Gazdasági Lapok, 1874 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-04 / 1. szám

2 X. Erdészeti szakosztály: Január 31. — Február 28. — Martius 31. — Április 30. — Má­jus 29. — Június 30. — November 28. — Dec­ember 30. XI Méhészeti szakosztály: Január 5. — Február 6. — Martius 6. — Április 2. — Május 7. Június 5. — November 3. — Dec­ember 3. XII. Selyemtenyésztési szakosztály: Január 15. — Február 13. — Mártius 13. — Április 20. — Má­jus 20. — Június 20. — November 13. — Dec­ember 14. XIII Haltenyésztési szakosztály: Január­­19. — Február 16. — Martius 18. — Április 18. — Má­jus 21. — Június 22. — November 17. — Dec­ember 15. XIV. Baromfitenyésztési szakosztály: (Még nem alakult meg.) XV Gépészeti szakosztály: Január 16. — Február 17. — Martius 17. — Április 21. — Má­jus 22. — Június 23. — November 16. — Dec­ember 12. XVI Építészeti szakosztály: Január 20. — Február 20. — Martius 20. — Április 23. — Má­jus 28. — Június 24. — November 11. — Dec­ember 18. XVII Technológiai szakosztály: Január 22. — Február 24. — Mártius 24. — Április 27. — Má­jus 27. — Június 25. — November 23. — Deczember 19. XVII1. Gazdasági és kertészeti múzeum osztálya: Január 27. — Február 27.— Mártius 28. — Április 29. — Má­jus 23. — Június 28. — November 21. — Deczember 29. IV. Több szakosztály már e hóban megkezdvén tanácsko­zását, a szakosztályi jegyzőkönyvek nyomán a titoknak jelenti, hogy a jószágrendezési, földmivelési, szarvasmarhatenyésztési, haltenyésztési, és közgazdasági szakosztály közmegállapodásként elfogadta, miszerint a szakosztályi ülések iránti minél nagyobb érdekeltség és részvét ébresztése tekintetéből, s a tanácskozá­sok könnyítése, és a tagok értesítésére a meghívón a tárgyak­nak annak idején leendő kitűzhetése végett, a fontosabb tárgyak külön előadók által vezettessenek be, illetőleg megvitatás alá készíttessenek elő. A­mi az egyes szakosztályokat illeti : 1) Dec­ember 15-én a jószágrendezési szakosztály tartott fülést, s a legközelebbi ülésre a következő tárgysorozatot állapí­totta meg : a) Lónyai Gábor úr a hradeki földmives iskola gazdaságá­nak leírásáról fog értekezni; b) Perlaky Elek ur a „Wesen und Vortheile des Bureau für landwirthschaftliche Buchführung“ czimü munka feletti véle­ményezést adandja elő. Továbbá c) Kenessey Kálmán ur a cselédek állandósításának kérdé­sét, és d) Perlaky Elek ur a telepitvényesek kérdését fogja be­vezetni. e) Azon kérdésnek bevezetésére: váljon az államjavakra nézve a házi kezelés vagy bérbeadás itélhető-e czélszerűbbnek — Gyomlay Gellért ur mint indítványozó kéretett fel. f) A Gazdasági Lapokban már közlött leírását a kis­toro­­nyi gazdaságnak Korizmics László ur fogja bevezetni. g) A bia-bajnai jószágleirásra február havában Korizmics László, Kenessey Kálmán és Morócz István bízattak meg. h) A putnoki gazdaság leírásához szükséges pótadatok be­szerzésére a titoknok utasittatott. 2) Deczember 16-án a földmivelési szakosztály tartott ülést: a) Vonatkozással Lufz Károlynak a kendertermelésről az egyesülethez áttett értekezésére, továbbá a Plazerián Tamás kender termeléséről, és az iglói lenkikészítő intézet és példány­gazdaságról szóló jelentésre, — a hazai kender- és lenter­mesztés kérdését bevezetni Terey Pál úr kéretett fel. b) A m. óvári, keszthelyi és debreczeni gazd. tanintézetek telkein tett különféle növénytermelési kisérlet­­ eredményéről Máday Izidor fog értekezni. c) A piszniczei barlangban talált denevér guanó vegybon­­tásáról szóló jelentésből a szakosztály azon meggyőződésre jött, hogy e trágyatelep mind mennyiség, mind minőség tekintetében jelentéktelen. Ez alkalommal azonban Lónyai Gábor úr szóba hozta, hogy ideje volna már kipuhatolni az istállói trágya pótlására alkal­mazható azon ásványi trágyaszereket, melyek valószínűen ha­zánk több vidékén különféle ásványnemekben nagy mennyiség­ben eddig használatlanul elrejtve hevernek, a szakosztály ezen indítványt annál készségesebben fogadta, mivelhogy az egyesület már évek előtt tervbe vette az országnak földmivelési tekintet­ben földtani leírását, s dr. Szabó Jzsef és Kovács Gyula által, nevezetesen Békés megyében, Heves és külső Szolnok megyében, a Jászságban és Fehér megyében meg is kezdte ez érdemben a felvételt, de a szép szándék további valósítását a tetemes költ­ség miatt félben hagyni lön kénytelen. Most tehát a szakosz­tály az által vélne e közhasznú ügynek lendületet adhatni, hogy ha az orsz. Gazdasági Egyesület is hozzájárulna a békés megyei gazdasági egyesületnek a magyar föld ani társulathoz intézett felhívásához, miszerint szíveskedjék ezentúli tudományos kirán­dulásai alkalmával a mezei gazdaság gyakorlati igényeire néz­ve kutatásokat eszközölni annak kipuhatolására­­, hogy hazánk mely vidékén léteznek oly ásványnemek, melyek készített vagy készített­­ állapotban trágyasztékül használhatók, milyenek p. o. a kali, apatit, coprolit, gipsz s t­­effélék. A szakosztály egyszersmind felszólíttatni óhajtja a vidéki gazdasági egyesületeket is, hogy ez irányban adatokat gyűjt­senek, s az érintett minőségű anyagokból mutatványokat küld­jenek be, avagy saját területükön jelöljék ki azon egyéneket, kikhez közvetlenül fordulni lehetne. Az ekkor beérkezett anya­gok a gazdasági múzeumban összegyüjtetvén, azok trágyaértéke vegybontás útján meghatároztathatnék, mire a m.-óvári vegyki­­sérl­ei állomás szolgálhatna. E kutatásoknak eredménye oly gazdag ásványtrágyatelepek fölfedezése lehetne, melyek ügyesen kibányászva, a mezei gazdaságban trágyapótlás tekintetéből előbb utóbb fontos szerepet játszani lennének hivatva. Az igazg. választmány a szakosztály óhajtásához képest az­­ érintett irányokban a földtani társulatot és a vidéki gazda­egye­­­­sületeket fel fogja szólítani. d) Nagy érdekkel vette a szakosztály Mokry Sámuel urnak Gerendáson Békés megyében 9 éven keresztül folytatott buza-i nemesítési kísérletének eredményét, s a vetőmag megválasztá- I és nemesítése körül gyűjtött tapasztalatait, s ez ügyben tanusí­­­­tott oly ritka kitartásért meleg elismerést szavazott, figyelmeztetni­­ óhajtván őket egyszersmind, hogy a kisérlet eredményének biztosí­tása végett nagyon tanácsos évről évre vetőmag-tartalékról gondoskodni. Mokry Sámuel úr magnemesítési kísérletének eredményéről a Gazda Lapokban közlött jelentést a szakosztály a vidéki gazdasági egyesületeknek megküldetni óhajtja azon felkéréssel, miszerint a körükben netán felmerült hasonló kísér­letek eredményét kölcsönös okulás végett szintén közölni szíves­kednének. e) A Mokry-féle buzanemesítési kisérlet körül kifejtett eszmecsere folytán több indítvány került még szőnyegre, igy aa) Korizmics László úr felemlítő, hogy a mágócsi ura­

Next