Gazdasági Lapok, 1899 (51. évfolyam, 1-53. szám)
1899-12-24 / 52. szám
924 küzdjük le a termelés akadályait, miként tegyük képessé földünket arra, hogy jó luczernások létesülhessenek rajta. A legtöbb gazda próbát tesz. Elveti a luczernát védnövénnyel vagy a nélkül s ha látja, hogy hitvány, silány takarna anyósa keletkezett, kimondja, hogy ilyen földön luczernát termelni nem érdemes és többet nem is vesződik vele. Az első akadálytól pedig nem szabad visszarettenni. A művelés és trágyázás megváltoztatja a talaj termőképességét bámulatosan. " Például idézhetem a Rákospalotán levő István-telket, mely akkor, midőn még földmivesiskola volt, szépen oldotta meg a feladatot, miként kell hitvány futóhomokot luczernatermelésre képessé tenni. A művelésbe vett futóhomokon a hármas nyomás volt alkalmazva ekként: 1. rozs, 2. burgonya trágyában, 3. zab. Az első 3 év elteltével tehát, midőn a föld csak egyszer trágyáztatott meg, a luczema nem sikerült. A második termés után, midőn másodszor trágyáztatott meg, az eredmény még mindig nem elégített ki. A 3-ik termés után, tehát midőn a 8-ik évben 3 adszor lett áttrágyázva a föld, már pompás luczernás keletkezett, amely négy esztendeig jól elszolgált. Ez esetben tehát a majdnem egészen terméketlen futóhomok gyakran ismétlődő állati trágyázással luczernaképes földdé alakíttatott át. Egy másik példát hozok fel. Agyagos dombvidéken, ahol luczernát a partokon meg se szokás kísérteni, létesítettem szép luczernást, amely most jön negyedik évébe. Eleinte a traditiók után menve, rét földön akartam luczernásomat megcsinálni, de nem sikerült azért, mert a rétföld annyira el volt taraczkosodva és muharosodva, hogy e veszedelmes gyomok egy évi egzisztentia után a luczerna fölé kerekedtek és annyira elnyomták, hogy ki kellett szántanom és arra határoznom magamat, hogy előbb több évi kapás termelésnek vessem alá, mielőtt a luczernás létesítését újra elhatározni merem. Luczernás nélkül azonban egy gazdaság el nem lehet s igy neki mentem a partoknak. Egy 28 holdas táblát istállótrágyával jól megtrágyáztam, de ebből mintegy 6 holdat vágóhídi vérűrágyával hordattam meg és tengerit ültettem belé. Előbb azonban superfoszfátot is hintettem el. A rákövetkező évben árpát vetettem lueternával. Az eredmény jól kielégített; de különösen a vágóhídi vértrágya után oly szép luczernásom lett, a mely kirakatba illett. Az 1896-ban vetett luczernás most is jól szolgál, csakis az istállótrágyával meghordott rész kezd kissé ritkulni és kezdenek benne muhar és egyéb gazok tért foglalni. Egy esztendőt azonban még kitart, a mikor is magtermelés után ki fogom szántani. Ezen első kísérlet jó eredménye felbiztatván, birtokom partos részein újabb luczernás készítésére határoztam el magamat. Tudva azonban azt, hogy a luczerna sok kálit, foszforsavat és meszet kíván, — másrészt a mély művelést is hálásan veszi, egy 40 holdas táblán a következőleg jártam el. 1896-ban gőzekével 12 hüvelykre megszántottam (6 hüvelyesszántás további 6 hüvelyk grubberezés.) 1898-ban tavaszszal istállótrágyával jól meghordattam és 1899. tavaszán mintegy 5000 mázsa mészport hordattam reá. A mészpor a fával égetett mész meszes hamu hulladéka, a melyben jelentékeny mennyiségű hamu s így sok szénsavas kali (hamuzsir)és foszforsav van. Megadtam tehát a földnek, mely a nélkül luczerna termelésre teljesen alkalmatlan lett volna, minden föltételt, amely a sikerhez szükséges. Ekkor bevetettem árpa és luczernával. A luczerna jól sikerült és nagy része már az idén volt kaszálható. Természetesen superfoszfátoztam ezt a táblát is. Az újabb theoriák szerint a luczerna díszül bármely földön, hacsak nem vizenyős és ha foszforsav, kali és mész bő mennyiségben van jelen. Az én itt elmondott tapasztalataim azonban megerősítik az öregebb gazdák praxisát, kik a mi vidékünkön (Bars és Hont megye) a luczernásokat akként készítik, hogy közvetlen előtte vastagon meghordták istállótrágyával a földet, csak így bíznak arravalónak mondott földekben is a sikerhez. Utalok a vértrágya után mutatkozó nagy sikerre, amely pedig par excellence nitrogéntrágya, de utalok azon tapasztalásra is, hogy salétromozott luczernások mennyire felüdülnek a nitrogén hatása alatt. Ezek után véleményem abban koncentrálódik, hogy bár elismerem, hogy a foszforsav, kali és mész nagyon előmozdítják a lucterna boldogulását és elhiszem azt, hogy képes nitrogént a levegőből aquitálni, hogyha mész, foszfor és kali rendelkezésére állanak, mégis a gyakorlati siker csak akkor biztos, ha a termőföldet nitrogénnel is istápoljuk, legyen az istállótrágya, vértrágya, vagy salétrom stbi alakjában is szolgáltatva. A roppant siker, amit a francziák a luczernatermeléssel elérnek, amely főleg a luczernamagvak tekintetében jó idő óta tributariusává teszi a földteke minden államát Francziaországnak, nemcsak minket ejthet gondolkozóba, hanem a francziák sikerére oly féltékeny németeket is. A nagy Németországban is erőlködnek most azon, hogy a luczerna termelést kiterjeszszék és kisérleti állomásaik e részben hasznos útmutatásokkal szolgálnak a német gazdáknak. Hogy ezt kézzelfoghatólag állítsam a mi gazdáink szeme elé is, közlöm a Lauchstädti kisérleti gazdaság luczernatermelési kísérleteinek eredményeit. Lauchstädt a szászországi gazd. kamara kisérleti gazdasága. Egy 1897-ben aquirált új földterületet 3 részre osztottak. Az egyik részén 4 esztendős luczerna állott. Ezt a luczernást 3 részre osztották. Az egyik rész nem kapott semmit, a másik rész 600 kg. thomassalakot, a 3-dik rész 600 kg. thomassalakot és 2000 kg. karnitot. 1898-ban ezt az adagot ismételték, azzal a különbséggel, hogy a 3-ik részletbe még 1000 kg. gypszet is adtak hektáronként. Ezt a trágyázást télen eszközölték és kora tavaszszal 4 szeresen megboronálták hatalmasan, hogy a gyomokat is kiirtsák s másrészt a trágyák behatolását a földbe megkönnyítsék. A környékbeli gazdák megbámulták az eredményt. Ugyanis a thomassalak és kainittal, valamint a thomassalak, kainit és gypszszel meghordott luczernarészletek bámulatos, azon a vidéken szokatlan, módon fejlődtek ; a csak thomassalakkal meghintett luczernás valamivel szinte jobb volt, mint amely semmifélében sem részesült, de ez aztán valósággal nyomorúságosan nézett ki a foszfátozott, kalizott és gypszezett parczellák mellett. Nemcsak hogy hitvány volt a luczerna növése, de a gyomok mindenféle neme kapott lábra közötte. Számokban fejezve ki ezen különbséget, többet termelt: a csak thomassalakkal hintett rész 911 kg. szénával a th -salak és kainittal hintett rész 1766 „ é s a th.-salak, kainit és gypszszel hintett rész 2182 , „ mint a nem trágyázott luczerna. Ez a kísérlet tehát frappánsul bizonyította, hogy miként lehet foszfátokkal, kálival és gypszszel a már hanyatló luezernásokat ismét termőképessé tenni. Mért tartottam ezt szükségesnek elmondani ? Mert gazdatársaink legtöbb esetben kiszántják luezernásaikat, holott ilyen módon azok állapotán még segíteni lehetne. De Lauchstättben nemcsak a meglevő luczernás fenntartásával, hanem új luczernások létesítésével is tettek hasonló kísérletet. 1897-ben vetettek luczernát védnövény nélkül árpa után Zimmerman Amtsrat tanácsa szerint, aki a luczernát árpa vagy rozs után szokta vetni és daczára az eléggé szűk csapadék viszonyoknak (470—480 mm.) soha sem sült ki roszszul. Az eljárás abból áll, hogy az árpa vagy rozstarlót feltörjük, gondosan megdolgozzuk, hogy porhanyó legyen és sorvetővel a luezernamagot belevetjük. Zimmermann szerint ezen eljárás eddig évek óta mindig sikerült — és előnye az, hogy nem csorbítja az árpatermést 1—2 métermázsával, ami a védnövényes vetésnél mindig bizonyosra vehető. Tehát Zimmermmann módszere szerint lett vetve el a luczerna árpatarlóba, — de megfelelő trágyázással, a főértékesítési testrészt, de azért még a többi mindenféle jövedelem is, mely a lúd hizlalásból származik, nem megvetendő, így elsősorban kell megemlíteni a zsírt. Egy jól kihízott lúd 3 liter zsírt ad, néha többet is, azonkívül itt van még a test, az aprólék és a toll értéke is. Ha a máj, mondjuk 2 frtot képvisel, a 3 liter zsírt 70 kr. 2 frt 10 kr. a test és aprólék 70 kr. a toll 20 krt, így egy lúd után a bevétel 5 frtot tesz ki. Van még egy más módja is az értékesítésnek, ami szintén egy speczialitása a Lévaipiacznak, s ez a sült lúdfertály. Ez az értékesítési mód még nagyobb utassá vált azon a vidéken, különösen mióta a jó ropogósra sült fertályok hírnévre tettek szert. Az ily módon értékesítendő ludat nem nyúzzák meg, hanem máját és aprólékját leszedve, megsütik egészben és pedig nagyobb mennyiségnél a kenyérsütő kemenczében. Ott ül olyankor a kemencze szájánál az asszony és öntögeti le a kisült zsiradékot, amig az teljesen kisül, s aztán kiszedi a ludakat s kihűlés után 4 darabra vágja s ügyes szemmértéke után 4 egyenlő fertályra osztja el, két első és két hátulsóra. Ezen fertályokat azután tiszta edénybe vagy kosárba pakkolva viszi a Lévai-piaczra. A sütés rendesen éjszaka vagy kora reggel történik, hogy kellő friss állapotban 7—8 órakor már ott állhasson a fertályokkal. Ily fertályok árai idényszerüek. Eleinte olcsóbbak s akkor 20—24 krért adnak egy-egy fertályt, később felemelkedik az ár 35—36 sőt néha egész 40 krig is. Veszik ezt gazdagok és szegények, különösen a Lévai piaczra gabonával bejövő kis gazdák. A szegény munkás is lesi mikor kezdődik a fertályok saisonja, akkor ő néhány krajczárért vehet reggelit és ebédet, jót eszik és aránylag olcsón. A módosabbak is szívesen tálalják fel a hideg fertályt, s különösen kirándulások és vadászatokhoz alkalmas eledelnek bizonyulnak. Ezen fertályokra osztott értékesítésnél a számítás körülbelül ekképpen üt ki. Már marad 2 frizsir persze kevesebb s a legkövérebb ludnál is csak 2 liter körül tesz ki: a 70 kr. 1.40 frt. 4 fertály a 30 kr. 020 frt, aprólék 16—20 kr., toll 20 kr. tehát körülbelül szinte 5 frt. Nincs tehát nagy különbség a kétféle értékesítési mód között. Itt csak az a kérdés merül fel, akarja-e az illető a húst felhasználni vagy nem. Őszszel a lévai pékek kemenezéi ostromolva vannak ludakkal s ilyenkor majdan több ludat mint kenyeret látni ott. De hát ők ezt szivesen veszik, mert kemenezéjöket igy duplán kihasználják és egy-egy lúd sütése után 5—6 krt. szednek. Tanácsos azonban, hogy a süttető fél maga őrködjék és végezze a zsir leöntögetését, mert különben a péklegények suttyomban kimártogatják a zsir egy részét, a részekre reggelire kiadott zsemlével. Legtöbb tapasztalat szerint az ily közép nagyságú ludak 4 heti töméséhez háromnegyed véka vagyis 25 liter tengeri szükséges. A városiak persze vett tengerivel tömnek, s ezáltal ez az óriási libapiacz nagy lendületet ad a tengeri piacznak is, úgy hogy Léván csak a lúdhizlalás czéljaira körülbelül 8—10,000 hl. tengeri jön forgalomba, miáltal az árak is emelkednek. Az apró szemű pignoletto nem kell, ezzel nem tömnek, mert könnyen beszalad a lúd gégéjébe s ilyenkor ha nincs kéznél egy ehhez értő egyéniség, a ki ki tudja tolni e tévútra vándorolt szemet, úgy a késnek kéznél kell lenni, hogy azonnal lemetszhesse a ludat. Ez már persze kárral jár, mert egy félig kihizott ludon a veszteség nagy. A nagyszemű magyar tengeri a legkedveltebb e czélra. Ezekben kívántam megismertetni a Léva vidéki ludhizlalás és ludmáj előállítás nagy jelentőségét. Az általam felhozott adatok nagy dicséretére szolgálnak a derék és iparkodó Léva vidéki magyar népnek, amely minden külső ösztönzés nélkül saját életrevalósága és ügyességével egy hasznos industriát tudott megteremteni és igazolni Odysseu nejének, Penelope királynénak már Homer által dicsőítve megénekelt előszeretetét az oly hasznos ludak iránt. Ordódyné Mailáth Gizella. Gazdasági Lapok