Geodézia és kartográfia 1973 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - Soós Gábor: A topográfiai térképek szerepe a népgazdaságban
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 25. ÉVFOLYAM 1973. I.SZÁM A topográfiai térképek szerepe a népgazdaságban* s Gábor DK 528.93 (084.3) : 338 Dr. Soó Két évtizede, hogy az országos magyar polgári topográfiai térképezés megindult. A felszabadulás után egyre fejlődő népgazdaságunk, folyamatosan növekvő kutatási, tervezési és építési feladatainak megoldásához, a katonai topográfiai térképeknél nagyobb méretarányú és részletesebb topográfiai térképet igényelt. E növekvő igények kielégítése érdekében a kormány 1952-ben határozatot hozott a polgári topográfiai térképezés megindítására. A határozat nehéz feladatot jelentett, mert az állami földmérés az újszerű feladatok megoldásához sem kellő számú szakemberrel, sem megfelelő felszereléssel nem rendelkezett. Ilyen nehézségek közepette kezdődött meg a szakemberképzés és a felmérés, valamint a legszükségesebb topográfiai felszerelés beszerzése. Az 1: 4000 és 1: 5000 méretarányú felmérést — elsősorban a nyersanyagkutatás tekintetében fontos területeken — mintegy 40 topográfus kezdte meg. A kezdetben alkalmazott hagyományos felmérési módszerekkel lényegében minden síkrajzi és domborzati adatot a helyszínen kellett meghatározni, ami fáradságos, hoszszadalmas és költséges munka volt. A felmérések korszerűsítése és gazdaságosabbá tétele érdekében az állami földmérés 1955-ben kezdte meg a fotogrammetriai műszerek beszerzését és a fototopográfiai eljárások bevezetését. Ez lényegében azt jelentette, hogy sík területek térképezéséhez fotótérképet, domb- és hegyvidéki területek térképezéséhez sztereokiértékelést kapott a topográfus. Ezek a fotogrammetriai anyagok nagy segítséget nyújtottak a síkrajzi és a domborzatrajzi adatok térképi ábrázolásához. Használatuk révén a térképezés jelentősen meggyorsult és átlagosan 50%-kal gazdaságosabbá vált. További fejlődést jelentett a topográfiai térképeink készítésére vonatkozó előírások összehangolása a szocialista országok geodéziai szolgálataiéval. A fotogrammetriai műszerpark fejlesztésével és a korszerű fototopográfiai eljárások bevezetésével egyidőben megkezdődött a fotogrammetriai és topográfiai szakemberek többszintű képzése a vállalatoknál, a Felsőfokú Földmérési Technikumban és az egyetem Földmérő mérnöki Karán. Az egyre fokozódó térképigények mielőbbi kielégítése érdekében 1957-ben áttértünk az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképezésre, amely jóval tértnyerőbb és kevesebb kötséget igényel, mint az 1: 5000 méretarányú felmérés. Az 1: 10 000 méretarányú topográfiai térképezés fejlődésével növekedtek a megoldásra váró sürgős térképezési feladatok is. A nyersanyagkutatás térképigényeinek kielégítése mellett a vízügyi szolgálat számára soron kívül el kellett készíteni a Duna és Tisza menti területek topográfiai térképeit, és 1968-ban befejeztük az ország öntözésre tervbe vett területeinek topográfiai térképezését is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy húsz év elteltével az ország területének mintegy 80%-án elkészült az 1:10 000 méretarányú földmérési topográfiai térkép és a térképezés várhatóan 1977-re az egész ország területén befejeződik. 1971 végéig elkészültek az 1: 25 000 méretarányú topográfiai térképek és 1973. év végéig kiadásra kerülnek az 1: 100 000 méretarányú térképek is. Az előttünk álló újabb topográfiai feladatok is jelentősek. Az 1: 10 000 méretarányú topográfiai térképezés befejezésével párhuzamosan meg kell kezdeni a topográfiai térképek tervszerű felújítását és beillesztését az új egységes országos térképrendszerbe, hogy a mintegy 500 millió forint értékű topográfiai térképeket a további években is friss tartalommal szolgáltathassuk a népgazdaságnak. Már hagyományossá vált, hogy az állami földmérés és térképészet rendszeresen megrendezett kiállításokon és konferenciákon nyújt tájékoztatást egy-egy szakterületének munkájáról és eredményeiről. Ez a ma megnyíló kiállítás és a december 6-a és 8-a között a Geodéziai és Kartográfiai Egyesülettel közösen szervezett tanácskozás ezen rendezvények sorában rendhagyó vállalkozás, mivel itt nemcsak a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala mutatja be az irányításával állami költségvetésből készülő topográfiai térképeket és munkarészeket, hanem a térképeket felhasználók széles köre is bemutatja és elmondja a topográfiai térképek népgazdasági hasznosságával, vagy éppen hiányosságaival kapcsolatos véleményét. Megítélésem szerint a kiállítás és az ennek kapcsán tartandó szakmai tanácskozás jó lehetőséget nyújt arra, hogy egyrészt bemutassuk az elmúlt húsz év alatt végzett munka népgazdasági jelentőségét, másrészt hasznos tapasztalatokat gyűjtsünk a közeljövőben létrehozandó egységes országos térképrendszer kialakításához, mind a forma, mind pedig a tartalom tekintetében. Hasznos talál ó „A topográfiai térképek szerepe és jelentősége a népgazdaságban” című kiállítást megnyitó — 1972. december 4-én elhangzott — beszéd.