Gazdasági Lapok, 1874 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1874-01-04 / 1. szám
2 X. Erdészeti szakosztály: Január 31. — Február 28. — Martius 31. — Április 30. — Május 29. — Június 30. — November 28. — December 30. XI Méhészeti szakosztály: Január 5. — Február 6. — Martius 6. — Április 2. — Május 7. Június 5. — November 3. — December 3. XII. Selyemtenyésztési szakosztály: Január 15. — Február 13. — Mártius 13. — Április 20. — Május 20. — Június 20. — November 13. — December 14. XIII Haltenyésztési szakosztály: Január19. — Február 16. — Martius 18. — Április 18. — Május 21. — Június 22. — November 17. — December 15. XIV. Baromfitenyésztési szakosztály: (Még nem alakult meg.) XV Gépészeti szakosztály: Január 16. — Február 17. — Martius 17. — Április 21. — Május 22. — Június 23. — November 16. — December 12. XVI Építészeti szakosztály: Január 20. — Február 20. — Martius 20. — Április 23. — Május 28. — Június 24. — November 11. — December 18. XVII Technológiai szakosztály: Január 22. — Február 24. — Mártius 24. — Április 27. — Május 27. — Június 25. — November 23. — Deczember 19. XVII1. Gazdasági és kertészeti múzeum osztálya: Január 27. — Február 27.— Mártius 28. — Április 29. — Május 23. — Június 28. — November 21. — Deczember 29. IV. Több szakosztály már e hóban megkezdvén tanácskozását, a szakosztályi jegyzőkönyvek nyomán a titoknak jelenti, hogy a jószágrendezési, földmivelési, szarvasmarhatenyésztési, haltenyésztési, és közgazdasági szakosztály közmegállapodásként elfogadta, miszerint a szakosztályi ülések iránti minél nagyobb érdekeltség és részvét ébresztése tekintetéből, s a tanácskozások könnyítése, és a tagok értesítésére a meghívón a tárgyaknak annak idején leendő kitűzhetése végett, a fontosabb tárgyak külön előadók által vezettessenek be, illetőleg megvitatás alá készíttessenek elő. Ami az egyes szakosztályokat illeti : 1) December 15-én a jószágrendezési szakosztály tartott fülést, s a legközelebbi ülésre a következő tárgysorozatot állapította meg : a) Lónyai Gábor úr a hradeki földmives iskola gazdaságának leírásáról fog értekezni; b) Perlaky Elek ur a „Wesen und Vortheile des Bureau für landwirthschaftliche Buchführung“ czimü munka feletti véleményezést adandja elő. Továbbá c) Kenessey Kálmán ur a cselédek állandósításának kérdését, és d) Perlaky Elek ur a telepitvényesek kérdését fogja bevezetni. e) Azon kérdésnek bevezetésére: váljon az államjavakra nézve a házi kezelés vagy bérbeadás itélhető-e czélszerűbbnek — Gyomlay Gellért ur mint indítványozó kéretett fel. f) A Gazdasági Lapokban már közlött leírását a kistoronyi gazdaságnak Korizmics László ur fogja bevezetni. g) A bia-bajnai jószágleirásra február havában Korizmics László, Kenessey Kálmán és Morócz István bízattak meg. h) A putnoki gazdaság leírásához szükséges pótadatok beszerzésére a titoknok utasittatott. 2) Deczember 16-án a földmivelési szakosztály tartott ülést: a) Vonatkozással Lufz Károlynak a kendertermelésről az egyesülethez áttett értekezésére, továbbá a Plazerián Tamás kender termeléséről, és az iglói lenkikészítő intézet és példánygazdaságról szóló jelentésre, — a hazai kender- és lentermesztés kérdését bevezetni Terey Pál úr kéretett fel. b) A m. óvári, keszthelyi és debreczeni gazd. tanintézetek telkein tett különféle növénytermelési kisérlet eredményéről Máday Izidor fog értekezni. c) A piszniczei barlangban talált denevér guanó vegybontásáról szóló jelentésből a szakosztály azon meggyőződésre jött, hogy e trágyatelep mind mennyiség, mind minőség tekintetében jelentéktelen. Ez alkalommal azonban Lónyai Gábor úr szóba hozta, hogy ideje volna már kipuhatolni az istállói trágya pótlására alkalmazható azon ásványi trágyaszereket, melyek valószínűen hazánk több vidékén különféle ásványnemekben nagy mennyiségben eddig használatlanul elrejtve hevernek, a szakosztály ezen indítványt annál készségesebben fogadta, mivelhogy az egyesület már évek előtt tervbe vette az országnak földmivelési tekintetben földtani leírását, s dr. Szabó Jzsef és Kovács Gyula által, nevezetesen Békés megyében, Heves és külső Szolnok megyében, a Jászságban és Fehér megyében meg is kezdte ez érdemben a felvételt, de a szép szándék további valósítását a tetemes költség miatt félben hagyni lön kénytelen. Most tehát a szakosztály az által vélne e közhasznú ügynek lendületet adhatni, hogy ha az orsz. Gazdasági Egyesület is hozzájárulna a békés megyei gazdasági egyesületnek a magyar föld ani társulathoz intézett felhívásához, miszerint szíveskedjék ezentúli tudományos kirándulásai alkalmával a mezei gazdaság gyakorlati igényeire nézve kutatásokat eszközölni annak kipuhatolására, hogy hazánk mely vidékén léteznek oly ásványnemek, melyek készített vagy készített állapotban trágyasztékül használhatók, milyenek p. o. a kali, apatit, coprolit, gipsz s teffélék. A szakosztály egyszersmind felszólíttatni óhajtja a vidéki gazdasági egyesületeket is, hogy ez irányban adatokat gyűjtsenek, s az érintett minőségű anyagokból mutatványokat küldjenek be, avagy saját területükön jelöljék ki azon egyéneket, kikhez közvetlenül fordulni lehetne. Az ekkor beérkezett anyagok a gazdasági múzeumban összegyüjtetvén, azok trágyaértéke vegybontás útján meghatároztathatnék, mire a m.-óvári vegykisérlei állomás szolgálhatna. E kutatásoknak eredménye oly gazdag ásványtrágyatelepek fölfedezése lehetne, melyek ügyesen kibányászva, a mezei gazdaságban trágyapótlás tekintetéből előbb utóbb fontos szerepet játszani lennének hivatva. Az igazg. választmány a szakosztály óhajtásához képest az érintett irányokban a földtani társulatot és a vidéki gazdaegyesületeket fel fogja szólítani. d) Nagy érdekkel vette a szakosztály Mokry Sámuel urnak Gerendáson Békés megyében 9 éven keresztül folytatott buza-i nemesítési kísérletének eredményét, s a vetőmag megválasztá- I és nemesítése körül gyűjtött tapasztalatait, s ez ügyben tanusított oly ritka kitartásért meleg elismerést szavazott, figyelmeztetni óhajtván őket egyszersmind, hogy a kisérlet eredményének biztosítása végett nagyon tanácsos évről évre vetőmag-tartalékról gondoskodni. Mokry Sámuel úr magnemesítési kísérletének eredményéről a Gazda Lapokban közlött jelentést a szakosztály a vidéki gazdasági egyesületeknek megküldetni óhajtja azon felkéréssel, miszerint a körükben netán felmerült hasonló kísérletek eredményét kölcsönös okulás végett szintén közölni szíveskednének. e) A Mokry-féle buzanemesítési kisérlet körül kifejtett eszmecsere folytán több indítvány került még szőnyegre, igy aa) Korizmics László úr felemlítő, hogy a mágócsi ura