Genealogiai Füzetek 1904.

I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Fekete Károly. A ny.-gálfalvi és nagyfalusi Fekete, máskép Nagy család (czímerrel)

1904. márczius hó. GENEALÓGIAI FÜZETEK 35 A nyárád-gálfalvi és nagyfalusi Fekete, máskép Nagy család. Régi székely család, melynek ősi fészke Maros­szék, Nyárád-Gálfalva. Nemességük megerősitése elsőb­ben 1605-ben történt, midőn szeptember 15-én Fekete Bálint, máskép Nagy de Nyárád-Gálfalva és szeptem­ber 16-án Fekete Péter máskép Nagy de Nyárád-Gál­falva Bocskay Istvántól primipillaris leveleket nyertek, a­melyek ugyanazon évben Székely-Vásárhelyen a generális törvényszékben ellentmondás nélkül "kihir­dettettek.­ A Ferencz fia Gergely Doboka megyébe Nagy­faluba, később Kidébe költözvén, a Il­ ik Ferdinánd császár elleni hadjáratokban szerzett érdemeiért Bethlen Gábortól 1621. márczius 4-én nemeslevelet kapott nagyfalusi előnévvel.2 Fekete-Nagy Gergely nem­sokára Nyárád-Gálfalvára vissza­költözvén, nemeslevele Maros-Vásárhelyt 1629. junius 28-án a székgyűlésen ellentmondás nélkül kihirdettetett.­ A generalis collustratióban az összeírás szerint 1636-ban ugy Péter, mint Bálint és Gergely Gál­fal várai mint primipillusok fordul­nak elő. Ugyanígy lustráltak 1647-ben Péter és Mihály, 1677-ben Mihály, András és Péter, 1685-ben György és Marton, 1691-ben György és Márton, és 171­0-ben Mihály, András és György. Továbbá 1685-ben Lipót római császár és József király­nak hűségére Márton homagiu­mot praestal.­ A nemeslevelet nyert fen­nebb említett Gergely három fiat hagyott hátra. A legidősebb Már­ton török fogságba esett s fivérei György és Ferencz »sajtráért« nyárád-gálfalvi minden jószágai­kat eladván, a fogságból kivál­tották s így hazájába visszatér­vén, Mikházán magtalanul elhalt. Ferencz is sine semine deficiált. Györgynek három fia maradt. Ezek közül az idő­sebbik István Bazédon nyert jussát 1691-ben Szabédra elcserélvén, a család idősebb szabédi ájának« lett a­­ Eme primipillaris levelek keltek Medgyesen, Bocskay István székvárosában, 1605 szept. 15. illetve 16-án. Alá vannak irva balról v.Stephanus­, jobbról alább S. Káthay s alatta Marti­nus Madochany Secretarius. A publicatio alá van irva Andreas Zereday által Juratus nótarius Sedis siculicalis Marus. Mind­kettő hitele­s transumptumban birtokomban. 2 kelt Nagy-Szombatban 1621. márcz. 4. Eredetiben az orsz. levéltárban a lefolytatott és megnyert productionalis per iratai között 1258 és 1254—844. és 811-894. számok alatt van elhelyezve, továbbá előfordul az orsz. levéltárban elhelyezve levő eredeti királyi könyvben is X. Liber Regius Gabrielis Bethlen pag 212 folio secundo. Tum attentis et consideratis fidelitate, fideliumque servitiorum meritis Gregorii Fekethe alias Nagi de Nagifalu in Comitatu Dobocensi .... deincepsque ipse haere­desque sui utriusque sexus universae pro veris et indubitatis nobilibus habent et reputentur stb. Aláirva balról­­Gabrieli, jobbról Simon Péchy Cancellarius. 3 E kihirdetési záradékot aláirta Gregor. Ozdi de Gall­iahva juratus Notar Sed. Maros.­­4 Ezen összeírásokról Hal­er Gábor Comes és Krauss Theophilius által Maros-Vásárhelyt 1790. márcz. 11-től kiállított hiteles kivonat a Gálfalváról lustráltakról birtokomban, megalapítója, hol ma is élnek maradékai, a kik közül a II. Mihály B.-Szolnokmegyébe származott, s az ő utóda volt Fekete Mihály ev. ref. tanár és iró s ennek fia Fekete Nagy Béla kolozsvári városi tanácsos. (Lásd tábl.)­ A fennebb említett György második fia a családi iratokból kitünőleg hasonlóképpen kiszármazott Do­bokavármegyébe. Ettől származtatta magát néhai Fekete Mihály, az erd. főkormányszéknek titkári ranggal utolsó főirodaigazgatója,­ és ezen ághoz tartozik Mihály al­biró. (Lásd tábl.) A fennebb irt első Györgynek 3-ik fia I. Mihály, kinek neje Gál­fi Kata volt — Ny­árád-Gálfalván maradt s az ottani ág megalapítója lett. Ezen ágból szárma­zott Fekete Károly marosszéki törvényszéki ülnök, később maros­vásárhelyi kir. törvényszéki bíró és fia Fekete Gábor, a kolozsvári kir. ítélő tábla jelenlegi elnöke. A család tagjai nemessé­gük törvényességének elismerése iránt a nyárád­gálfalvi és sza­bédi adózó közönség ellen pert is folytattak és pedig a nyárád­gálfalvi ágból Fekete, másképen Nagy Dániel, László, Ferencz, Miklós, András és István ; a sza­bédi ágból pedig id. és ifj. Fekete Nagy József, István, Márton és id. György. Az erd. törvényes kir. i. Tábla 1803. márczius 11-én kelt ítéletével, a ny.-gálfalvi ág pe­rében s később a szabédi ág pe­rében is az impetransok törvé­nyes nemességét elismerte s ez felsőbb helyen is megerősittetett. A család B.-Szolnokmegyébe és Dobokamegyébe kiszármazott tagjainak utódai ev. ref. val­lásúak, a többiek évszázadok óta unitáriusok. A család tagjai által használt czímer: kék me­zőben, zöld halmon ágaskodó oroszlán, jobb első lábá­ban kivont kardot, baljában pedig vérző tatárfőt (né­mely pecséten koronát [!]) tart. A paizs fölötti zárt sisak dísze a paizsbeli alak növekvően. Takarók : kék arany­vörös ezüst. A család kiemelkedőbb tagjai: III. Mihály katona lett. Mária Terézia hadjáratai­ban vitézségéért kitüntetést is nyert. VIII. )Mihály szül. 1783-ban Bálványos-Váralján. 1810-ben dobokai, 1813-ban szinyei és 1824-ben ko­zárvári ev. ref. pap. Meghalt 1835-ben. Neje deési Kerekes Zsuzsa. (Szül. 1792.) Mihály szül. Szinyén 1820. okt. 19-én. Iskol 5 Itt utódai neés városának 1823. decz. 13-án tartott köz­gyűlésének 425. sz. határozata és B.-Szolnok megyének 1824. márcz. 12-én tartott közgyűléséből kiadott értesítése szerint nemességük a vármegyében is elismertetett s a vármegye nemesei közé beiktattattak. (Vonatkozó okmányok Fekete-Nagy Béla birtokában.) 6 Ezen okmányok birtokomban. 7 Birtokomban van s abból a család leszármazása is ki­tűnik. Lásd Gen. Fűz. I. évf. 66. 3*

Next