Geodézia és kartográfia 1988 (40. évfolyam, 1-6. szám)

1988 / 1. szám - SZEMLE - Bányai László: "Mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatok" továbbképző szeminárium, Sopron - Szakmai hírek

Fotogrammetria és Távérzékelés, Geodéziai Műszer­­szerkesztés, Társadalomtudományok) és két plenáris ülésen. A szovjet geodéziai szolgálat meghívott vendé­geiként az össz-szövetségi konferencián résztvettek még az afgán, bolgár, cseh és szlovák, lengyel, magyar, mongol, NDK, román és vietnami geodéziai szolgálatok 1—3 fős delegációi is a szolgálatvezetők vagy helyette­sük vezetésével. A Magyar geodéziai szolgálattól dr. Fenyő György hivatalvezető-helyettes (FTH), Zsámboki Sándor főosztályvezető és dr. Mihály Szabolcs osztály­­­vezető (FOMI) voltak a konferencia résztvevői. Két magyar előadás hangzott el: Zsámboki S. : Kutatás-fejlesztési eredmények és tervek a földmérés és térképészet területén Ma­gyarországon. Mihály Sz.: Geodéziai célú doppleres műholdmegfigye­lések eredményei Interkozm­osz-vonalon és általában a szocialista országokban. Az előadásokat a konferencia gyűjteményes kötetében is megjelentetik. A konferenciával párhuzamosan kiállítást is rendez­tek a szovjet geodézia, kartográfia és távérzékelés eredményeiről. Bemutatták a Mű­GyiK oktatási he­lyeit, különös tekintettel a nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú és kiterjedt személyi számítógép­parkra alapozott számítástechnikai oktatásra. Az előadások és látogatások alapján megállapítható, hogy a geodéziai oktatás magas színvonalú, fejlett a távérzékelés és alkalmazása, a GUGK keretein belül erőteljes, nyílt és független geodéziai külkereskedelmet és vállalkozást indítottak be. Ezen eredmények mellett azonban a GUGK vezetőhelyettese külön előadásában elmondta, hogy a geodéziai műszerezettség terén hiányoznak a korszerű technika és technológia elemei, és hogy a Szovjetunióban a kozmikus geodézia nagyon lemaradt a nyugati világhoz képest, de abszolút értelem­ben is. Egyben megjelölte a fejlesztés irányát is. A konferencia színvonalas volt, vendéglátóink szívé­lyes fogadtatásban részesítettek bennünket. Hasznos tapasztalatokkal távoztunk. Dr. Mihály Szabolcs „MÉRNYÍKGEODÉZIAI MOZGÁSVIZSGÁLATOK,, TOVÁBBKÉPZŐ SZEMINÁRIUM, SOPRON A GKE soproni területi csoportja és az MTA Geodé­ziai és Geofizikai Kutató Intézete 1986-ban a „Modern mérési eljárások a geodéziában” címmel olyan tovább­képző szemináriumsorozatot kívánt életre hívni, amely az elméleti és gyakorlati szakemberek közvetlen talál­kozójával a geodézia különböző területein elért hazai kutatási eredmények megismertetését és a gyakorlatban történő alkalmazásának elősegítését tűzte ki célul, valamint az adott szakterület egy-egy neves külföldi szakértőjének meghívásával nemzetközi kitekintést is kíván nyújtani. A második ilyen továbbképző szemináriumra a „Mérnökgeodéziai Mozgásvizsgálatok” címmel 1987. október 15—16-án került sor Sopronban. Az előadás­sorozaton 28 vállalat és intézet 80 szakembere vett részt. A téma hazai aktualitását a Paksi Atomerőmű és a Nagymarosi Vízilépcső, mint az emberi környezet potenciális veszélyforrása, építése és üzemeltetése során jelentkező mozgásvizsgálati feladatok jelentősége és a legmodernebb módszerekkel és eszközökkel történő végrehajtásának szükségessége motiválta. A szeminárium első napján lényegében elméleti előadásokra került sor. Dr. Somogyi József bevezető előadásában a mérnök­geodéziai mozgásvizsgálatok és a modern geodinamika kapcsolatáról adott általános áttekintést. Dr. Heribert Kahmen a Bécsi Műszaki Egyetem pro­fesszora az általuk kialakított „Georobot” automatikus mérő és adatfeldolgozó rendszernek az épületek és föld­művek mozgásvizsgálatánál történő alkalmazását mu­tatta be. A „Georobot” lényegében egy mobil, konté­nerbe szerelt szám­ítógépvezérelt elektrooptikai tahi­­méter, amely egy előzetesen megadott észlelési terv és az előzetes koordináták alapján automatikusan meg­­irányozza a megfelelően elhelyezett prizmákat. A vissza­érkező jel intenzitásmaximuma alapján végrehajtja a pontos irány­zást, és a számítógép által regisztrált zenit­szögek, vízszintes irányok és a mért ferde távolságok feldolgozásával a mozgási és deformációs vizsgálatokat is végrehajtja. Dr. Belesvölgyiné Bán Margit előadásában a „robosz­tus kollokációnak” mint a mozgásvizsgálati célú geodéziai hálózatok kiegyenlítésének újabb lehetőségeit és azok elméleti alapjait ismertette. Bányai László előadásában azt a GGKI-ban kifej­lesztett programrendszert és eljárást ismertette, amely a vízszintes geodéziai hálózatok tervezésének, a mérések hibaszűrésének, a hálózatok kiegyenlítésének és a háló­zati koordinátákon alapuló kéregmozgási és deformá­ciós vizsgálatok végrehajtásának az eszköze. A szeminárium második napján a feladatok gyakor­lati végrehajtására került a nagyobb hangsúly. Dr. Mélykúti Gábor és Szabó György előadásában a fotogrammetriában alkalmazott sugárnyaláb-kiegyen­lítési módszer különböző alapmodelljeit és az eljárások­hoz tartozó tervezési, mérési és hibaszűrési kérdéseket tárgyalta. A gyakorlati példákból vett eredmények alapján igazolta, hogy a módszer a még reálisan elérhető szélső pontosság esetén alábányászott területek mozgás­vizsgálatánál is alkalmazható. Körösi Miklós és Németh András a Paksi Atomerőmű építésével és biztonságos működésével kapcsolatos mozgásvizsgálati feladatokat és távlati elképzeléseket ismertette. Dr. Csepregi Szabolcs a székesfehérvári Lenin lakó­telepen végrehajtott munkák tapasztalatai alapján bemutatta az önálló magassági hálózaton alapuló épületsüllyedés, dőlés és szerkezeti torzulások megha­tározásának tervezési, mérési és kiértékelési módszereit. Zalai László előadásában ismertette az FTV által az elmúlt 35 évben végrehajtott legjelentősebb mozgás­­vizsgálati feladatok tapasztalatait és eredményeit. A szakmai program mellett nagyon hangulatos baráti találkozóra is sor került a Soproni ÁG borospincéjében, amely kiváló alkalmat biztosított a szakmai eszmecsere, a baráti és munkakapcsolatok továbbfejlesztésére. A szemináriummal kapcsolatos pozitív visszajelzések igazolták a vezetőség előzetes elképzeléseinek helyes­ségét, ezért 1988 őszén az „Analitikus fotogrammetria gyakorlati alkalmazása” címmel hozzálátott a követ­kező találkozó megszervezéséhez. A szeminárium rész­letes meghirdetésére a Geodézia és Kartográfia egy későbbi számában is sort kerítünk. Bányai László Szakmai hírek Személyi hírek Az 1980—87 közötti iskolai térképprogram lezárult. Ennek keretében 24 földrajzi, 18 történelmi falitérkép készült, és két új iskolai atlasz jelent meg (Első atlaszom, Földrajzi atlasz általános iskolák V—VIII. osztálya számára), három atlaszt (Képes történelmi atlasz, középiskolai földrajzi, illetve történelmi atlasz) erősen átdolgoztak a KV szakemberei. A jelentős munka elismeréseként a művelődési miniszter a „Kiváló munkáért ” kitüntetésben részesítette Chabada Gyula csoportvezetőt, Hőnyi Ede osztályvezetőt, Martinovits Sándor felelős térképszerkesztőt, Miehle János térképszerkesztőt, Péczi Ernőné felelős térképszerkesztőt. * Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora 1987. szeptember 19-én Márton Mátyást, a KV irányító térk­ép­­szerkesztőjét egyetemi doktorrá avatta.

Next