Geodézia és kartográfia 1963 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1963 / 1. szám - SZEMLE - Szentesi András: A fotogrammetria helyzete az ázsiai és távolkeleti országokban
látszólagos ellenállás értékét viszonylag nagyobb mértékben befolyásolják, mint a szokásos elektródás módszer esetében. A mélységi hatótávolság kb. háromszorosa az eddig használt eljárásénak. Barlai Z. : Ekvivalens mű földhálózatok elmélete és alkalmazása az elektromos kazettázs műszerkuttatásban ; az ekvivalencia-mátrix jelentősége Az elektrokarottázs-mérőberendezések mérési pontosságának ellenőrzésére jelenleg nem állnak rendelkezésre etalon mérési terek, ennél fogva nagy jelentősége van a megfelelő vizsgálóeszközök előállításának. Etalon mérési közegként egyenértékű műföldhálózatokat lehet készíteni. Az ekvivalens műföldhálózat segítségével elvégezhető a mérőberendezések mérési pontosságának hiteles ellenőrzése, és bizonyos zavaró hatások mértékének megállapítása. Az ekvivalencia-mátrix jelentősége az, hogy pontosan modellezhető vele a műföldhálózat. Szabadváry L : A nagymélységű geoelektromos kutatás fejlődése Magyarországon A bevezetőben ismertette a különböző típusú magyar geoelektromos műszereket és a nálunk alkalmazott elektróda-elrendezéseket. Az 50-es évek végéig csak 400 méter mélységig végeztek ilyenfajta méréseket. Az új GE-30 geoelekkromos mérőállomással már mód van 2—4000 m mélységű geoelektromos kutatások elvégzésére is. A nagy mélységű geoelektromos szelvényezés kifejlesztése Magyarországon egy nagyobb arányú módszerfejlesztés első lépése volt. Kilengi É. és Trenka 8. : A refrakciós későbbi beérkezések kiértékelése. A vizsgálatok eredményeképpen megállapították, hogy a későbbi beérkezések (szeizmikus hullámok) túlnyomó többsége a felszínről többször visszavert, refraktált hullám. Ezeknek a — szeizmogramokon később jelentkező — beérkezéseknek megfelelő értelmezése révén jelentős információkat szerezhetünk a mélyebb rétegek tulajdonságairól. Szentesi András szakemberük tanul Delftben, az UNESCO által fenntartott Fotogrammetriai Intézetben (International Training Centre for Aerial Survey , ITC.) Fentiek alapján érthető, hogy a sok időt és szakembert igénylő klasszikus módszereket csak az alaphálózatokkal kapcsolatos méréseknél és speciális helyi felméréseknél használják, minden más felmérési munkát igyekeznek fotogrammetriai úton megoldani. A következőkben — a már említett — néhány ország fotogrammetriai munkájáról adunk tájékoztatást a szakirodalomban közölt anyag alapján. Afganisztán Az ország fotogrammetriai úton történő felmérését 1957-ben kezdték meg, és 1959-ben már az egész ország területéről elkészültek a légi felvételek. A fényképező repülést az ország északi területén a szovjet „Technoexport” vállalat végezte 18x18 cm képméretű, 70 mm fókusztávolságú, 105°-os nagylátószögű felvevő kamarával (képméretarány 1 : 60 000). A déli területen az amerikai „Fairchild Aerial Surveys RT.” készített légifelvételeket 23 X 23/152 mm, 23 X 46/304 mm-es felvevőkamarával, (képméretarány 1 : 25 000). A városokról fotogrammetriai úton készítettek 1 : 5000 méretarányú térképeket. A vízszintes és magassági alappontmeghatározásnál az északi területen hosszúoldalú sokszögelést végeztek oly módon, hogy az oldalhosszakat fénytávmérővel, a vízszintes és magassági szögeket pedig teodolittal mérték. A sokszögvonalak tájékozásához földrajzi helymeghatározást végeztek. A déli területen hosszméréses háromszögeléssel határozták meg a vízszintes alappontokat. Az alaphálózat 50 oldalból állt, amelyeket kombinált Shoran-Hiran módszerrel mértek meg. Ennél a munkánál 12 földi segédállomást alkalmaztak. A magassági alappontokat szintezéssel határozták meg. Az országról 1 : 250 000, 1 : 100 000 m.a. topográfiai térképeket készítenek 100 m és 50 m-es alapszintközzel. Az 1 : 100 000-es térképekből nagyítással 1 : 50 000-es topográfiai térképek is készülnek. A topográfiai térképek magassági ellenőrzését légi keresztszelvényregisztráló műszerrel végzik. Ezt a térképezési programot 1962-ben tervezik befejezni. A fotogrammetria helyzete az ázsiai és távolkeleti országokban Az érintett országokkal, nevezetesen : Afganisztánnal, Brit-Borneóval, Ceylonnal, Indiával, Iránnal, Kambodzsával, Japánnal, Pakisztánnal és Fülöpszigetekkel kapcsolatban figyelembe kell venni azt, hogy vagy még mindig gyarmati, illetve félgyarmati sorban vannak, vagy csak a közelmúltban léptek az önálló társadalmi és gazdasági fejlődés útjára, ami természetesen rányomta bélyegét a felmérési munkák korábbi fejlődésére. Az ilyen jellegű megállapítások alól csak Japán kivétel, mint önálló fejlett tőkés ország. A fentiekből következik az is, hogy ezekben az országokban egészen a második világháborúig az egész országra kiterjedő részletes felmérési munkák nem voltak. Ahol mégis sor került kiterjedtebb felmérésekre az rendesen katonai jellegű volt, vagy pedig az ásványkincsek minél nagyobb mértékű kiaknázása céljából történt , amely teljes mértékben az anyaállam, illetve valamelyik monopólium érdekeinek felel meg. Az a körülmény, hogy csak nemrégen kezdtek hozzá a kiterjedtebb és rendszeres felmérési munkákhoz az egyrészt nagy hátrányt jelent, mert nem tudják a gyors gazdasági fejlődés kapcsán felmerülő ilyen irányú igényeket kielégíteni, másrészt viszont módjukban van e feladatokat a legmodernebb módszerek és műszerek felhasználásával — viszonylag rövid idő alatt — megoldani. Persze nem minden ország rendelkezik olyan szakembergárdával és műszerparkkal, hogy teljesen önállóan tudjon dolgozni. Ezek az országok külföldi— általában amerikai, francia, szovjet és japán — vállalatokkal végeztetik el a munkák egy részét, főleg a légifényképezést. Közben azonban komoly erőfeszítéseket tesznek a hazai szakemberek kiképzése érdekében , pl. sok Brit-Borneo A felmérés szinte elsődlegesen a geológiai feltárás céljainak megfelelően folyik. A felmérési munkákra Angliának jelentős befolyása van. Az „Állami Geológiai Felmérési Intézet”-et 1949-ben alapították. A fényképező repülést részben az angol, részben pedig az amerikai légierő végzi. Az első regionális geológiai térképeket 1955-ben adták ki 1 : 1 000 000 méretarányban. A részletesebb fotogeológiai munkákhoz már 1 : 25 000 méretarányú térképeket készítenek (képméretarány 1 : 40 000, hosszátfedés 66%, keresztirányú átfedés 33%). A különleges fotogeológiai feladatokkal kapcsolatos kutatásokat a londoni „Tengerentúli Geológiai Felmérési Szolgálat” irányítja. Kambodzsa Az 1955-ben alakult „Kambodzsai Geográfiai Szolgálat” (KGSZ) négy osztályának egyike a fotogrammetriai osztály. Saját repülőgépük nincs , így francia és amerikai vállalatok végzik a fényképező repülést (képméretarány rendesen 1 : 40 000). Ezek a vállalatok sok esetben a kiértékelési munkák egy részét is elvégzik. A KGSZ még a kezdeti lépéseknél tart. A szakemberképzést Franciaország és Japán segítségével oldják meg. A KGSZ a következő műszerekkel rendelkezik : 1 db US transzformátor, 2 db Kelsh kiértékelő műszer, 2 db multiplex, és 2 db Zeiss sztereotop. Ceylon A sziget felmérési munkáit — amelyek 30 éves múltra tekintenek vissza — ,a „Ceyloni Felmérési Minisztérium” irányítja. A háromszögelési munkákat annak idején olyan pontossággal végezték, hogy megfeleljen a kataszteri felmérés igényeinek. Az egész szigetről jelenleg 1 : 31 680 m.a. térkép áll rendelkezésre. Újabban 1 : 40 000, illetve speciális célokra még 63