Geodézia és kartográfia 1984 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1984 / 1. szám - Hrenkó Pál: Böhm Ferenc földmérő és vízépítő mérnök
Korai munkája lehetett még a hőnyi mocsarak (Cuhai-Bakony-ér) kiszárítása és a Komárom megyei Szemő ármentesítése a Vág eltérítésével. Ezek térképei és iratai ez idő szerint ismeretlenek. Tevékenységének legkorábbi jelét egy, az Eszterházyak pápai birtokkönyvében mellékelt 1762. július 29-i keletű iratában és ezen rajzolt birtok megosztási vázlatában leltem meg, amelyet ,,Franciscus Böhm mp. Ingenieur”-ként írt alá. Magasba ívelő pályáját Balogh Ferenc teljhatalmú jószágkormányzónak földesurához, gróf Eszterházy Károly egri püspökhöz írott jelentéseiből és az ezekre érkezett válaszokból (P 1216. Capsa 51) hámozhatjuk ki a kezdeti időkre nézve. Balogh régens keresztkomáját, Fellner Jakab építőmestert mindenáron a püspök kegyeibe ajánlani szándékozott, és ehhez ügyesen felhasználta Böhmöt is. Már 1762. augusztus 17-én írta Pápáról: Böhmingenert is tanácslom Excellentiádnak le citállya és evvel jószágit egyedül járatossá, hogy a vizek, malmok, posványok, tók vannak, azokat tekéntse, libellálja és delineállya (szintezze és térképezze), hasznát fogja Excellentiád tapasztalni. Október 14-i levelében alaposan leszólta a bécsi kezdő mérnököket is, akik az Academiákbúl ki jővén a’ma szeled borjú formák, és közönségessen meg ismerik hogy messze különböz az Praxis az Theoriától. Ezzel szemben — Böhm már Practicens és talentosus Ember, háttoroztatom Excellentiádnak tanácsolni— írta továbbá —, hogy az oda való (egri) tanítványt képeztesse ki általa. Excellentiád, egyedül azon könyörgöm, a Böhm által nézettesse meg az Situátiókat (Fellner tervrajzait!) — írta december 26-án. Minthogy az egri püspöknek éppen tervei voltak a városon átfolyó Éger-patak szabályozásával , nagyon várta Böhmöt — mint írta —, tudna abban is jót mondani, merre kell az víznek lefolyását vinni az utcákról. Excellentiád tsak bizonyos légyen — kap az ötleten Balogh, és 1763. január 15-i levelében ismét áradozik —, hogy az Böhmingenieur és az kőméves mester mindenre Capabilisek (alkalmasak). A Libellátiót mindaketten, de kivált az első fundate érti. Conseqventer az utcákat is kijelöli, hogy az víznek egy csepig esete legyen, most mindaketten Bécsben vannak. Az kőméves mester (tatai) várnak delineatiójával, melylyen két egész hétig harmad magával dolgozott. A Böhm némelly instrumentumoknak megcsináltatásáért. A várnak udvarát egy hajszálra való egyenlőségre hozta . . . Az épületen kívül az várnak többi része sőt árka is egészlen szép ékes kert, mellyben az várból két felül lejáró grádicsok, és mint a várban, mint árkában ugró vizek lesznek és Folyó vizek lesznek. A tatai vár szép térképe bizonyára Mikoviny korábbi felmérése alapján készült, de az udvar szintezését és a vízművek tervezését Böhm végezhette. Amikor pedig Szencen Eszterházy kancellár megalapította a mérnökképző intézetet, akkor az ottani árvák számára Tallóson házat építtetett; a ház tervrajzainak készíttetéséhez Fellner már egész „akadémiát tartani kinteleníttetik” — dicsekedett a régens, amiben Böhmnek is része lehetett. A püspök egri jelöltjét, Ulrich Jánost szándékozta Böhmmel betaníttatni, aki már előbb Tatára utazott e célból, majd Egerben is mellé rendelte. Böhm 1763 márciusában mérte fel az Eger-patakot és áprilisban Tatán dolgozta ki a város térképét, illetve árvízvédelmi tervét. Böhm és a Baumeister — áradozik a régens — capabilis Eger vizét az Dunához is vinni. A püspök pedig szerette volna a tervet odaérkező bátyjának is megmutatni. Merem mondani, hogy kár is volna mind az Baumesternek, mind az Böhmnek Tatában heverni, ahol jó rendben lévén a dolog — írta május 18-án a régesnek —, de az publikumnak is többet használhatnak itt Egerben. Azonban lelkesedése csakhamar alábbhagyott. Június 26-án így írta — Böhm eljött, projectuma jó és helyes, de költség annyi kívántatik reája, hogy magamra venni nem meresztem. Ulrichhel ezután újból bejárta Böhm a patak mentét, kedvezőbb szabályozási lehetőség keresése céljából. Júniusban a maklári határban dolgoztak, meglevő térkép alapján kimérték és felosztották a telkeket, tanácskoztak a fácános kertek vizektől való megvédéséről, valamint az építendő kápolnai malom helyének kijelöléséről. Az egri szabályozás terve 1771-ig érlelődött, amikor végülis megvalósult. A térképek, tervek fennmaradtak. Úgy tűnik azonban, hogy Böhm csalódott munkaadójában, térképének másik példányát ugyanis hiába kérte a püspök, a „keskeny hosszú Papyroson levő delineatio” ma sincs az érseki levéltárban. Pedig még 1772-ben is említette, amikor Böhmöt magához kérette — „eczersmint 1. ábra. Böhm ismeretlen magyar nemesi címere 1787-ből. Alul Székesfehérvár előtt a Sárvíz, felül Földglóbus és ezüst körző, az oroszlán buzogánysás közül, mocsárból emelkedik ki. Föld glóbust és körzőt tart mérésre (OL Liber Regius)