Gazdasági Lapok, 1880 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-19 / 42. szám

Budapest, 1880. október 19-én. XXXI. évfolyam 42. sz. GAZDASÁGI LAPOK. AZ ORSZ. MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET SAJÁT KÖZLÖNYE. A NEMZETGAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. v Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb (Megjelennek e lapok minden kedden.) helyes arányokat* A lap kezelését illető küldemények: előfizetési pénzek, hirdetések, ezek díjai, reclamációk a „Gazdasági Lapok“ kiadó hivatalához (Budapest, Köz­telek) intézendők. A lap szellemi részét illető­ közlemények, u. m.: kéziratok, tudósítások, stb. Morócz Istvánhoz (Budapest Köztelek) küldendők. Előfizetési díj egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Az országos gazdasági egylet tagjai díj nélkül kapják e lapokat. Hirdetési díj: öt hasábos petitsoronkint 10 kr., gyakoribb 1 hirdetésnél árleengedés a kiadóhivatalban betekinthető­ díjjegyzék sze­­­­rint. Mellékletekért 1000-enkint 10 frt számittatik. (Előfizetési figyelmeztetés. A „Gazdasági­­Lapok” azon t. ez. előfizetőit, kiknek előfizetési idejök f. é. September hóval letelt, tisztelettel figyelmeztetjük, hogy ha a czimszalagon látható időn túl netán előfizetni lapjainkra továbbá is szándékoznak, szíveskedjenek ezt mielőbb megtenni, hogy a lap szét­küldése kellő pontossággal eszközöltethessék. Különben teljes számú példányokkal is szolgálhatunk még ez évre az 1-fő számtól kezdve, a múlt évi folyamot azon­ban csak egyes számokkal pótolhatjuk. — Előfizetési dij egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ tagjai dij nélkül kapják e lapokat, mint tagsági példányt. Budapest, 1880. sept. hó 28. j. szerkesztőség. A k­s meghonosítása Magyarországban. — Bodola Lajostól. — Bevezetés. Valahányszor a földművelés és mezőgazdászat terén egy fontos feladvány megoldása van kérdésbe téve — s hányszor nem fordul elő ilyen eset — mindig arra kell első gondolatun­kat fordítani, hogy mentől több olyan adatokat gyűjtsünk, me­lyek egymással bizonyos rokonsági viszonyban állanak, hogy azokat a tárgyra vonatkozó fontosságuk szerint egy észtani ter­mészetes sorozatban rendezzük, megvizsgálván: meddig terjed ha­táskörük, s milyen egybefüggés létezik köztük és a természete­s vegytan alapelvei, és más az összes emberiség vagy egyes ré­szei jólétére c­élzó általánosan igaznak bizonyult, kellően kiismert eszmék közt. Világos, hogy ezen utat követve könnyebben és jobban elérhető a mezőgazdaság által élénkbe tűzött végezél, mely mint tudva van, nem más, mint szabályszerű csoportoza­­ta azon ismereteknek, melyeknek rendszeres al­kalmazása által a lehető legkisebb költséggel, a lehető legnagyobb termést, illetőleg hasznot biztosíthatunk magunknak. Valahányszor a földmivelő gazda, okszerűen akarja tehát vezetni birtokát, r­észletesen rendezni be gazdászati szienciáját, első dolog, mire figyelmét ki kell terjeszteni, hogy a talaj minő­ségét, annak természetét, tájrajzi s helyi sajátságait kitanulmá­nyozza. Első feladat mondom, de nem egyetlen, mert a talaj termőképességét meghatározó adatok s elemek kiismerése habár az első s legfontosabb kellékek egyike, az e körül szerzett isme­­­retekből még nem lehet biztosan következtetni a földnek, egy meg­adott növényfaj tenyészésére alkalmas létére — a nélkül, hogy­­ számításba vennék az éghajlati viszonyokat s más részletes helyi körülményeket is. így, meglehet, hogy egy talaj, minden termő­ növények te­nyészésére nélkülözhetlenül megkivántató elemekkel kellő mérv­­­­ben bír és még­is csak ez vagy amaz spec­ialitásnak szolgál kitűnő talajul, míg más növény vagy épen nem, vagy ha te­nyészik is benne, nem juthat el a tökély hasonló fokára s nem végezheti be tenyészési ciklusát. Ezért látjuk szabadon s va­don tenyészni egy helyi némely növényeket, gyümölcsfákat, melyek másutt ugyan azon földben meg nem élhetnek. És a mi több, ugyan azon növényben is ez vagy amaz elemi rész kisebb vagy nagyobb mérvben feltalálható a szerint, mint egy vagy más éghajlat alatt tenyészik, így például a Déli Európá­ban termett búza szerfelett gazdag fehérnyében (glutin) míg a mérsékelt s hidegebb éghajlati jobban el van látva keményítővel (amiion). Tehát az éghajlat nagy befolyást gyakorol ez vagy amaz állag vagy létrész közvetlen kiképződésére, és ezzel csak egy, a tapasztalat által kiismert tényt, semmi egyebet nem mondottunk,­­ de ha indokolni akarjuk azt, akkor az elmélet mezejére lépünk át, hol igen sokszor teljes sötétség veszi körül a vizsgálót. Mind­ennek daczára, valahányszor ilyen száraz tapasztalati tények­kel találjuk magunkat szemközt, igyekezzünk a lehetőségig azok­ról felvilágosodást szerezni, azoknak helyes magyarázatot adni, viszonyba tévén más egynemű tényekkel, hogy végül egy kime­rítő tudományos egészet alkothassunk azokból. És miért miveljük­­ mind­ezeket? Azért, mert nem lévén birtokában egy teljesen ki­merítő elméletnek (theoria), kényszerítve vagyunk feltételes hypo­­­­thetikus állításokhoz folyamodni, melyek némely ismert tények­kel bizonyos kapcsolatban lévén, képessé tesznek a felmerült tényről, jelenségekről, ha nem is egészen kielégítő, de minden­esetre valószínű megfejtést adni, melynek nyomán tovább fűz­hessük okoskodásainkat s tisztábban látható adatokkal bővithes­­sük azok körül ismereteinket. Ilyen utmód követése által, az előbb csak önkényes, s inkább csak r­á­f­o­g­á­s, mint öntudatosan felállított föltételek eszmékké, s lassan lassan, uj tények megszerzése s csoportosítása által erős, önálló, mindenkitől elfogadható elméletté (theoria) alakulnak, me­lyekből aztán általános szabályokat, törvényeket hozunk le s végül ezeket egy rendszerbe foglaljuk a végre, hogy a mezőgaz­dászat s ipar gyakorlatára helyes útmutatóul szolgáljanak. Meg kell azonban jegyezni, miszerint a megszerzendő ada­tok s egyes tények kétrendbeliek szoktak lenni aszerint, amint azok tiszta tudományos elméleti alapon nyugosznak vagy a gaz­dák puszta tapasztalati s gyakorlati észleléseire vannak építve. Az első rendbelieket a tudomány nemcsak megjelölni és leírni ké­pes, hanem azokat még előre is meg tudja jósolni, így például a tudomány kimutatta, hogy a növények vilsavat (fosfatot) szív­nak fel és hogy ennek a jelenléte, a növény tenyészésére megki­vántató egyik táprészben, múlhatlanul szükséges, a tapasz­talás bebizonyította, hogy ezen elemi táprészek hatása a növény­életre annál nagyobb, mentel oldékonyabb, assimilálhatóbb alak­

Next