Gazdasági Lapok, 1874 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1874-11-22 / 47. szám
Úti képek és jegyzetek 1851-ből. XXXI. Kirándulás Pusey Fülöp ur farmjaira. Julius 25. 1851. Szinte jól esett, hogy mehettem ismét egy kissé a szabadba, a tömkeleges város s az annyi ember által folyvást látogatott kiállításból. Ez utóbbit még mindig 50—-70 ezer ember látogatta naponkint. Én pedig abban már töltöttem vagy tíz napot. Elég ebből egyszerre ennyi. Soha se hittem volna, hogy a tömérdek tárgy, ember, tolongás és zaj közt eltöltött néhány nap annyira idegessé tehet! Londonból reggeli nyolc órakor indultam. Hamar kint valók kedvelt mezőségemen. West-Draytonig a vidék teljesen róna, s talaja kavicsos agyag. Sok erre a legelő, rét és lóhere. Búza, burgonya is sok és jó állapotú. A számos csatornáról ítélve, nedvességben szenved a föld. A szántást egymás elibe fogott ökrökön végzik, s úgy látszik, hogy e vidéken nagyobbak a gazdaságok. Hasonló viszonyok tartanak Maidenhead-ig, mely irányban a gazdaságok szemlátomást nagyobbak. Sok rajtuk a burgonya, a turnpsz, a lóbab és a zab. A gabnák most voltak élőfélben. A növények állása átalában kielégítő. A rétek mondhatni gyönyörűek. A farmok körül látni sok csinos, falábakon álló, s példás pontossággal készült kerek osztagokat. Juhok jobbára a southdown fajból. Reading felé, mely nagy kiterjedésű iparos város, s melyben szintén úgy tartják az állandó baromvásárokat mint Londonban, a föld kissé hullámosabb, de azért gyönyörű rétek és lóherések vannak rajta. A szénát épen nagy szorgalommal rakták kerek, lábakon álló kazalokba. Sarjura a réteket erre sehol se hagyják, hanem kaszálás után azonnal rájuk eresztik a marhát és juhot. Állatoktól élénk ez okon e vidék, melyen ittott szép kastélyok, mindenféle sok és jelesen diszló fák, s egyszerű farmok foglalkoztatják szemeinket. A zabot és borsót is épen most aratták. Pangbourne körül a vidék már meglehetősen dombos. A talaj sovány, s rajta némi erdőséget is látunk. A rétek a völgyekben gazdagok. A föld márgás, meszes. A többi gazdasági körülmények csak olyanok, mint láttuk előbb. Wallingfordroadnál a tájék erősen hullámos. Sokat hasonlít Hont megye déli részeihez. A hegyoldalak csak sovány legelőket adnak. Csinos farmok helyett puszta dűlős gazdálkodást találunk, minden fa és kerítés nélkül. Hasonló formák ezek a mi volt úrbéres falvaink dűlős gazdálkodásához. Az őszi gabonák átalában gyengék. Búza, árpa és zab termesztetik főleg. Ezek közül csak a két utóbbi felel meg némileg a várakozásnak. Takarmánytermesztés csekély és természetes rét is igen kevés. Nem tart azonban e feltűnőleg szegényes vidék sokáig. Hamar elvész az szemeinkből. Következik egymás, mely hullámos ugyan még, de nyílt, jobb földü sokkal, és melyről csupán a csinos sövénykerítések és faültetések hiányoznak, hogy egy vonalba állítsuk a legjobb és legmiveltebb területekkel. A túrnipszet székében kapálták, de nem láttam máskép, mint kézzel. A munkások egyenként elkülönítve dolgoztak a földeken, miből azt következtettem, hogy a kapálás szakmányban történt. A zabok helylyel-közzel még zöldek, holott mások már arattatnak. Különböző fajtájuak. A buza, amennyit csak láttam, mind kopasz, szakáltalan. Ilyen a vidék s a gazdálkodás tovább is Didcot és Farringdonig, hol reám már a derék Pusey-nak szekere és embere várt. Farringdonba, dél felé érkeztem. Londontól e hely, körülbelül hetven a. m. föld. Elegáns kabriolet állott rendelkezésemre s abban a telivér angol ló, negyed óra alatt Pusey ur kastélyához röpített, hol gazdag lunch várakozott reám. Többféle pecsenye, tészta, gyümölcs, veres és jeles angol porterrel vendégeltettem meg. Fölöslegesen adtak föl mindent úgy annyira, hogy akár hatodmagammal is beérhettem volna a számomra készített villás reggelivel. Leülvén a megrakott asztalhoz, a szolga eltűnt s magányomban többé, senki se háborgatott. Midőn kimenek a folyosóra, tán egy negyed órai étkezés után, szolga és szekér a tiszttel együtt kint várakoztak reám s kérték parancsomat. Ugyanazon szekéren, a melyen jöttem, hozzá láttam azonnal az egyes farmok megtekintéséhez. A tiszt velem jött, s adta a szükséges felvilágosításokat. Az első farm, a melybe mentünk, H a tf o r d Farmhouse volt. Terjedelme ennek 700 ncre. Fizet érette a bérlő évenkint 900 fontot. Munkaereje áll 16 darab derék lóból. Rajta a bérlő lakása, megfelelő comforttal bír. A gazdasági épületek ellenben igen egyszerűek. Az udvar, mely az angol gazdának egyúttal trágyagyűjtő helye is — az idegen látogatóra egyátalában nem tesz ajánló benyomást. Az istállóban 16 db. igen jeles tehenet találtam, az udvaron pedig a szalma közt egy rakás gyönyörű sertést. Czélja e gazdaságnak a megfelelő gabnatermelésen kívül: hús, sajt és tej előállítás. Termései a kötöttebb, de példásan mivelt földön nagyon szépen állottak. Különösen „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat..“ Budapest, 1874. nov. 22. 47 XXVI. évfolyam II fele. DJSÁGI LAP A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden vasárnap 11/*—2 tömött ivén. — Előfizetési díj: Egész évre 10 forint, fél évre 5 forint, negyed évre 2 forint 50 kr. o. o. — Szerkesztőség: a Magyar Gazdasági Egyesület köztelkén [üllői út 12. szám], a hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. — Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. — A hirdetések elfogadtatnak: a szerkesztőségnél, a hirdetési kezelőségnél Paulay Józsefnél, báró Sándor-utcza 20. szám, II. emelet 16. sz., és a külön ügynöknél: Pfanhauser A., Kloster-Neuburrban.