Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-12 / 28. szám
350 nedek apát és kiállítási elnökhöz czímezve Békés- Gyulára bérmentesen küldendők. Díjakra egyelőre 120 érem, 10 darab körmezi arany és nagyobb számú elismerő oklevél áll rendelkezésre. * A tejszállítmányok kedvezményezett árszabása iránt a budapesti tejszövetkezet tárgyalásokat indított meg a fővárosba vezető vasútvonalak igazgatóságaival, és a társulatok, tekintve, hogy a szövetkezetnek czélja a fővárost a távolabbi vidékekről egészséges falusi tejjel ellátni, kilátásba helyezték, hogy úgy a tejszállítmányokra, mint az üresen visszaküldendő tejes edényekre nézve a szállítási és kezelési díjakat tetemesen le fogják szállítani. * A friss szőlő vámja tekintetében a budapesti kereskedelmi kamara közhírré teszi, hogy a létrejött kereskedelmi szerződések értelmében a friss szőlő vámja a Németországba való bevételnél, ha az áru Ausztria-Magyarországból ered, 100 klgr. után járó 15 márkáról 10 márkára szállíttatott le, a komló vámja pedig az Olaszországba való bevitelnél eltöröltetett, úgy, hogy e czikk vámmentesen szállítható.* A kapuvári gazdasági kiállítást a végrehajtó bizottság ez év szeptember 15 és 16 napjaira tűzte ki, ugyanekkor fog megtartatni a földművelési minisztérium által rendezendő lódíjazás. Díjakban 4 db egyenként 100 frt értékű aranyérem, 20 tiszteletdíj, 36 db ezüstérem, 36 db bronzérem és 500 frt készpénzben fog kiosztatni. Az összes dijak értéke 2000 frt. Dijaztatni fognak: lovak; magyar fajta szarvasmarha; nyugati fajta telivér szarvasmarha; szarvasmarha keresztezések; juhok ; sertések; baromfi; méhészet; háziipari czikkek. Ellenben a kisebb gazdasági gépek nem dijaztatnak. A kiállítandó tárgyakat 1. évi augusztus hó 20-ig a sopronmegyei gazdasági egylet titkári hivatalánál kell bejelenteni. Takarmányt jogosítva van minden kiállitó magával vinni.* — A pestmegyei belvizek levezetése. A tápiószelei és györgyei valamint a nagy kátai és farmos belvizek levezetésére vonatkozó tervezeteket a kulturmérnökség bemutatta Pest megye alispánjának, aki azokat július 9-től augusztus 8-ig közszemlére kitétetni rendelte, hogy az érdeklettek ez idő alatt felszólamlásaikat megtehessék A tervek nyilvános tárgyalása a két elsőre nézve augusztus 2-án Tápió-Szelén s a két utóbbira nézve augusztus 3-án Nagy-Bátán fog megtartatni.* Pincze-egyletek és bortermelő szövetkezetek. A kedvező szüretelési kilátásokra való tekintettel szőlőtermő vidékeinken élénk mozgalom indult meg az iránt, hogy boraink kellő értékesítése iránt már eleve intézkedések tétessenek s elsősorban az egyes vidékek borai egyöntetűleg kezeltessenek, hogy igy a külföld számára első kézből eladhatók legyenek. A magyar bortermelők szövetkezete, mely ez irányban a mozgalmat megindította s a kívánt eredmény elérésére a pinczeegyletek és bortermelő szövetkezetek alakítását ajánlotta, sűrűn kapott megkereséseket a bortermelőktől, hogy a jelzett egyletek szervezése és működése iránt felvilágosítást adjon. Ehhez képest gróf Keglevich István a szövetkezet elnöke részletes tervezetet dolgozott ki s azt a bortermelőknek megküldötte. E szerint a bortermelők maguk közt 100 hold terület minimummal szüretelő és pinczeegyletet s bortermelő szövetkezetet alakítanak, mely utóbbi az elsőnek a szükséges költségeket adja, illetve előlegezi. A 100 hold területre alakított szüretelő- és erjesztő helyiséget rendeznek be és szerelnek fel s tartanak egy ügyvezetőt. A központi pinczemester az alakulás és berendezéskor s esetleg az első szüreteléskor lemegy a székhelyre s az egyleti ügyvezetőt a szükségesre betanítja. 1000 holdon felül a termelők már pinczeegyletté alakulhatnak és saját pinczemestert tarthatnak, aki az esetleg felállítandó mintaiskolát is kezelni tartozik. A szövetkezet pinczemesterei berendezik az egylet középpontján a szüretelő és erjesztő helyiségeket, lehetőleg már fenn GAZDASÁGI MÉRNÖK.Budapest, jul. 12. 1883. 28. szám. álló helyiségek felhasználása mellett; vezetik az összes szüretelési és erjesztési eljárásokat és az erjedés után a kész bort megbecsülve átadják az egyletnek, mely ezt vagy önmaga adja el vagy pedig átadja eladás végett egy minimális ár megszabásával a szövetkezetnek.* A fővárosi központi tejcsarnok szövetkezet I. hó 8-án d. e. 10 órakor tartotta meg alakuló közgyűlését, Szeniczey Ödön elnöklete alatt. A közgyűlésen 35 részvényes 74 üzletrészszel volt képviselve. Mindenekelőtt felolvasták a szervező bizottság által kidolgozott s a múltkori közgyűlés által már letárgyalt alapszabályokat s elfogadták azon módosításokkal együtt, melyeket a szervező bizottság javasolt. Ezután az igazoló bizottság tett jelentést eljárásáról, konstatálván, hogy 121 üzletrész van alájegyezve. Erre Szeniczey Ödön elnök a szövetkezetet megalakultnak jelenté ki s felhívta a közgyűlést, hogy az elnököt, alelnököt, az igazgatóságot válaszsza meg. A választás titkos szavazás utján ejtetett meg s eredménye a következő: elnök lett gróf Andrássy Aladár, alelnök Szeniczey Ödön. Igazgatósági tagok: gróf Andrássy Aladár, Tannery Igó, Kovács János, póttagok Bálintffi Pál, Karsay Albert; felügyelő bizottsági tagok: Szeniczey Ödön, Beniczky Gábor, Brüll Mór. Végül: a közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg, úgy hogy a tejcsarnok ez év szeptember havában megkezdhesse működését.* A beregmegyei gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében — mint már lapunk megelőző számában e helyütt említettük volt — az alispán kezdeményezésére igen örvendetes mozgalom indult meg. Az e hó 4-én tartott második értekezleten már igen szép számú érdekelt vett részt s kimondották hogy főleg a tenyésztésre legalkalmasabb fajok megválaszthatása végett gyümölcskiállitást rendeznek. A kiállítás védnökéül Lónyay Gábor választatott meg, egyszersmind kiküldetett Guthy Ferencz elnöklete alatt egy 18 tagból álló végrehajtó bizottság a kiállítás szervezésére. A tervezett gyümölcskiállítás sikerének előmozdítása illetve a fajok meghatározása és megválasztása czéljából elhatároztatott Bereczky Máté országosan ismert jeles pomológusunk meghivatása. A kiállítás tárgyait az őszi és téli gyümölcsfajok és ezek feldolgozványai — minők aszalványok és befőzöttek stb. képezendik, de kívánatos lévén, hogy a jelesebb nyári gyümölcsfajok is tanulmány tárgyává tétessenek mindazon gyümölcstenyésztők, kik jelesebb fajú nyári gyümölcsök birtokában vannak, felhivattak, hogy azokból kisebb mennyiséget, a végrehajtó bizottság elnökéhez küldjenek be. — Örvendetes tudomásul vétetett. — Uray Imre azon nyilatkozata, hogy egyrészről a megyei termelőknek termelési áron fogja faiskolájából adni a nemesített csemetéket, másrészt, hogy ingyen látandja el a községi faiskolákat oltó gályákkal, végül, hogy 10 arany jutalomdíjat tűz ki azon tanító részére, ki a faiskolák létesítése és ápolása körül a jövő évben legtöbb sikert fog felmutatni. A gyümölcscsemeték egy központi faiskola és a községi faiskolák útjáni nagyban való előállításának és a gyümölcsészetben érdemeket szerzendő néptanítók jutalmazásának az alispán által felvetett kérdése beható tanulmányozás és tárgyalás végett a végrehajtó bizottsághoz utasítatott oly felhívással, hogy e részben javaslatait a kiállítás alkalmával tartandó értekezlet elé terjessze. Egyébiránt az alispán felkéretett, hogy addig is egy államköltségen létesítendő központi faiskola felállítása iránt a magas kormánynál lépéseket tenni s a gyümmölcskiállitás ügyét felkarolni és támogatásában részesíteni szíveskedjék. IRODALOM. — A magyar háziipar jövő iránya. Ezen czim alatt bocsátotta közzé Gelléri Mór, az országos iparegyesület titkára, a házi ipari szakosztály által jutalmazott művét. A biráló bizottság egyhangúlag ezen munkát ítélte a jutalomra méltónak s mi csak örvendhetünk, a midőn ezen rendkivül díszes kiállítású munka megjelenését jelezhetjük. A felkarolt kérdés: mely irányban fejlesztessék házi iparunk, rendkívüli nagyfontosságú s a szerző által felvetett eszmék mindegyike méltó a további megvitatásra. Ezen megvitatás nem is fog elmaradni, mert az országos iparegyesület háziipari szakosztálya a téli idényben behatólag fogja az abban kifejtett nézeteket s javaslatokat tárgyalni, hogy azok közül a megvalósíthatókat kivitelre juttassa. A munka a tárgy beható ismeretéről, az ezirányú mozgalmakban való részvételről, az idevágó külföldi intézkedések helyes méltánylásáról és megfelelő gyakorlati érzékről tanúskodik. A munkát legmelegebben ajánljuk az ügy iránt érdeklődők figyelmébe, írj . A budapesti állami középipartanoda negyedik tanévéről szóló értesítő, Hegedűs Károly igazgató által szerkesztve, megjelent. Közli Petrik Lajos vegyészeti tanárnak az üveg-, agyag-, zománc- és vegyiparra vonatkozó érdekes tanulmányi jelentését. Magából a tanügyi jelentésből kiemeljük, hogy a lefolyt tanévben az igazgatón kívül 7 rendes, 7 rendkívüli tanár, egy tanársegéd és 2 művezető működött; ezenkívül a rendkívüli tanfolyamokon 6 tanár adott oktatást. A három évfolyamon összesen 119 tanuló volt, kik közül 94 jelentkezett vizsgálatra, és 74 a vizsgálatot sikeresen letette. A rendkívüli tanfolyamokból a gépkezelők és fűtők tanfolyamára 220, a malomipari tanfolyamra pedig 16 tanuló iratkozott be. Végül az értesítő a műhely, a gépészeti , gépiparműtani-, vegytani- és természettani szertár, valamint a földmértani eszközgyűjtemény és a könyvtár felszerelésének jegyzékét tartalmazza. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Tengeri csatorna Palaestinán át Egy angol társaság komolyan foglalkozik jelenleg egy tengeri csatornának Palaestinán át a Jordán folyó és a Holt-tenger felhasználása mellett leendő helyreállítása kérdésével, s e czélra egyelőre 10,000 L. St. tőkével részvénytársaságot szándékozik alakítani. A társulat élén Marlborogh és Sutherland herczegek, Inglefild tengernagy, az India-Steam Navigation Co elnöke, s úgy a szárazföldi hadsereg, mint a tengerészet több kiváló egyéniségei állanak. A tér a Közép tenger melletti ? Carmel s a Jordán folyó és völgye közt csatornaösszeköttetés helyreállítását czélozza, miáltal a Holt-tengert végpontjául bíró hosszú és keskeny Jordán medence hatalmas hajózási csatornává alakíttatnék át, melynek kifolyása a Vörös tengerbe, illetőleg az akabali öbölbe egy második rövid átmetszés útján közvetíttetnék. E terület kifürkészése eddig igen hiányos volt, az Allen angol kapitány által 1855-ben megejtett vizsgálatok azonban arra mutatnak, hogy az új vízi út a jordáni medence természetes talajviszonyai, valamint a Közép- és Vörös-tenger közti niveau viszonyok következtében keresztülvihető. A még ezután pedig már legközelebb a helyszínen megkezdendő további vizsgálatok, nyomozások és tanulmányozások a terv megvalósíthatására nézve biztos támpontok nyerésére lesznek hivatva szolgálni. * A második Suez csatorna kiépítése érdekében az angol hajótulajdonosok előterjesztést intéztek a kormányhoz, melyben kérik, hogy a második Suezcsatorna angol tőkével építtessék ki és kezelése angol kezekben maradjon, mert a francziák nagyon is értik az angol hajókra nézve a forgalmat megnehezíteni és saját érdekeiket előtérbe tolni, holott a közlekedő hajók 80 százaléka angol tulajdon. Egyúttal a hajótulajdonosok ezen kérelmük támogatásra az összes angol kereskedelmi kamarákat és egyéb érdekelt testületeket felszólították. A Brooklyn hiti építője, Röbling Ágost a nem rég megnyitott Brooklyn híd építőjéről azt írta néhány lap, hogy magyar származású. A hit azonban téves. Röbling thüringiai származású és Mülhausenben született 1806. június 12 én. Erfurtban és Berlinben képezte magát mérnöknek. A vesztfáliai kivándorló-társasággal ő is Amerikába ment és Pennsylvániában telepedett le 1838-ban. 1842-ben