Geodézia és kartográfia 1951 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 3. szám - Bendefy László: A Duna sempontjának magassága az újabb - s régibb meghatározások alapján

kapcsolt dunamenti lestmérés volt, de ez nem szolgáltatott tengerszint feletti magasságokat. Ezért az 1834-ben, Vásárhelyi tervei sze­rint és ellenőrzése mellett végrehajtott első városi szintezés alkalmával, kiinduló alapszin­tül az ú. n. régi budai vízmérce­ nulla voná­sát (kezdőpontját, nullpontját) választották. A régibb műszaki irodalom a dunai víz­mérce kezdőpontját a Duna sempontjának ne­vezi. (A név a „semleges pont“ rövidítése.) Amikor 1863-ban Pest város újabb, az elő­zőnél sokkal szabatosabb!), másodszori szinte­zésére került, sor, a Lánchíd már állott. A híd budai mederpillérének Buda felőli oldalán, a pillér gránittestébe bevésve, vízmércét készí­tettek, éspedig 1850-ben egy bécsi mértékű, öles osztású mércét, majd nem sokkal később, ismeretlen időpontban, közel melléje, egy mé­teres osztású skálát (1. és 2. ábra). A kétféle vízmérce között 10 cm-es hézag fut végig. Az öles mérce osztásközeinek távolsága 1 bé­csi láb (0,316 08 m), legkisebb osztása pedig 2 hüvelyk (0,052 68 m), vagyis egy főosztás­köz hat további részre oszlik. Az ész­aki, mé­teres skála legkisebb osztásköze 10 cm.3/a A két Skála 0 vonása oly mélyen van a víz alatt, hogy azokat szinte sohase lehet látni. Meg­felel az addig észlelt legkisebb Duna-vízállás szintjének.3 b Nyilvánvalóan az volt a cél hogy a kétféle lánchídi mérce kezdővonása azonos magasság­ban legyen. Azonban, miként azt Bence Tiva­dar gondos méréssorozattal megállapította, a két kezdővonás között 8,4 mm-es eltérés van, mégpedig a méteres skála kezdővonása van magasabban.4­5 Az 1863. évi, Doletsko Ferenc oki. mérnök által végrehajtott pesti lejtméretezésnél ki­indulópontul már a Lánchíd - es­­mércéjének kezdővonását választották. Erről ugyan írás­beli feljegyzéssel nem rendelkezünk, de na­gyon valószínűsíti az a tény, hogy Doletsko még bécsi lábakban osztott szintezőlécet hasz­nált, s mérési és számítási jegyzőkönyvei, ko­­ordinátajegyzékei (protokollumai) is bécsi mértékben közllik a már maradandó módon be­falazott, vastáblákkal megörökített pontjelek magassági adatait. Eszerint míg 1834-ben a „Duna sempontja“ kifejezés szigorúan egyértelmű megjelölés volt, és a régi budai vízmérce kezdővonását je­lentette, 1863-tól kezdve háromféle Duna­­sempontról tudunk. Egyik a már említett régi budai vízmérce kezdőpontja, másik a Lánchíd éles mércéjének, harmadik pedig ugyanazon híd méteres skálájának kezdővonása. Amikor tehát foglalkozni kívánunk a Duna sempontja magasságának szabatos meghatáro­zásával, különbséget kell tennünk, melyik mérce kezdővonásáról beszélünk. Mivel pedig minden eddigi számbajövő szintezés- és ma­gasságmérés eredményét felhasználni kíván­­ t a „Széchenyi“ Lánchíd budai mederpillérének vázlata az öles­ő és méteres osztású vízmércével (Bence T. nyomán) méteres öles beosztás 2. ábra A lánch­ídi vízmérce részletrajza (Bence T. nyomán) 3 A Lánchíd felépülte előtt a régi budai vízvezetéki épületnél volt a mérce, a Lánchídtól délre 390 méterrel. (A vízmércék törzskönyvének adata.) Hogy mikor léte­sítették, nem tudjuk. Nagy valószínűséggel még a XVIII. században. Az 1823 és 1849 közötti vízállás­­leolvasásai megmaradtak. 1906 május havában bontot­ták le a „rudasfürdői közúti vasút“ építése miatt.­­ Úgy látszik azonban, hogy a 390 méteres adat helytelen. A törzskönyvben ezen a helyen vakarás nyomai látha­tók és a 9-es szám észrevehetően 0-ból átjavítva keletke­zett. Edvy Gyula „A Vásárhelyi Pál-féle 0-víz magas­sága Budapesten, a Széchényi-Lánchíd környékén“ c. kéziratos munkájában ezt olvashatjuk: „A Vásárhelyi idejében használt vízmérce a budai oldalon volt. Ennek a Vásárhelyi-féle sodorra vetített helyzete a hossz­szelvényben 133587°-nél volt. (Lásd a Vásárhelyi-féle 641. sz. protokollon! 221. oldalán és a XXXII. sz. Vásár­helyi-féle hosszszelvényen a 118. sz. pontot.) Tehát a „Vásárhelyi-féle vízmérce távola a Lánchídtól a Vásár­helyi-féle sodorban mérve 133 429 —133 587°· 158 ölre, azaz 299,64 m-re, kikerekítve: 300 méterre esett lefelé.“ 3/a Az 5 a. id. vízmércetörzskönyv kéziratos bejegy­zése szerint a méteres skálának legkisebb osztásköze 5 cm. A szóbanforgó beosztást négy ízben is gondosan megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a törzskönyvi bejegyzés téves; a méteres skála 10 cm-es osztású. 31b Bőv. 1. Bendefy L., Pest szab. kir. főváros első szabatos lejtmérése. — (Kiad. előtt.) 4 Becker (Bence) T., A lánchídi vízmérce kezdő­pontjának magassága. Geod. Közi. XIV. évf. 127 — 136. 1. Bpest, 1938. — és Geod. Közi. XV. évf. 62. 1. Bpest, 1939. — c. tanulmányában igen jó összefoglaló adatokat találunk, ezen kívül a szerző 1938. évi minta­szerű meghatározásának részletes leírását. — Ide vonat­kozó részek: 127 — 128. és 133. 1. 102

Next