Geodézia és kartográfia 1969 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 3. szám - SZEMLE - Bendefy László: Dobrovics Győző

gutowicz Károly, a névírást­­tervezte Takács József, raj­zolta és nyomta a M. Kir. Állami Térképészeti Intézet. Készítette Turner István dombortérképészete.” A so­rozat legnagyobb darabja a 40 cm-es politikai gömb volt. 1951-ig a régi nyomatot átalakítva adtak ki göm­böket. Az átalakítás abból állt, hogy a politikai tarta­lomra átrajzolták a második világháború utáni változá­sokat. A névrajzban az ismertebb nevek helyesírását helyesbítették. Az újonnan szerkesztett gömbsorozat első darabjai 1953-ban készültek el. A földgömbkészí­­tésben szerkesztői munkatársként Füsi Lajos dolgo­zott. All. 20, 25 és 40 cm átmérőjű fizikai és politikai glóbuszok kartografálása az 50-es évek közepén zárult. A gömbök síkrajza és névanyaga tehát az akkori álla­potokat rögzíti. Ezek a glóbuszok 1957-ig folyamatosan készültek. 1957-től csak iskolai célokra­­szolgáló, 40 cm-es gömböket hozott forgalomba az Iskolai Felszere­léseket Értékesítő vállalat, mert feladata csak az iskolák ellátása volt. A nagyközönség igénye kielégítetlen ma­radt. Az érdeklődők ellátására gömböket importáltak az NDK-ból. 1965-től új földgömbsorozat indult. Turner István a Kartográfiai Vállalat kérésére megszervezte és vezette előbb a 13 cm-es, majd a 25 cm-es politikai gömbök ki­adásának munkáit. Mindkét glóbusz a nagyközönség számára készült. Papírmasé helyett műanyagot hasz­náltak. A kisebb gömb alapanyagául a vállalat poliure­­tán habot alkalmazott, a 25 cm átmérőjű gömböket pe­dig préselt műanyag féltekékből ragasztották össze. A 60-as évek elejétől az „ELTE” térképtudományi tanszékén több egyedi földgömb készült. A legnagyobb az 1965-ben elkészült 212 cm átmérőjű domborművű műanyag földgömb, amely a Föld közlekedési hálózatát mutatja be, és ma a Közlekedési Múzeum kiállítási tár­gya. Ennek a gömbnek elkészítését egy 80 cm és egy 110 cm átmérőjű domborművű földgömb létrehozása előzte meg. (Az előbbi a TV híradó nyitóképén, az utóbbi pedig a mozikban a Világhíradó elején forog.) Évtizedünk első felének holdkutatási eredményei sze­repelnek Izmédi-Molnár László egyetemi tanár hold­­gömbjén. 1967-ben készült el Barta György és Füst La­jos geofizikai tematikájú földgömbje a Nemzetközi Geo­déziai és Geofizikai Unió svájci kongresszusára. A gömb átvilágítható, ún. „duó” megoldásban készült. Dr. Klinghammer István IRODALOM 1. Dr. Ambrus-Fallenhüchl: Ungarische Globenmaeher der Vergangenheit. Der Globusfreund. Pubi. Nr. 13. Wien, 1964. 2. Fodor: A magyar térképírás. Térképészeti Közlemé­nyek. I—II—III. füzete. Budapest, 1952. 3. Füst: Az első magyar domborművű műanyag föld­gömb. Doktori disszertáció. Budapest, 1966. Dobrovics Győző* Ötven éve vált meg az aktív szolgálattól az Állami Földmérés egyik legkiválóbb mérnöke, Dobrovics Győző, a Háromszögelő Hivatal egykori főnöke és a „Katasz­teri Közlöny”-nek hosszú éveken át főmunkatársa, kiadója és szerkesztője. (Fiatalabb éveiben a Viktor ne­vet használta.) 1855. július 22-én született Szombathelyt. Atyja, Dobrovics Ferenc mérnök, 1848-ban kapta oklevelét a pesti egyetem Institutum Geometricumában [1]. Róla nem sokat tudunk. Egészen bizonyos, hogy családjával együtt Szombathelyt élt, mert fiának anyakönyvi be­jegyzése szerint a szülők lakása: „Savaria, Nr. 84.” [2] alatt volt, ami a mai Köztársaság tér (korábban: Hor­váth Boldizsár tér) 2. sz. háznak felel meg [3], Dobrovics Ferenc valószínűleg magánmérnök volt. Kunz monográfiája [4] említi, hogy 1864 novemberében a városi tanács — közgyűlési határozattal — megbízta Dobrovics Ferenc mérnököt, és Hötzl József építészt a városi építkezések tervének (tehát a városfejlesztési terv­nek) kidolgozásával; a város csatornázása és a gyalog­járók elkészítése céljából szükséges lejtmérések végre­hajtására pedig „a megyei cs. kir. építészeti hivatalt” kérték fel. Dobrovics Ferenc családjának eredetéről semmi köze­lebbit sem tudunk. Balogh műve [5] nem említi. Ellen­ben Dobrovics Győző anyakönyvi bejegyzéséből tudjuk, hogy anyja, Nárai Szabó Julianna, egyik legkiválóbb Vas megyei család sarja [6], Nárai községben földbir­tokuk volt. A család férfi tagjai főként jogi pályán mű­ködtek. Dobrovics Győző elemi és középiskoláit Szombathelyt végezte, majd a budapesti műegyetem hallgatója lett, de mérnöki oklevelet nem szerzett [7]. 1880-ban az Or­szágos kataszteri felmérés szolgálatába lépett. Miután néhány évet részletes földmérési gyakorlatban töltött, 1886-ban a Háromszögelő Hivatal mérnökének nevez­ték ki. 1894-től 1899-ig a magyar—román határ méré­sével kapcsolatos háromszögelést vezette. 1896-tól 1903-ig a Kataszteri Közlöny szerkesztője és Gánóczy Sándor mellett egyik fő szellemi irányítója. De még 1910-ben is, hat évvel azután, hogy megvált a szerkesztői tisztségtől, azt írja Gánóczy, hogy a Katasz­teri Közlöny fennmaradását csakis Dobrovics „törhetet­len erélyének és fáradhatatlan munkásságának” köszön­heti. „Azt a szellemi közönyt — mely még legjobb­jainkat és még aránylag rövid idő előtt is körülvette, — írja — ő törte meg, és neki sikerült az érdeklődést fel­ébresztenie és fenntartania” a lap iránt. Hogy ez milyen küzdelembe került, és mekkora munka volt, valójában csak azok tudhatják értékelni és méltányolni, fejezi be emlékezését Gánóczy, akik Dobrovicsnak közvetlen mun­katársai lehettek [8]. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet geodéziai szak­osztálya 1900. május 8-án tartott tisztújító közgyűlésén elnökévé Zselinszky Szilárd műegyetemi tanárt, titká­rává pedig Dobrovics Győzőt választotta [9]. Dobrovics volt a legelső a kataszteri, illetőleg a háromszögelő mér­nökök közül, aki ilyen jelentős társadalmi tisztséghez jutott. Ezek után tulajdonképpen ő szervezte be a ka­taszteri hivatalok mérnökeit a szakosztályba. A katasz­teri mérnöki társadalom tekintélye Dobrovics szakosz­tályi titkárságának idejében bontakozott ki, viszont Dobrovics — ennek hasznát learatva — mind magasabb hivatali tisztségekbe került. Volt annyi belátása, hogy amikor (1903-ban) úgy vélte, nem tud minden irányú kötelezettségének megfelelni, a Mérnök-egyletben viselt szakosztályi titkári tisztéről azonnal leköszönt. 1903-ban Dobrovicsot a Háromszögelő Hivatal főnö­kévé nevezték ki. Igen nagy tudású, kiváló szakember Dr. Bendefy László összeállította az Állami Földmérés több, régen elhunyt, kimagasló képességű dolgozójának életrajzát, és leírta a szervezet történetének néhány fontos mozzanatát is. Úgy véljük, kutatásainak ezek az eredményei érdeklik olvasóinkat, ezért folyamatosan kö­zöljük őket. Jelen cikk a sorozat első tagja. (Szerk.)

Next