Geodézia és kartográfia 1963 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1963 / 5. szám - SZEMLE - Regőczi Emil: Az elektro-optikai távmérés történetének kezdete - Regőczi Emil: Halálozás (Gullya András 1902-1963) - VÁLTOZÁSOK A TÉRKÉPEN

Az eleidro-optikai távmérés történetének kezdete 1920-ban Michelson azzal a kéréssel fordult Jones­­hez, az U.S. Coast and Geodetic Survey igazgatójához, hogy létesítsenek egy olyan összehasonlító alapvonalat, amelyen kísérleteket végezhet a fény terjedési sebessé­gének pontosabb meghatározására. Állítólag az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon ötlött Jones eszébe az a gondolat, nem lehetne-e a kísérlet eredményét a meg­fordított műveletre is felhasználni, vagyis a fény terje­dési sebessége segítségével távolságot mérni. Hasonló javaslatot terjesztett elő a norvég Jelstrup is a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió 1924. évi kongresszusán Madridban. Bár gondolata nagyon tet­szett, megvalósításához még hiányoztak a műszaki kellékek. A Szovjetunióban Trofimuk 1933-ban szabadalmat kapott egy elektro-optikai távmérőkészülékre. Az állami optikai intézetben, 1936-ban összeállították a készülék prototípusát is. Tudomásunk szerint ez volt az első elektro-optikai távmérő. A kísérleti mérések eredményét nem ismerjük. Franciaországban Toulon (1937), az Egyesült Álla­mokban Wolff (1939) szerzett elektro-optikai távmérő­­készülékre szabadalmat. Nem tudjuk, hogy műszereik elkészültek-e. A második világháború idején az Egyesült Államok­ban és Németországban is készült elektro-optikai táv­mérőkészülék. Az amerikainak csak 1 : 5000 volt a pontossága ; a német munka eredményét nem ismerjük. A Nobel Fizikai Intézetben Bergstrand 1941— 1943. évi kutatásainak eredményeként megszületett a Geodimeter alapelve . 1947-ben elkészült a prototípus, 1948-ban pedig a stockholmi AGA művek megkezdte a gyártását is. A fejlődés további szakaszait olvasóink már bizo­nyára jól ismerik. (Forrás : Meckenstock, H. J. : Untersuchung über die Fehlereinflüsse und Reduktionen bei der elektri­schen Entfernungsmessung für geodätische Zwecke. Diss. Hannover 1963. Veröffentlichungen des Geodä­tischen Institutes der TH Aachen, Nr. 6.) R . E. Magyarország „Magyarország helységnévtára 1962” (megjelent 1963-ban) tartalmazza az 1960. évi népszámlálás vég­leges adatait, azonkívül az 1900 és 1962 között történt községgé és várossá alakítások, községegyesítések és községnév-változások áttekintő táblázatait. A legfonto­sabb helységek lakossága (ezer főben) államigazgatási egységek szerint az 1960. évi népszámlálás végleges eredményeivel az 1963 februári közigazgatási beosztás alapján (*járási székhely, +járási jogú város) : Budapest főváros 1805, Debrecen megyei jogú város (mjv) 130, Miskolc (mjv) 144, Pécs (mjv) 115, Szeged (mjv) 99, Baranya megye (székhely *Pécs) : *Komló 25, + *Mo­­hács 18, *Pécsvárad 3,2, *Sásd 2,6, *Sellye 2,5, *Siklós 6,0, *Szigetvár 7,4, * Bács-Kiskun megye (székhely Kecskemét) : +*Baja 30, *Dunavecse 4,9, Jánoshalma 13, +*Kalocsa 14, Kecel 11, +* Kecskemét 67, *Kis­­kőrös 13, +*Kiskunfélegyháza 33, +*Kiskunhalas 26, Kiskunmajsa 13, Lajosmizse 13, Tiszakécske 13. — Békés megye (székhely Békéscsaba) : Battonya 12, *Békés 22, +Békéscsaba 50, *Gyoma 11, +*Gyula 24,6, Mezőberény 13, *Mezőkovácsháza 6,3, +*Orosháza 32, *Sarkad 12, *Szarvas 19, * Szeghalom 10, Vésztő 11, — Borsod- Abaúj-Zemplén megye (székhely * Miskolc) : *Edelény 7,7, *Encs 1,9, * Kazincbarcika 15, *Mezőcsát 6,6, * Mezőkövesd 19, + *Ózd 34, Sajószentpéter 11, Sárospatak 13, + *Sátoraljaújhely 16, Szerencs 7,8. — Csongrád megye (székhely *Szeged) : +Csongrád 21, ♦Hódmezővásárhely 54, + *Makó 31, +*Szentes 31. — Fejér megye (székhely Székesfehérvár) : *Bicske 9,1, + *Dunaújváros 31, *Mór I­I, *Sárbogárd 7,0, ^Székes­­fehérvár 57. —• Győr-Sopron megye (székhely Győr) : * Csorna 9,2, +*Győr 71, * Kapuvár 11, +* Mosonmagyar­óvár 21, +*Sopron 41, * Hajdú-Bihar megye (szék­hely *Debrecen) : Balmazújváros 19, * Berettyóújfalu 11, *Biharkeresztes 4,8, *Derecske 9,98, +*Hajdú­böszörmény 32, Hajdúdorog 11, Hajdúhadház 13, + *Hajdúnánás 18, *Hajdúszoboszló 19,6, Nádudvar 10, *Polgár 9,4, *Püspökladány 16. — Heves megye (székhely Eger) : +*Eger 39, *Füzesabony 7,1, + *Gyön­­gyös 29, + *Hatvan 19,9, *Heves 12, Lőrinci 11, *Péter­­vására 2,7, — Komárom megye (székhely Tatabánya) : *Dorog 9,99, +Esztergom 23, +*Komárom 9,8, ‘*­Orosz­lány 13, + *Tata 17, +Tatabánya 52,­­— Nógrád megye (székhely Salgótarján) : +*Balassagyarmat 12, *Pásztó 8,1, *Rétság 1,6, +*Salgótarján 32, *Szécsény 5,2, — Pest megye (székhely *Budapest) : Abony 16, Albert­­irsa 11, *Aszód 5,4, Budaörs 12, +*Cegléd 38, *Dabas 3,9, Dunakeszi 14, Dunaharaszti 12, Érd 23, *Gödöllő 18, *Monor 15, *Nagykáta 12, *Nagykőrös 25, *Ráckeve 7,5, +*Szentendre 10, Szigetszentmiklós 10, *Szob 2,5, + *Vác 24,7, Vecsés 15, — Somogy megye (székhely Kaposvár) : *Barcs 7,2, *Csurgó 5,4, *Fonyód 3,3, + *Kaposvár 43, *Marcali 7,9, *Nagyatád 8,8, *Siófok 9,8, *Tab 4,3, * Szabolcs-Szatmár megye (székhely Nyíregyháza) : Baktalórántháza 3,4, *Csenger 4,8, *Fehérgyarmat 6,0, Kisvárda 13, * Mátészalka 11, *Nagykálló 12, *Nyírbátor 10,­ +*Nyíregyháza 57, *Tiszalök 6,1, Tiszavasvári 12, Kíjfehértó 15, Vásáros­­namény 3,8. — Szolnok megye (székhely Szolnok) : Jászapáti 11, Jászárokszállás 11, +*Jászberény 30, +Karcag 26, +Kisújszállás 14, * Kunhegyes 11, *Kun­­szentmárton 11, +Mezőtúr 24, +*Szolnok 49, Tiszaföld­­vár 12, *Tiszafüred 12, + *Törökszentmiklós 24, +Túr­­keve 12. — Tolna megye (székhely Szekszárd) : *Bony­­hád 9,4, *Dombóvár 15, Dunaföldvár 11, *Paks 12, + *Szekszárd 19, *Tamási 7,7. — Vas megye (székhely Szombathely) : *Celldömölk 9,8, *Körmend 7,5, +Kő­­szeg 9,8, *Sárvár 11, *Szentgotthárd 5,4, +*Szombat­­hely 54, *Vasvár 4,3. — Veszprém megye (székhely Veszprém) : +Ajka 15, Devecser 5,7, +*Keszthely 15, +*Pápa 25, *Sümeg 5,9, *Tapolca 8,6, +Várpalota 21, + *Veszprém 25, *Zirc 5,4. — Zala megye (székhely Zalaegerszeg) : *Lenti 2,8, *Letenye 4,5,+*Nagykanizsa 35, + * Zalaegerszeg 25, *Zalaszentgrót 5.3. 381 VÁLTOZÁSOK 4 TÉRKÉPEN Ö­sszeállította: Dr. Radó Sándor, a földrajztudományok doktora Halálozás G­ullya András, az ÁFTH földnyilvántartási önálló osztályának főelőadója 1903. június 22-én, hosszú szenvedés után, 61 éves korában meghalt. Pályáját 1928-ban kezdte Budapesten, az akkori kataszteri helyszínelési felügyelőségnél, ahol 1949-ig teljesített szolgálatot. 1950-ben került az ÁFTH kötelékébe. 1955—1956. években a PM földnyilvántartási osztá­lyában, majd 1957-től halála napjáig ismét az ÁFTH-ban működött. Mint okleveles mezőgazda a legképzettebb talaj­­­becslési szakemberek közé tartozott, aki munkáját mindig a legnagyobb lelkiismeretességgel és szorgalom­mal végezte. Számos fiatal munkatársát nevelte jó szakemberré. Érdemei elismeréséül 1957-ben a „Térképé­szet kiváló dolgozója” kitüntetésben részesült. Köteles­ségét hiánytalanul teljesítette még akkor is, amikor orvosi tanácsra már abba kellett volna hagyni munká­ját. Hatalmas életenergiáját azonban a gyilkos kór lassan legyőzte. Megrendülve álltunk sírjánál, amikor megtért abba a földbe, amellyel 35 éven át foglalkozott. Emlékét kegyelettel megőrizük.

Next