Geodézia és kartográfia 1953 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 2. szám - SZEMLE - Regőczi Emil: Kopernikus (1473-1543)
világkereskedelemnek, a kézművesség átmenetének a manufaktúrába, mely viszont a modern nagyipar kiinduló pontja lett. Az egyház szellemi diktatúráját megtörték, a germán népek többsége közvetlenül lerázta és protestáns lett, míg a latin országok népeinél egyre mélyebben gyökeret vert az araboktól átvett és az újonnan felfedezett görög filozófiából táplálkozó derűs szabad gondolkodás, amely előkészítette a XVIII. század materializmusát. Hatalmas haladó irányú átalakulás játszódott le, a természetkutatás is forradalmi jellegűvé vált. A XV. század végének és a XVI. század elejének földrajzi felfedezései következtében nagy elméleti és gyakorlati feladatok merültek fel. Hatalmas természettudományos anyag várt feldolgozásra , a tengeri hajózásnak és hadászatnak pedig az eddiginél pontosabb földrajzi helymeghatározási módszerekre volt szüksége. E feladatok nem voltak megoldhatók a skolasztikus világszemlélet keretei között. A természettudomány fellázadt a teológia ellen és a burzsoázia támogatta a lázadást, mert szüksége volt a tudományra. Ennek a harcnak egyik legjelentősebb mozzanata Kopernikusnak az a tette, hogy a Földet a többi bolygóval egy rangba helyezte. Kopernikus Miklós életének folyásáról hiányosak az adatok, így a sors megkímélte attól, hogy emberi gyengéiből, árnyoldalaiból fessen az utókor képet róla és azzal szórakozzék, amiből okulnia kellene. 1473. február 19-én született Torunban (Thorn). Atyját tízéves korában elveszíti. Már szülővárosában megismerkedett az ókori klasszikusokkal. A krakkói egyetemen orvosi oklevelet szerzett, mégis érdeklődése mindjobban a matematika és csillagászat felé fordult. A korának nagy embereit jellemző sokoldalúság azonban nemcsak ebben nyilvánult meg nála. A perspektívában és festésben is képezte magát. Csakhamar Bécsben találjuk. Itt a nagyhírű Regiomontanus és Purbach tanítványa. 23 éves korában Olaszországban van. Páduában filozófiát és medicinát tanul. Rövidesen Bolognában tűnik fel, ahol a nagyhírű Domenico Maria Ferrara csillagász tanította. Kopernikus csakhamar baráti viszonyba került vele. Több tudományos vizsgálatot együtt végeztek. Később Rómában a matematikát és csillagászatot tanította. Kétségtelen, hogy a Föld mozgásának Leonardo da Vinci és más itáliai tudósok által felelevenített elmélete, jelentős hatással volt Kopernikus nagy alkotására. 1505-ben visszatért hazájába. A frauenburgi káptalannál kanonokságot kapott, de főfoglalkozása a csillagászat maradt. Csendes visszavonultságban a világrendszer szerkezetén elmélkedett. Emellett a Hold keringési idejének pontos meghatározásával foglalkozott, amire a laterani zsinaton szóbakerült naptárjavítás szolgáltatott okot. Főmunkájának megírásához 1507-ben fogott hozzá. Bár egyes részleteit később barátaival közölte, mégsem mert hosszú ideig nyíltan fellépni, mert tudta, hogy elmélete ellentétben van a megszokott gondolat- és képzeletvilággal. Végül azonban mégis engedett az ösztönzéseknek: 1530-ban elhatározta, hogy művét kiadja. A „De Revolutionibus Orbum Coerestium" (Az égitestek keringéséről) első kinyomtatott példánya 1543. május 24-én, néhány órával halála előtt jutott kezébe. Tán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a nap az új tudomány keletkezésének kezdete. Engels szerint az a forradalmi tett, amellyel a természettudomány kinyilatkoztatta függetlenségét, Kopernikus halhatatlan művének kiadása volt. Kopernikus rendszere a modern csillagászat talpköve. Noha jól ismert, mégis megemlítjük lényegét. 1. A Föld naponta megfordul egy állandó tengely körül, nyugatról keletre. 2. A Föld nyugatról keletre kering a Nap körül, miközben tengelye pályája síkjához állandó szög alatt hajlik. 3. A többi bolygó is a Nap körül kering. Első tételét érdekesen indokolja. Részletesen magyarázza, hogy egy látszólagos mozgás éppúgy következhetik a megfigyelő valóságos mozgásából, mint a megfigyelt test mozgásából, így a csillagok napi mozgását meg lehet magyarázni mind a Föld, mind az ég forgásával. Mi valószínűbb? Amilyen arányban nagyobb az ég mint a Föld, ugyanolyan arányban kell gyorsabban mozognia, hogy egy nap alatt körüljárhassa a Földet. Mivel pedig az éggömb végtelenszer nagyobb, forgási sebességének is végtelenszer nagyobbnak kell lennie. Sokkal valószínűbb, hogy a Föld, ez a viszonylag kis pont forog és a világegyetem mozdulatlan, mint fordítva. A másik két tétel nemcsak a Nap látszólagos évi mozgását magyarázza meg, hanem a ptolemaiusi rendszer epiciklusait is. Csillagászati munkálkodásának gondosságát legjobban azzal szemléltethetjük, ha a dolyoknak a Földtől való, általa kiszámított távolságát, összehasonlítjuk mai adatainkkal. (Az utóbbiakat zárójelbe tettük.) Egységül a Nap—Föld távolságot véve, a Földhöz legközelebbi helyzetben : Ha figyelembe vesszük a Zopernikus-korabeli mérőfelszerelést, eredményét igen pontosnak kell mondanunk. Kopernikus elgondolása kísérlet az égitestek mozgásának kinematikai leírására. Filozófiai nézetei még korlátozottak voltak. Nem tudta elfogadni a világegyetem végtelenségének gondolatát. De véges világa roppant nagy méretű . ,,A világegyetem olyan nagy, hogy a Földnek a Naptól való távolsága észrevehetetlenül kicsi az állócsillagok szférájához képest.” Még nem tudott megszabadulni Aristoteles elméletétől, mely szerint a legtökéletesebb mozgás a körmozgás. Ezért állította, hogy a bolygók körpályán haladnak. Mégis, műve a csillagászat eddig megtett legnagyobb lépése. Minthogy új társadalmi viszonyok kialakulásának folyamatában alkotta, tudományos tevékenységének politikai színvallás jellege volt. ■ Az ókor megszólaltatta, a középkor hallgatta, az újkor elnémította a szférák zenéjét. De azért mégsem lett csend. Megkínzott emberi testekből fel- Merkur............................. 0,326 (0,308) Venus............................... 0,709 (0,719) Mars ............................... 1,373 (1,382) Jupiter ........................... 4,980 (4,952) Saturnus ......................... 8,660 (9,000) A Földtől legtávolabb pedig : Merkur............................. 0,405 (0,467) Venus ............................... 0,730 (0,728) Mars ............................... 1,666 (1,666) Jupiter ............................ 5,453 (5,454) Saturnus ......................... 9,760(10,070)