Gazdasági Mérnök, 1913. január-december (38. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-12 / 41. szám

4- Új kőipar rt. Duna-Almás kőipar rész­vénytársaság címen Budapesten százezer­­ alaptőkével új vállalat alakult meg, mely az eddigi Duna-Almási kőiparvállalat bányáit fogja továbbra üzemben tartani. Tárgya ezenfelől a részvénytársaságnak az építő­­szakmába vágó ipartelepek létesítése, ezek­­ben való részvétel, építészeti szakmába vágó cikekkel való kereskedés és ebbe a szak­mába vágó munkák vállalása. Új kőtermelő r­­t. Tordai kőtermelő és szállító rt. cég alatt 700.001­ korona alap­tőkével új vállalat alakult Budapesten. Az igazgatóság tagjai Mayer Ödön dr. orsz. képviselő, Balogh János, Bors Mihály, Hor­­vát Miklós és Wiedemann János. Házértékesítő rt. (Kolozsvár) cég alatt 10 ezer korona alaptőkével (20 drb. 500 kor. n. é. részvény) új vállalat alakult Kolozs­várott. Az igazgatóság tagjai: Fenyő Béla dr. és Mátyás Géza. A főváros tanácsa több vállalkozót kése­delmes szállításért megbírságolt. Az építési ügyosztály mind gyakrabban panaszkodik, hogy a vállalkozóktól kénytelenek megvonni a munkát, mert képtelenek azt megcsinálni. Ily esetekben a főváros a munkákat a ké­sedelmes iparos terhére mással csináltatja meg, az esetleg több költséget pedig a köt­bérből vonják le. Idegenforgalmi ügyosztály az olasz állam­­vasutnál. Olaszországban, mint a Corriere de la Sera írja, egy képviselő fölvetette az idegenforgalmi ügyosztály létesítésének ter­vét az államvasútnál. Az új ügyosztálynak az lenne a célja, hogy az idegenforgalmat­­előmozdítsa. Olaszország állampénztárába eddig is nem kevesebb, mint ötszáz millió líra folyt be az idegenforgalom révén, de úgy számítanak, hogy az új ügyosztály segít­ségével a forgalmat megkétszerezheti és így az összeg is egy milliárdra emelkednék. Követendő példa gyanánt Svájcot említik, a­melynek tízszer kevesebb a lakossága és mégis háromszáz milliót keres az idegene­ken; Franciaország pedig harmadfél milliárd frankkal gazdagodik évenként az idegenek révén. Az idegenforgalmi osztálynak kettős arányú volna a tevékenysége. Külföldön an­gol mintára, szétágazó ügynökségeket szer­vezne, a­melyek a középponttal szerves egé­szet alkotva, ezzel állandó összeköttetésben állnának. Ezek az irodák árusítanák a hajó és vasúti jegyet, útbaigazítanák az utasokat, és ami a legfontosabb, a reklámról is gon­doskodnának. Természetesen az ügynökségi irodákat évről-évre, a szükséghez mérten folyton jobban kiterjesztenék, úgy, hogy nemcsak városokban, hanem az egyes lá­­togatottabb fürdőhelyeken is lenne egy-egy ilyfajta iroda, amely összeköttetésben a ke­reskedelmi kamarákkal óriási szolgálatot fog tenni az ország beviteli, valamint kiviteli kereskedelmének. Belföldön ellenőrzés cél­jából alapítanának kisebb irodákat, a­melyek hivatva volnának meggátolni a most még elég gyakran előforduló visszaéléseket. Egy­úttal gondoskodnának arról, hogy az Olasz­országot járó idegeneknek legyen átvezetője és más egyéb kényelmi eszköze. GAZDASÁGI MÉRNÖK Hajók kölcsönös vonzása. Régóta ismert jelenség, hogy a hajók teste, bizonyos távol­ságból egymásra kölcsönös vonzást gyakorol. Hogyha például egy nagyobb és egy kisebb testű hajó halad egymás mellett párhuzamos irányban bizonyos távolságban egymástól, egyszer csak a kisebbik hajó jóllehet a kor­mánya egészen ellenkező irányban van beállítva, veszedelmesen közeledni kezd a nagyobbik hajóhoz, mintha valami láthatatlan erő hajtaná feléje. Sok katasztrófának volt már az okozója ez a természeti jelenség, így például az Olimpic hajókolosszus magához ragadta a Hawke páncélos hajót. 1908-ban ugyanez oknál fogva a Princess Iréné ösz­­szeütközött a Parima nevű hajóval stb. Most azután Gibson és Thompson kísérletileg tanulmányozták ezt az érdekes fenomént. Az egyik kísérleti hajó huszonhét méter hosszú, négy méter széles és vízkiszorító képessége hetvenhat tonna, a másik, egy steam-lanc­-típus, kilenc méter hosszú és 1 méter széles. Tapasztalatuk szerint minél nagyobb a két hajó sebessége közt való kü­lönbség, annál kisebb az összeütközés vesze­delme, kiváltképen, hogy ha a kisebb hajó sebessége nagyobb amazénál. Hogyha azon­ban a nagyobbik hajó menetsebessége na­gyobb a kisebbik hajóénál, akkor ennek vonzóereje tökéletesen legyőzi a sebesség­beli különbséggel járó egyensúlyozó erőt s az összeütközés kikerülhetetlen. Ebből az után az következik, hogy ha a nagyobbik hajó elébe akar kerülni a kisebbik hajónak, tehát sebességét fokozza, egyszersmind foko­zódik az összeütközés valószínűsége is. Va­lamely 100—270 méter hosszú hajó vonzó­ereje még háromszáz méternyire is kimutat­ható. Ezekből is látható, hogy mily nagy elővigyázatot követel a kikötők közelében való manővíírozás és hogy a hajókolosz­­szusok puszta helyzetváltoztatása is mekkora veszedelmet jelent a kisebb testű hajókra nézve. Mérnökhiány Bulgáriában. Szófiából jelen­tik, hogy a közmunkaügyi minisztériumban nagy a hiány mérnökökben. A minisztérium a háború által okozott hiányt sürgősen pó­tolni akarja és ezért huszonhat külföldi mérnököt akar szerződtetni. fővárosi és vidéki építkezések. A Sárosfürdő egészségügyi be­rendezései. A napokban lesz az árlejtés a Sárosfürdő berendezési munkáira. Mint hírlik, az egészségügyi berendezésekre több külföldi cég is pályázik. Ebből az alkalomból nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy épen elég kiváló hazai meg­bízható cég van ebben az iparágban s igy még számbavehető árdifferencia ese­tén sem volna szabad a külföldieket előny­ben részesíteni. A Sárosfürdő építkezésé­nél milliós túllépések voltak, amik nagy részét senki sem tudja indokolni, s így pár tízezer korona igazán nem játszhatik szerepet. A fővárosnak első­sorban köte­lessége a megrendelésekben amúgy sem bővelkedő magyar iparosokat támogatni. Reméljük, hogy ezek a szempontok lesz­nek irányadók a munkák odaítélésénél is. A főváros közutótelepe. Fock Ede taná­csos nagyszabású programmjában tudvalé­vően a főváros úthálózatának megjavítása is szerepel. Ennek keretében a makadám­ utak létesítéséhez szükséges zúzott kő házi előál­lítása is helyet foglal, mert ettől a módtól olcsóságot és kiváló minőséget egyaránt re­mélni lehet a feldolgozva vásárolt anyag megbízhatatlanságával szemben. A törvényhatósági bizottság a múlt év no­vemberében mondta ki, hogy a Bihari men­tén fekvő fővárosi telken 280.000 korona költséggel községi kőzutótelepet létesít. A belügyminiszter a közgyűlésnek ezt a hatá­rozatát felülvizsgálta és meghallgatta egyút­tal a kereskedelemügyi miniszter szakembe­reinek véleményét is. A belügyminiszter most arról értesítette a fővárost, hogy a közgyű­lés határozatát jóváhagyja. A kereskedelem­ügyi miniszter azonban arról értesítette, hogy a székesfőváros e tervének elkészítésnél figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a kavics előállítására fölhasználandó bazalt terméskövet, vagyis a nyersanyagot csak oly drága áron fogja beszerezhetni, hogy ennek következtében azt a megtakarí­tást, a­melyet a házi üzemtől jogosan remél a terméskő, árának növekedésével el fogja veszíteni. Éppen ezért célszerű volna, hogy ha a főváros kőbányát szerezne s azt meg­felelő üzemképességű zúzógépekkel fölszerel­teti. A kérdésnek ily megoldása azzal az előnnyel is járna, hogy a székesfőváros ba­zaltkockakő szükségletét is maga állíthatná elő s ezáltal a bazalt­kockakő rohamos áremel­kedésére mérséklően hatna A zuzóberende­­zést már a megszerzendő kőbányában kel­lenne tervezni. Mindezeknél fogva a belügy­miniszter fölhívja a székesfőváros közönsé­gét, a fent ismertetett megjegyzések értel­mében tanulmány tárgyává tegye és azt vég­leges jóváhagyás céljából újból terjessze föl. A főváros nyilvános kertjeinek átalakítása. A főváros köztereinek és nyilvános kertei­nek szépítésére a főváros tanácsa évről-évre mind nagyobb súlyt helyez. Radó Károly, az új kertészeti igazgató, már összeállította a programmot a főváros nyilvános kertjei­nek művészi kiképzésére vonatkozólag és az előmunkálatokat több helyen már meg is kezdték. Elsősorban a József­ tér került rendezés alá, a­hol a földmunkálatok már javában folynak. Különösen szép lesz a jövő esztendőre a városliget, a­melynek egész területe kultúra alá jön. Egész sor virágos ágyat létesítenek és faültetvényekkel népe­sítik a most még kopár területeket. A Szé­chenyi-fürdő környékét pedig nagyszabású parkká alakítják át. 41 szám.

Next