Geodézia és kartográfia 1973 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - Joó István: Az állami földmérés alapmunkálatainak helyzete
a BGTV munkatársai rendszeresen részt vettek, és több figyelemre méltó vizsgálatot végeztek. Elkészült a KÖMI-ben egy számítógépprogram is, amelynek segítségével az a és 6 topocentrikus koordinátákat lehet kiszámítani. Jelentős eredménynek tekintjük azt is, hogy 1972 második felében létrejött az állami földmérés kebelében a szatellitageodéziai szervezet kerete. Ennek megfelelően a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 21/1972. sz. utasításában (amely a FOMI-re vonatkozó 1/1970. sz. MÉM utasítást egészíti ki) Kozmikus Geodéziai Obszervatórium megszervezéséről rendelkezik. A KOMI keretében működő obszervatórium vezetője a KOMI igazgatójának másik helyettese. A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium működéséhez szükséges építkezés Penc község határában megfelelő ütemben halad. A megfigyelőhelyhez vezető korszerű bekötő út 1972-ben lényegében elkészült. A következő év tavaszán pedig a megfigyelőhely építése kezdődik, és 1974 — 75-ben valószínűleg be is fejeződik. Az építéssel párhuzamosan természetesen folytatni kell az obszervatórium személyi állományának fejlesztését is. A szakember-állomány 1973- ban eléri a hat főt, és az építkezés befejezésekor már a teljes 20 fős gárdának rendelkezésre kell állnia. Az építkezés ideje alatt szakembereink az MTA megfigyelőállomásain végzik munkájukat és felkészülnek az obszervatóriumi tervszerű munkára. 13. Topográfiai felmérések Az állami földmérésnek hosszú évek óta feladata az ország 1: 10 000 méretarányú felmérése. E program magasfokú készenlétét az alábbiak jellemzik. 1972 végéig elkészült az ország területének 76%án a topográfiai felmérés és ennek kb. 70%-án a térképszelvények zyomdai sokszorosítása is. Ismeretes, hogy a topográfiai térképkészítés keretében 1: 25 000 és 1: 100 000 méretarányú polgári topográfiai térképrendszer is készül. Ebből 1972 végéig elkészültek az ország egész területének 1: 25 000 méretarányú térképei és megtörtént sokszorosításuk is. Az 1: 100 000 méretarányú topográfiai térképek szerkesztési-rajzolási munkáinak mintegy 60%-a, sokszorosításuknak pedig 43%-a készült el. 1973 végére azonban ezek a térképek is teljesen elkészülnek. A topográfiai térképek népgazdasági jelentőségére felhívta a figyelmet az OKTH és a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület (GKE) által 1972 decemberében a Bosnyák téri székházban rendezett kiállítás és szakmai tanácskozás is. 14. Nagy méretarányú földmérési alaptérképek Jelenleg az OKTH legfontosabb feladata a nagy méretarányú felmérés és térképezés. A szóban forgó időszakban jelentős eredmény született a zártkertek felmérésében, ez biztosította a földhivatalok zártkertrendezési feladatának terv szerinti végrehajtását. Igen jelentősnek kell ítélni a lakott területek felmérésében elért előrehaladást is, amelyet elsősorban az ÉVM településrendezési programja igényel. A külterületek felmérése csak kismértékben haladt előre. Az egyes területek felmérésének állapota a felmérendő teljes terület százalékában kifejezve a következő: — zártkertek 98% — külterület 68%, — belterület 54,5%. A különböző típusú belterületek felmérésének helyzete a következő: — városi és fejlesztésre szánt belterületek 58%, — egyéb falusi belterületek 52%. Megjegyezzük, hogy ha figyelembe vesszük a korábbi földmérési és földnyilvántartási felügyelőségek által készített ún. ideiglenes nyilvántartási térképeket is, akkor a felmért belterületek aránya meghaladja a 60%-ot. 15. A földhivatalok földmérési tevékenysége A földhivatalok földmérési munkái közül továbbra is azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a már felmért területeken gondoskodjanak a változások beméréséről és térképi átvezetéséről. E tevékenységben alapvető lemaradások nem ismeretesek, de egyes városok térképeinél az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a változások folyamatos feltüntetésére. Jelentős munkát végeznek a földhivatalok földmérési dolgozói a térképfelújításokban is. Egyes földhivatalokat azonban jelentősen terheli az OFTH-vállalatok által végzett felmérések szakfelügyelete és az elkészült munkák átvételi vizsgálata. Igen jelentős az a munka is, amelyet a földhivatalok a vízszintes és magassági alappontok megőrzése (helyszínelése, karbantartása) érdekében végeznek. Kijelenthetjük, hogy a földhivatalok mindegyike megértette és felelősségtudattal végezte ezt a munkát. Kedvező fordulat következett be több földhivatalnál az elpusztult pontok pótlása, illetve a rongálódást elkövetők felelősségre vonása dolgában. Ha ez az igyekezet minden megyére kiterjed és tartós lesz, akkor jelentős mértékben előbbre jutunk a hálózati pontok fennmaradásának biztosításában. Meg kell jegyezni azt is, hogy a földhivatalok már az új IV. r. vízszintes alappontok helyszínelését és karbantartását is megkezdték. Jelentős feladatot látnak el a földhivatalok a különböző intézmények és a lakosság földmérési igényének kielégítésében. Ez a tevékenységük évről-évre növekszik. Nagy felelősség hárul a földhivatalokra a tekintetben hogy ez az egyre növekvő mennyiségű feladat ne veszélyeztesse a tulajdonképpeni földhivatali földmérési alapfeladatok ellátását. Említést érdemel a földhivatalok földmérési koordinációs, szakfelügyeleti munkája, amelynek keretében egyrészt érvényt szereznek a területükön folyó munkákban a földmérési előírásoknak, másrészt saját geodéziai és térképészeti anyagaik.