Geodézia és kartográfia 1977 (29. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 3. szám - EGYESÜLETI HÍREK - RENDELETEK
RENDELETEK A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 11/1977 (III. II.) MÉM számú rendelete a kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról A kisajátításról szóló, 1976. évi, 24. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott, 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet (a továbbiakban: A) 30. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed mindazokra az adatgyűjtési, földmérési és térképezési (a továbbiakban: földmérési) munkákra, amelyeket kisajátításhoz vagy az ehhez kapcsolódó kezelő-, használó változáshoz kell végezni. Általános előírások 2. § (1) Földmérési munkákra csak az R. 28. §-ban meghatározott szakigazgatási szerv (a továbbiakban: igazgatási osztály) engedélyező határozata alapján kerülhet sor. (2) Kisajátítási tervet, térképet (tervrajzot) és területkimutatást kizárólag a 12/1969. (III. 11.) Korm. számú rendelet szerint, földmérési munkára jogosult szerv (a továbbiakban: földmérő szerv) készíthet. A bányavállalatok bányamérő szolgálatát is földmérő szervnek kell tekinteni, ha bányászati létesítményekkel vagy bányaműveléssel, kőolaj- és földgázbányászattal kapcsolatos kisajátítást végez. (3) Közút, vasút és nyomvonalas vízi létesítmény, illetőleg repülőtér fel- és leszállópályájának (a továbbiakban vonalas létesítmény) építése, bővítése, szabályozása céljára a kisajátítási terv építési terv alapján, egyszerűsített eljárással, általában irodai tervezési munkával is készíthető. A vonalas létesítményhez tartozó és természetben is csatlakozó területeket, valamint a depónia- és anyagnyerő helyeket az egyszerűsített eljárásba be lehet vonni. Az egyszerűsített eljárásnál a kisajátítási terv tervrajzból és területkimutatásból áll. (4) A (3) bekezdés szerint kisajátított területről az építési munkálatok befejezése után, a műszaki átadásátvételtől számított egy éven belül el kell készíteni (nem egyszerűsített eljárással) a tényleges állapotnak megfelelő, kisajátítási tervet, amely kisajátítási térképből és területkimutatásból áll. Adatgyűjtés 3. § (1) A földmérő szerv a kisajátítási terv elkészítéséhez a következő adatokat köteles beszerezni: a) a terület fekvése szerint illetékes járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületek földhivataltól (a továbbiakban: járási földhivatal) — a földmérési alaptérkép nyilvántartási példányának (a továbbiakban: nyilvántartási térkép) másolatát, — az érintett területen levő alappontok adatait, — az egyéb földmérési, illetve ingatlan-nyilvántartási adatokat (földkönyv és az ehhez tartozó változási jegyzékek adatait, az érintett földrészletek addig felhasznált legmagasabb alátörésszámát); b) az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdoni lapok I—II. és III. részén (a telekkönyvi betét A, B, C lapján) az érvényes bejegyzésekről — a földmérő szerv által készített — egyszerű kivonatot; ezen fel kell tüntetni a tulajdonos szerzési jogcímét (pl. vétel, ajándék, öröklés, csere stb.), a bejegyzés időpontját — határozat számát —, illetőleg az egyéb jogosultat megillető jogcímet is (pl. haszonélvezet, életjáradék, tartás stb.); c) ha a kártalanítás csereingatlannal történik, az R. 38. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerv írásbeli nyilatkozatát a kártalanítás céljára felhasználható földrészletekről; d) beruházás esetében a kisajátítást kérőtől (megrendelőtől) a területfelhasználási engedélyt, illetőleg vonalas létesítmény esetében a helyszíni bejárásról (szemléről) készült jegyzőkönyvet, valamint a jóváhagyott beruházási javaslat részét képező általános elrendezési tervet; e) házhelyterület kijelölése esetében a kisajátítást kérőtől a házhelyterületet kijelölő határozatot; f) mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet vagy mezőgazdasági szakszövetkezet és szövetkezeti társulás (a továbbiakban: termelőszövetkezet) közös használatában levő területek esetében termelőszövetkezetenként, ezen belül fekvésenkénti bontásban (belterület, zártkert, külterület) a használatban levő állami tulajdont képező földek adatait (terület és kár. tiszta jövedelem). (2) A térképmásolatokat, a földkönyv és változási jegyzék adatait a járási, az alappontok adatait a megyei földhivatallal kell hitelesíttetni. A földmérési adatokért, a térképmásolatokért, valamint a földmérési munkarészekről készült másolatokért a 31/1970. (MÉM. É. 47.) MÉM—ÁH számú utasításban előírt díjat kell fizetni. (3) A földmérő szervnek az ingatlan-nyilvántartásban (telekkönyvben) még nem szereplő — telekkönyvön kívüli — tulajdonost (használót) lakcímének és a használat jogcímének (pl. bejegyzett tulajdonos örökösei, új vevő stb.) megjelölésével fel kell tüntetni. A hiányzó adatokat (pl. tulajdonos lakcíme stb.) szükség esetében a helyszínen, az R. 49. § (1) bekezdésében meghatározott szakigazgatási szerv közreműködésével kell megállapítani. (4) Az (1)—(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a kártalanítás céljára felhasználni kívánt csereingatlanokra is. A kisajátítási terv 4. § (1) A kisajátítási tervhez az 1. számú melléklet szerint készült „Területkimutatás” című nyomtatványt kell használni. (2) A kisajátítási tervre, az egyszerűsített kisajátítási tervre, valamint a csereingatlanokat tartalmazó vázrajzra (a továbbiakban: vázrajz) vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A kisajátítási terv és a vázrajz hatósági záradékolása 5. § (1) A kisajátítást kérő a kisajátítási tervet és a vázrajzot — az egyszerűsített eljárással készült terv- és vázrajz, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a kisajátítási kérelemnek az igazgatási osztályhoz való benyújtása előtt köteles záradékolás végett bemutatni az első fokú építésügyi hatóságnak és ezt követően a járási földhivatalnak. (2) Vonalas létesítmény céljára történő kisajátítás esetében a megépített létesítmény tényleges állapotának megfelelő kisajátítási tervet, továbbá az olyan kisajátítási tervet és vázrajzot, amelynél külterületen levő mező- vagy erdőgazdasági rendeltetésű földrészlet felosztása, illetve alakjának vagy terjedelmének megváltozása következtében nem keletkezik 3000 négyzetméternél (833 négyszögölnél) kisebb földrészlet, közvetlenül a járási földhivatalhoz kell záradékolás céljából benyújtani. Az építésügyi hatóság záradékolása 6. § (1) Az első fokú építési hatóság ellenőrzi, hogy a kisajátítási terv megfelel-e a területfelhasználási engedélynek, illetőleg a házhelyterület-kijelölési határa 220