Gazdasági Lapok, 1899 (51. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-01 / 1. szám
1. szám, 51. évfolyam Megjelenik minden vasárnap Alapította Kanóc m T.l—A 1849-ben. MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. GAZDASÁGI LAPOK ELŐFIZETÉSI FELTÉTKEKK : Etmi - - - --------• trt Fair*vr» _______________* -M»t7*d érra . . ....------ * — Szerkesztiség és kin&iutil: Buiipest, limena - kertft 7. a .A Up «xil le mi r»«et illető késsé menyek a narkesszaeégka. ae el«öeetés és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhes esimsendSk. Előfizetési felhívás 99Gazdasági Lapok t t -ik évfolyamára Feltételek: Effész évre 8 frt vagyis 16 korona Fél évre 4 » „ 8 » negyed évre 2 „ „ 4 „ kiadóhivatal. TARTALOM. ^aP Szemle y ■ o.-tól............................................................ 4 Tárcza A cukorrépa ültetvények állapota Kubán. 5 A ragadós száj- és körömfájás gyógyszere Nagy Dezsőtől ................................................ . . . . 5 A zöldtrágyázásról Ordódy Lajostól..................................6 A hússertésekről. O. X.-től..................................................7 A lovak farkának kurtítása ellen Angliában megindult mozgalom. P.-től..........................................................8 Küzdelem a szőlőmoly ellen. A.-től.....................................8 Kérdések és feleletek. ... 9 Kérdések: Ajánlatos-e a Camara a sertés szőrférge és eihornis giliszta elpusztítására. N. G. — Az arsenicum előmozdítja-e a leízást. N. M. — Petroleum-iz a szilvapálinkában. N. B. — A vértetűt mivel kell irtani. B. V. — A Folie blanche szőlőfajta. — Fuchsin fölismerése. K. B. — Feleletek: Borjuk olcsó fölnevelése lefölözött tejjel. Sz. „Kévekötő fonógép.“ Kohn László. — „Szőlőfelújítás zöld oltványokkal“ Parthy L. — „Paizstetű az agyagos földek akáczosaiban.“ P. „Agyagos földekre milyen kormánylemez való. Columella. — „Gyümölcsfák trágyázása.“ Columella. — „A görög vagy sárga dinnyét kell-e herésni. Egy másik dinnyész. Sírok.................................................................................... 10 Személyi hírek. — Hymen. — Gyászhirek. — Népies gazdasági előadások Zalamegyében. — Az állategészségügy és az állatorvosok államosítása. — Gyapjuminősitő intézetek. — Az Engel-féle borhamisítás. —A keszthelyi praxis tanulmányútja. — A Sárosvármegyei gazdasági Egyesület. — A magyar liszt. — Rossz biztosítási üzlet. — Német szakértő Kőbányán. — Németország gabonapiaczának helyzete. Zalavármegye gazdasági egyesülete. — A nyitramegyei gazd.egyesület közgyűlése. — A Nyitramegyei Központi Hitelszövetkezet. — Mennyi kárt okoz a ragadós száj- és körömfájás. A hármas Kőrös hajózhatóvá tétele. Aprs szakközlemények................................................ 12 A magvak csírázása üszög és más gombák ellen carbolsav és formollal. — A zabszalma tápláló ereje. — Az aluminium térfoglalása. — A sörtörköly mint fejős takarmány. — A thanaton. — Tejfolyás a teheneknél. SZEMLE. (Gazdasági helyzet. Merkantilista hangok az osztrák kereskedelmi körben. Osztrák intézkedés a román sertések behozatala ellen. Lesz-e kiegyezés ?) Végre hát beállt a tél, — csakhogy nincs sok köszönet benne. Nem födi a földet az anynyira szükséges hótakaró s a vetések ki vannak téve a száraz fagyok kártételeinek, s különösen a kései gyengébb vetések iránt aggódnak gazdáink, melyek nem a legjobb reménységgel mentek a hótalan — száraz fagygyal megjelent — télbe. De a korai vetések is erősen kívánják a hólepelt, hisz száraz volt az ősz elő és középső része, s a talaj nagyon sínyli a hiányzó nedvességet. Beláthatatlan lenne egy száraz, hótalan tél következménye, s ezt alig lenne képes pótolni egy nedves tavasz, amely már annyiban is káros lenne a mezőgazdaságra, mert gátlólag hatna a tavaszi munkálatokrendes elvégzésére. Bízzunk azonban a Gondviselésben! Az új év talán meghozza a havat, talán meghoz egyebet is, amire a sínylődő mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek, az egész országnak égető szüksége lenne!* * * A merkantilisták csak nem akarnak megnyugodni abban, hogy a közgazdasági téren a mezőgazdaság is az őt megillető helyet foglalja el, s az iparral és kereskedelemmel egyenlő elbánásban részesüljön. A küzdelmeknek és támadásoknak egész sorozata éri az agrár irányzatot, s ezek közt nem utolsó az a képtelen és őrült támadás, amelyben az agrár érdekek Grunzel dr. professzor részéről lettek a bécsi kereskedelmi körben megtámadva. Nevezett professzor azt a merész kijelentést kockáztatta meg, hogy az Osztrák-Magyar monarchia immár megszűnt agrár állam lenni, s iparállammá változott át, s ebből azt a következtetést hozza ki, hogy ily formán a kormányoknak legfőbb kötelessége minden áron az ipar és a kiviteli politikát inaugurálni , gyámolítani. Ha csak Ausztriáról beszélt volna Grunzel dr. — nem szólnánk a dologhoz, hisz az osztrák agráriusok maguk is elég erősek és okosak ahhoz, hogy a dolgot a saját szempontjukból bírálják el, s elvégre is nekünk Ausztriához e tekintetben kevés a közünk. De hát Magyarországról is szólt a jeles professzor, s ez esetben kötelességünk nekünk is a dolognak közelebbről szemébe nézni. Mire alapítja hát Grunzel úr merész kijelentését? Nyugodtan nézve a dolgot, e tekintetben örömmel kell konstatálnunk, hogy Grunzel hamis bázisra helyezkedett akkor, mikor iparállammá átváltozásunkat a múlt évi rendkívül silány aratási eredményből kifolyólag jelentkezett gabna kiviteli hanyatlásból és az iparnak, illetve az ipari termékek kivitelében állítólag észlelt emelkedésből következtette. Az osztrák és magyar külkereskedelmi statisztika számszerűleg azt mutatja, hogy a múlt évben a szénfogyasztás és a vasszükséglet négyszeresre, illetve ötszörösre