Gazdasági Lapok, 1880 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1880-10-19 / 42. szám
Budapest, 1880. október 19-én. XXXI. évfolyam 42. sz. GAZDASÁGI LAPOK. AZ ORSZ. MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET SAJÁT KÖZLÖNYE. A NEMZETGAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. v Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb (Megjelennek e lapok minden kedden.) helyes arányokat* A lap kezelését illető küldemények: előfizetési pénzek, hirdetések, ezek díjai, reclamációk a „Gazdasági Lapok“ kiadó hivatalához (Budapest, Köztelek) intézendők. A lap szellemi részét illető közlemények, u. m.: kéziratok, tudósítások, stb. Morócz Istvánhoz (Budapest Köztelek) küldendők. Előfizetési díj egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Az országos gazdasági egylet tagjai díj nélkül kapják e lapokat. Hirdetési díj: öt hasábos petitsoronkint 10 kr., gyakoribb 1 hirdetésnél árleengedés a kiadóhivatalban betekinthető díjjegyzék szerint. Mellékletekért 1000-enkint 10 frt számittatik. (Előfizetési figyelmeztetés. A „GazdaságiLapok” azon t. ez. előfizetőit, kiknek előfizetési idejök f. é. September hóval letelt, tisztelettel figyelmeztetjük, hogy ha a czimszalagon látható időn túl netán előfizetni lapjainkra továbbá is szándékoznak, szíveskedjenek ezt mielőbb megtenni, hogy a lap szétküldése kellő pontossággal eszközöltethessék. Különben teljes számú példányokkal is szolgálhatunk még ez évre az 1-fő számtól kezdve, a múlt évi folyamot azonban csak egyes számokkal pótolhatjuk. — Előfizetési dij egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ tagjai dij nélkül kapják e lapokat, mint tagsági példányt. Budapest, 1880. sept. hó 28. j. szerkesztőség. A ks meghonosítása Magyarországban. — Bodola Lajostól. — Bevezetés. Valahányszor a földművelés és mezőgazdászat terén egy fontos feladvány megoldása van kérdésbe téve — s hányszor nem fordul elő ilyen eset — mindig arra kell első gondolatunkat fordítani, hogy mentől több olyan adatokat gyűjtsünk, melyek egymással bizonyos rokonsági viszonyban állanak, hogy azokat a tárgyra vonatkozó fontosságuk szerint egy észtani természetes sorozatban rendezzük, megvizsgálván: meddig terjed hatáskörük, s milyen egybefüggés létezik köztük és a természetes vegytan alapelvei, és más az összes emberiség vagy egyes részei jólétére célzó általánosan igaznak bizonyult, kellően kiismert eszmék közt. Világos, hogy ezen utat követve könnyebben és jobban elérhető a mezőgazdaság által élénkbe tűzött végezél, mely mint tudva van, nem más, mint szabályszerű csoportozata azon ismereteknek, melyeknek rendszeres alkalmazása által a lehető legkisebb költséggel, a lehető legnagyobb termést, illetőleg hasznot biztosíthatunk magunknak. Valahányszor a földmivelő gazda, okszerűen akarja tehát vezetni birtokát, részletesen rendezni be gazdászati szienciáját, első dolog, mire figyelmét ki kell terjeszteni, hogy a talaj minőségét, annak természetét, tájrajzi s helyi sajátságait kitanulmányozza. Első feladat mondom, de nem egyetlen, mert a talaj termőképességét meghatározó adatok s elemek kiismerése habár az első s legfontosabb kellékek egyike, az e körül szerzett ismeretekből még nem lehet biztosan következtetni a földnek, egy megadott növényfaj tenyészésére alkalmas létére — a nélkül, hogy számításba vennék az éghajlati viszonyokat s más részletes helyi körülményeket is. így, meglehet, hogy egy talaj, minden termő növények tenyészésére nélkülözhetlenül megkivántató elemekkel kellő mérvben bír és mégis csak ez vagy amaz specialitásnak szolgál kitűnő talajul, míg más növény vagy épen nem, vagy ha tenyészik is benne, nem juthat el a tökély hasonló fokára s nem végezheti be tenyészési ciklusát. Ezért látjuk szabadon s vadon tenyészni egy helyi némely növényeket, gyümölcsfákat, melyek másutt ugyan azon földben meg nem élhetnek. És a mi több, ugyan azon növényben is ez vagy amaz elemi rész kisebb vagy nagyobb mérvben feltalálható a szerint, mint egy vagy más éghajlat alatt tenyészik, így például a Déli Európában termett búza szerfelett gazdag fehérnyében (glutin) míg a mérsékelt s hidegebb éghajlati jobban el van látva keményítővel (amiion). Tehát az éghajlat nagy befolyást gyakorol ez vagy amaz állag vagy létrész közvetlen kiképződésére, és ezzel csak egy, a tapasztalat által kiismert tényt, semmi egyebet nem mondottunk, de ha indokolni akarjuk azt, akkor az elmélet mezejére lépünk át, hol igen sokszor teljes sötétség veszi körül a vizsgálót. Mindennek daczára, valahányszor ilyen száraz tapasztalati tényekkel találjuk magunkat szemközt, igyekezzünk a lehetőségig azokról felvilágosodást szerezni, azoknak helyes magyarázatot adni, viszonyba tévén más egynemű tényekkel, hogy végül egy kimerítő tudományos egészet alkothassunk azokból. És miért miveljük mindezeket? Azért, mert nem lévén birtokában egy teljesen kimerítő elméletnek (theoria), kényszerítve vagyunk feltételes hypothetikus állításokhoz folyamodni, melyek némely ismert tényekkel bizonyos kapcsolatban lévén, képessé tesznek a felmerült tényről, jelenségekről, ha nem is egészen kielégítő, de mindenesetre valószínű megfejtést adni, melynek nyomán tovább fűzhessük okoskodásainkat s tisztábban látható adatokkal bővithessük azok körül ismereteinket. Ilyen utmód követése által, az előbb csak önkényes, s inkább csak ráfogás, mint öntudatosan felállított föltételek eszmékké, s lassan lassan, uj tények megszerzése s csoportosítása által erős, önálló, mindenkitől elfogadható elméletté (theoria) alakulnak, melyekből aztán általános szabályokat, törvényeket hozunk le s végül ezeket egy rendszerbe foglaljuk a végre, hogy a mezőgazdászat s ipar gyakorlatára helyes útmutatóul szolgáljanak. Meg kell azonban jegyezni, miszerint a megszerzendő adatok s egyes tények kétrendbeliek szoktak lenni aszerint, amint azok tiszta tudományos elméleti alapon nyugosznak vagy a gazdák puszta tapasztalati s gyakorlati észleléseire vannak építve. Az első rendbelieket a tudomány nemcsak megjelölni és leírni képes, hanem azokat még előre is meg tudja jósolni, így például a tudomány kimutatta, hogy a növények vilsavat (fosfatot) szívnak fel és hogy ennek a jelenléte, a növény tenyészésére megkivántató egyik táprészben, múlhatlanul szükséges, a tapasztalás bebizonyította, hogy ezen elemi táprészek hatása a növényéletre annál nagyobb, mentel oldékonyabb, assimilálhatóbb alak