Geodézia és kartográfia 1986 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1986 / 1. szám - SZAKIRODALOM - Rónai Béla: Méréstechnikai kislexikon

lottunk a nyomott vizes rendszerről, amelyet a Föld atomerőműveinek 70 % -a alkalmaz, és arról, hogy noha léteznek korszerűbb berendezések is, a megbízhatóság szempontjából Paks az élmezőnyhöz tartozik. Az elő­adás során néhány fogalom is világosabbá vált. Ezután egy háromrészes filmet vetítettek le a nagyszerű és im­pozáns moziteremben a beruházás egész történetéről, az első kapavágástól a legutóbbi időkig. Az előzetes előadás alapján itt már könnyebben követhettük a narrátor konferáló szövegét. Ezt követően az egyik kényelmes klubteremben Németh András diavetítéssel ismertette a geodéziai alappontok állandósításának módjait, a je­lentkező feladatokat és a használatos szabatos műsze­reket. Az érdeklődés mindvégig olyan élénk volt, hogy idő­hiány miatt azt már fékezni kellett. Ezután a busszal egy körséta következett az erőmű területén, ahol már csaknem minden objektum ismerősnek tűnt a bevezető ismertetések után. Az erőműből a paksi halászcsárdába vezetett utunk, ahol jóízű ebéd tett pontot a tanulságos és érdekes élményekre. Hazafelé a buszból még lehetett látni a régi paksi vasútállomáson kiállított muzeális vasúti jármű­veket, majd Dunaújvároson is áthaladtunk, hogy pillan­tást vethessünk első szocialista városunk mai arcára. Hazaérkezvén, a résztvevők lelkesen adtak hangot azon véleményüknek, hogy igen érdekes program részesei voltak. Pazsitzky László értelmiség közreműködését igénylő gazdasági környezet­ben az eredményes tevékenységet biztosítani tudják. A közeljövő legfontosabb feladataként jelölte meg a XIII. kongresszus határozatainak érvényesítését, a VII. ötéves terv feladatainak megvalósítását és a XI. kül­döttközgyűlés gondos előkészítését. A tanácskozás második részében az előre kiküldött anyag alapján a résztvevők megvitatták az egyesületi és a területi ellenőrző bizottságok működési szabályzatá­nak tervezetét. A számos hozzászólás és vélemény után olyan működési szabályzat jött létre, amelyet a MTESZ ellenőrző bizottsága ajánlásként megküld vala­mennyi egyesületnek és területi szervezetnek. Ennek alapján az alapszabállyal összhangban a tagegyesületek elkészíthetik saját működési szabályzatukat. Bölcsvölgyi Ferenc A MTESZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜLÉSE 1985. november 19-én tartotta a MTESZ ellenőrző bi­zottsága a már hagyományosnak tekinthető tájékoztató értekezletét az egyesületek és a területi ellenőrző bizott­ságok elnökei számára. Az összejövetelek általános célja­ként a rendszeres tájékoztatást, a tapasztalatcserét és az egységes ellenőrzési szempontok megvalósítását je­lölték. Az eddigi tanácskozások hasznosak voltak, egy­értelműen szolgálták a kitűzött célt, és a közös vélemény alapján biztosítani kell továbbra is azok rendezését. A tanácskozást Dobrotka László, a MTESZ EB elnöke vezette. Az első részben dr. Fehér György, a MTESZ főtitkárhelyettese adott részletes tájékoztatást a MTESZ előtt álló feladatokról, a gazdálkodás és a szakmai te­vékenység időszerű problémáiról, továbbá a szervezet azon törekvéseiről, amelyekkel a változó és a műszaki MEGJELENT A NEMZETKÖZI KARTOGRÁFIAI ÉVKÖNYV 1984. ÉVI KÖTETE A Nemzetközi Térképészeti Társulás és a Kirschbaum Verlag közös kiadásában megjelenő nemzetközi évkönyv tartalmából. Ashbolt, K. M.: Ausztrália térképészete. Böhme, R. : Topográfiai térképek készítése Nyugat- Európában; Dahlberg, R. : Térképészképzés igénye és problémái az USA nemzeti térképészeti rendszerében; Dürst, A. : Ptolemaios-kutatás Közép-Európában; Elv­­hage, Ch. : A svéd topo-geomorfológiai térkép­sorozat; Fraczek, J. ■­ A fokozatos köznagyságok érzékelése; Grelot, J.P. : A talaj- és mezőgazdasági térképek; Grygorenko, W. : A térképészeti ismeretközvetítés kiber­netikai modellje; Meissner, W. : A térkép, a felhasználó­­szempontú kutatás és a tervezés szemszögéből; Monmo­­nier, M. S.—Schnei, G. A. : A népsűrűség térképezése; Motta, G. : Agostini nagy földrajzi atlasza; Muller, ,Z. : Vizuális és automatikus kategóriafokozat-készítés; Ol­son, J.: Ismeretelméleti kérdések a térképhasználatban; Paslowski, J. : Osztálybasorolás kartogramtérképeken; Sandford, H. : Iskolai atlaszok elemzése és osztályba sorolása. Yoeli, P. : A digitális terepmodellek idomvona­lainak számítógépes meghatározása. A kiadvány megrendelhető a Kartográfiai Vállalat exportosztályán. Dr. Papp-Váry Árpád SZAKIRODALOM KÖNYVEK, ATLASZOK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK Méréstechnikai kislexikon. Főszerkesztő: Dr. Helm László. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1976. Ezt az értékes hiánypótló munkát már korábban, megjelenésekor bemutattuk lapunk hasábjain (1977/3. sz.). A mostani újabb ismertetésnek az ad időszerűséget, hogy a mű „Fachlexikon Messtechnik” címmel (VEB Fachbuchverlag Leipzig 1984.*) német fordításban is megjelent, (a magyar második kiadás megjelenése 1986- ban várható). A könyv 680 oldalon, 28 témakörnek mintegy 6000 címszavát tartalmazza. A témakörök egyike a geodézia, amelynek anyaga a többihez viszonyítva mintegy 8 %. Ez az arány helyesnek tűnik, ha meggondoljuk, hogy a méréstechnika az élet sok területén, így a tudományos műszaki kutatásokban, a gyógyászatban, a műszaki te­vékenységnek mindegyikében és nem utolsó sorban a gyártási folyamatok ellenőrzésében, vizsgálatában nél­külözhetetlen. Nem vitás tehát, hogy annak idején 1976-ban nagyon időszerű volt a méréstechnika egész területét átfogó, rendszerező tájékoztatást és tudományos útbaigazítást is adó mű kiadása. Helyeselhető, hogy ebben a munká­ban megfelelő súlyt kapott szakterületünk, a geodézia is, amelynek mintegy 500 címszóból és meghatározásból * Szerkesztő: Prof. Dr. sc. tech. Wener Richter álló anyagát Csatkai Dénes és Baum Frigyes állították össze, mint a 21 személyű szerzői kollektíva tagjai. A könyv megfelel rendeltetésének, mert sikerült tar­talmában tekintélyes területet összefogni és az igen ér­tékes ismeretanyagot jól áttekinthető formában közölni, így a mű hasznos segédeszköz azok számára, akik akár foglalkozásuk kapcsán, akár pusztán ismeretgyarapítás céljából kívánnak a méréstechnika egyes részterületében információhoz jutni. A német fordításban a címszavak sorrendjét megvál­toztatták, itt a címszavak és értelmezésük a német ABO sorrendjébe van szedve. Ettől függetlenül a német fordítás teljes mértékben ragaszkodott az eredeti ma­gyar anyaghoz, mind a címszavak és ábrák felhasználá­sában, mind az értelmezések szövegében; kivétel csak ott található, ahol a német szóhasználat eltér a magyar­tól. (Szakmánknál maradva pl. a „baltás planiméter” a német változatban kizárólag „Prytz Planimeter”-ként szerepel.) Ismeretes, hogy a Budapesti Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat kiadásában készülő „Hatnyelvű Geodé­ziai Szakszótárának elkészült második kötete, melynek címe: „Műszerek, Eszközök, Műszertechnikai fogalmak” a Méréstechnikai kislexikon német változatában is meg­levő címszavakat és értelmezéseket tartalmaz. Ezzel 71

Next