Geodézia és kartográfia 1977 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 3. szám - EGYESÜLETI HÍREK - RENDELETEK

RENDELETEK A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 11/1977 (III. II.) MÉM számú rendelete a kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról A kisajátításról szóló, 1976. évi, 24. számú törvény­­erejű rendelet végrehajtására kiadott, 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet (a továbbiakban: A) 30. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed mindazokra az adatgyűj­tési, földmérési és térképezési (a továbbiakban: föld­mérési) munkákra, amelyeket kisajátításhoz vagy az ehhez kapcsolódó kezelő-, használó változáshoz kell végezni. Általános előírások 2. § (1) Földmérési munkákra csak az R. 28. §-ban meg­határozott szakigazgatási szerv (a továbbiakban: igaz­gatási osztály) engedélyező határozata alapján kerülhet sor. (2) Kisajátítási tervet, térképet (tervrajzot) és terü­letkimutatást kizárólag a 12/1969. (III. 11.) Korm. szá­mú rendelet szerint, földmérési munkára jogosult szerv (a továbbiakban: földmérő szerv) készíthet. A bánya­­vállalatok bányamérő szolgálatát is földmérő szervnek kell tekinteni, ha bányászati létesítményekkel vagy bá­nyaműveléssel, kőolaj- és földgázbányászattal kapcso­latos kisajátítást végez. (3) Közút, vasút és nyomvonalas vízi létesítmény, il­letőleg repülőtér fel- és leszállópályájának (a továb­biakban vonalas létesítmény) építése, bővítése, szabá­lyozása céljára a kisajátítási terv építési terv alapján, egyszerűsített eljárással, általában irodai tervezési mun­kával is készíthető. A vonalas létesítményhez tartozó és természetben is csatlakozó területeket, valamint a depónia- és anyagnyerő helyeket az egyszerűsített el­járásba be lehet vonni. Az egyszerűsített eljárásnál a kisajátítási terv tervrajzból és területkimutatásból áll. (4) A (3) bekezdés szerint kisajátított területről az építési munkálatok befejezése után, a műszaki átadás­átvételtől számított egy éven belül el kell készíteni (nem egyszerűsített eljárással) a tényleges állapotnak megfelelő, kisajátítási tervet, amely kisajátítási térkép­ből és területkimutatásból áll. Adatgyűjtés 3. § (1) A földmérő szerv a kisajátítási terv elkészítésé­hez a következő adatokat köteles beszerezni: a) a terület fekvése szerint illetékes járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületek földhiva­taltól (a továbbiakban: járási földhivatal) — a földmérési alaptérkép nyilvántartási példányá­nak (a továbbiakban: nyilvántartási térkép) másolatát, — az érintett területen levő alappontok adatait, — az egyéb földmérési, illetve ingatlan-nyilvántartá­si adatokat (földkönyv és az ehhez tartozó változási jegyzékek adatait, az érintett földrészletek addig fel­használt legmagasabb alátörésszámát); b) az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdoni lapok I—II. és III. részén (a telekkönyvi betét A, B, C lap­ján) az érvényes bejegyzésekről — a földmérő szerv által készített — egyszerű kivonatot; ezen fel kell tün­tetni a tulajdonos szerzési jogcímét (pl. vétel, ajándék, öröklés, csere stb.), a bejegyzés időpontját — határo­zat számát —, illetőleg az egyéb jogosultat megillető jogcímet is (pl. haszonélvezet, életjáradék, tartás stb.); c) ha a kártalanítás csereingatlannal történik, az R. 38. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerv írásbeli nyilatkozatát a kártalanítás céljára felhasznál­ható földrészletekről; d) beruházás esetében a kisajátítást kérőtől (meg­rendelőtől) a területfelhasználási engedélyt, illetőleg vonalas létesítmény esetében a helyszíni bejárásról (szemléről) készült jegyzőkönyvet, valamint a jóváha­gyott beruházási javaslat részét képező általános elren­dezési tervet; e) házhelyterület kijelölése esetében a kisajátítást ké­rőtől a házhelyterületet kijelölő határozatot; f) mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet vagy mezőgazdasági szakszövetkezet és szövetkezeti társu­lás (a továbbiakban: termelőszövetkezet) közös hasz­nálatában levő területek esetében termelőszövetkeze­tenként, ezen belül fekvésenkénti bontásban (belterü­let, zártkert, külterület) a használatban levő állami tulajdont képező földek adatait (terület és kár. tiszta jövedelem). (2) A térképmásolatokat, a földkönyv és változási jegyzék adatait a járási, az alappontok adatait a me­gyei földhivatallal kell hitelesíttetni. A földmérési ada­tokért, a térképmásolatokért, valamint a földmérési munkarészekről készült másolatokért a 31/1970. (MÉM. É. 47.) MÉM—ÁH számú utasításban előírt díjat kell fizetni. (3) A földmérő szervnek az ingatlan-nyilvántartás­ban (telekkönyvben) még nem szereplő — telekkönyvön kívüli — tulajdonost (használót) lakcímének és a hasz­nálat jogcímének (pl. bejegyzett tulajdonos örökösei, új vevő stb.) megjelölésével fel kell tüntetni. A hiány­zó adatokat (pl. tulajdonos lakcíme stb.) szükség ese­tében a helyszínen, az R. 49. § (1) bekezdésében meg­határozott szakigazgatási szerv közreműködésével kell megállapítani. (4) Az (1)—(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a kártalanítás céljára felhasználni kí­vánt csereingatlanokra is. A kisajátítási terv 4. § (1) A kisajátítási tervhez az 1. számú melléklet sze­rint készült „Területkimutatás” című nyomtatványt kell használni. (2) A kisajátítási tervre, az egyszerűsített kisajátítá­si tervre, valamint a csereingatlanokat tartalmazó váz­rajzra (a továbbiakban: vázrajz) vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A kisajátítási terv és a vázrajz hatósági záradékolása 5. § (1) A kisajátítást kérő a kisajátítási tervet és a váz­rajzot — az egyszerűsített eljárással készült terv- és vázrajz, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételé­vel — a kisajátítási kérelemnek az igazgatási osztály­hoz való benyújtása előtt köteles záradékolás végett bemutatni az első fokú építésügyi hatóságnak és ezt követően a járási földhivatalnak. (2) Vonalas létesítmény céljára történő kisajátítás esetében a megépített létesítmény tényleges állapotának megfelelő kisajátítási tervet, továbbá az olyan kisajá­títási tervet és vázrajzot, amelynél külterületen levő mező- vagy erdőgazdasági rendeltetésű földrészlet fel­osztása, illetve alakjának vagy terjedelmének megvál­tozása következtében nem keletkezik 3000 négyzet­­méternél (833 négyszögölnél) kisebb földrészlet, köz­vetlenül a járási földhivatalhoz kell záradékolás cél­jából benyújtani. Az építésügyi hatóság záradékolása 6. § (1) Az első fokú építési hatóság ellenőrzi, hogy a kisajátítási terv megfelel-e a területfelhasználási en­gedélynek, illetőleg a házhelyterület-kijelölési határa­ 220

Next