtése igen intenzív és nagy mennyiségű takarmány által siettetik, ez által a iízási hajlam túlnyomóvá lesz, és az ily módon nevelt devoni marha húsa becsültetik a londoni mészáros által legtöbbre. A második czél, melynek devoni ökrök elég jól megfelelnek, az erőkifejtés, de az erre alkalmazandó állatok fejtését siettetni nem szabad, mert különben ezen czélra csontjaik elvékonyodása és testek elnehezedése folytán nem lesznek alkalmasak. A munkás ökörnek szánt tinóborjú választás után kellően tartatik, turnios és árpaszalmán telel, nyáron a másod- és harmadrendű legelőkön járván, három és fél éves korában kezdik jármolni és öt, legfeljebb hat évi jármolás után, anélkül, hogy elnehezedett volna, csak azért, mert ily korában még jól hízik, javultan kerül székre. A devon az ismertetett herfordinál kisebb, de helyesebben, arányosabban alkotott. Feje igen arányos, száraz, de kisebb szög alatt egyesülvén, a nyakkal, szebbnek mondható. A tarkó elég hosszú, szélesen ívelt, előtte a fejét, mint a Sarkadon tenyésztett magyar fajta marhánál, helyes magasságban áll, és mint minden primigenius marhánál, nyakaltan alakulnak belőle a teheneknél csákó alakú, bikáknál csutak alakú és az ökröknél előre álló villás szarvak. A szemek igen nagyok, tiszták és nyugodtak, és valóságos tükrét képezik az állat vérmérsékének, környezetük világos, vagyis a szemek narancsszínű karika által öveztetnek. A fényszáj kesely, és szintén mint a szemek, világos környékkel bír, mely mint a brachieros marháknál a rigószáj, a fény szájat környezi. A nyak a tehenek által fent hordatik, elég hosszú erős járóméllel és igen széles oldalakkal bir, lebeny csakis a szügy táján képződik. A mar széles és domború, a hát egyenes, de a farbúknál többnyire valami kevéssel alantabban fekszik, a far egyenes , jól tűzött finom farkban végződik; a konczok szélesek és a gátnál alant válnak meg egymástól. A szügy széles, a hassal együtt egy síkban fekszik, az oldalak hosszuk, mélység és dongásság, azaz a távolság a mar és szügy, úgy a két oldal között nagy. A végtagok oszlopszerűen egymástól távol állanak a gyönyörű törzs alatt, mely mindenkinek (a magassághoz mért) hosszúsága által feltűnik. A devoni tehén méretei a következők: Magasság a marnál......................................143 cmtr. Fejértől fartőig...................................................210 „ Övmérték .................................................... 208 „ Lábszár körfogata...............................................23 „ Tehénsúly rendesen 500, legjobb esetben 600 kiló. Az ökrök 900—1000 kilóra híznak rendesen. A bőr a kikészített szarvasbőrhöz hasonlít és sűrűen boríttatik a puha, néha göndör fedszőrökből alkotott pirosbarna