Geodézia és kartográfia 1988 (40. évfolyam, 1-6. szám)
1988 / 1. szám - SZEMLE - Bányai László: "Mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatok" továbbképző szeminárium, Sopron - Szakmai hírek
Fotogrammetria és Távérzékelés, Geodéziai Műszerszerkesztés, Társadalomtudományok) és két plenáris ülésen. A szovjet geodéziai szolgálat meghívott vendégeiként az össz-szövetségi konferencián résztvettek még az afgán, bolgár, cseh és szlovák, lengyel, magyar, mongol, NDK, román és vietnami geodéziai szolgálatok 1—3 fős delegációi is a szolgálatvezetők vagy helyettesük vezetésével. A Magyar geodéziai szolgálattól dr. Fenyő György hivatalvezető-helyettes (FTH), Zsámboki Sándor főosztályvezető és dr. Mihály Szabolcs osztályvezető (FOMI) voltak a konferencia résztvevői. Két magyar előadás hangzott el: Zsámboki S. : Kutatás-fejlesztési eredmények és tervek a földmérés és térképészet területén Magyarországon. Mihály Sz.: Geodéziai célú doppleres műholdmegfigyelések eredményei Interkozmosz-vonalon és általában a szocialista országokban. Az előadásokat a konferencia gyűjteményes kötetében is megjelentetik. A konferenciával párhuzamosan kiállítást is rendeztek a szovjet geodézia, kartográfia és távérzékelés eredményeiről. Bemutatták a MűGyiK oktatási helyeit, különös tekintettel a nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú és kiterjedt személyi számítógépparkra alapozott számítástechnikai oktatásra. Az előadások és látogatások alapján megállapítható, hogy a geodéziai oktatás magas színvonalú, fejlett a távérzékelés és alkalmazása, a GUGK keretein belül erőteljes, nyílt és független geodéziai külkereskedelmet és vállalkozást indítottak be. Ezen eredmények mellett azonban a GUGK vezetőhelyettese külön előadásában elmondta, hogy a geodéziai műszerezettség terén hiányoznak a korszerű technika és technológia elemei, és hogy a Szovjetunióban a kozmikus geodézia nagyon lemaradt a nyugati világhoz képest, de abszolút értelemben is. Egyben megjelölte a fejlesztés irányát is. A konferencia színvonalas volt, vendéglátóink szívélyes fogadtatásban részesítettek bennünket. Hasznos tapasztalatokkal távoztunk. Dr. Mihály Szabolcs „MÉRNYÍKGEODÉZIAI MOZGÁSVIZSGÁLATOK,, TOVÁBBKÉPZŐ SZEMINÁRIUM, SOPRON A GKE soproni területi csoportja és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete 1986-ban a „Modern mérési eljárások a geodéziában” címmel olyan továbbképző szemináriumsorozatot kívánt életre hívni, amely az elméleti és gyakorlati szakemberek közvetlen találkozójával a geodézia különböző területein elért hazai kutatási eredmények megismertetését és a gyakorlatban történő alkalmazásának elősegítését tűzte ki célul, valamint az adott szakterület egy-egy neves külföldi szakértőjének meghívásával nemzetközi kitekintést is kíván nyújtani. A második ilyen továbbképző szemináriumra a „Mérnökgeodéziai Mozgásvizsgálatok” címmel 1987. október 15—16-án került sor Sopronban. Az előadássorozaton 28 vállalat és intézet 80 szakembere vett részt. A téma hazai aktualitását a Paksi Atomerőmű és a Nagymarosi Vízilépcső, mint az emberi környezet potenciális veszélyforrása, építése és üzemeltetése során jelentkező mozgásvizsgálati feladatok jelentősége és a legmodernebb módszerekkel és eszközökkel történő végrehajtásának szükségessége motiválta. A szeminárium első napján lényegében elméleti előadásokra került sor. Dr. Somogyi József bevezető előadásában a mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatok és a modern geodinamika kapcsolatáról adott általános áttekintést. Dr. Heribert Kahmen a Bécsi Műszaki Egyetem professzora az általuk kialakított „Georobot” automatikus mérő és adatfeldolgozó rendszernek az épületek és földművek mozgásvizsgálatánál történő alkalmazását mutatta be. A „Georobot” lényegében egy mobil, konténerbe szerelt számítógépvezérelt elektrooptikai tahiméter, amely egy előzetesen megadott észlelési terv és az előzetes koordináták alapján automatikusan megirányozza a megfelelően elhelyezett prizmákat. A visszaérkező jel intenzitásmaximuma alapján végrehajtja a pontos irányzást, és a számítógép által regisztrált zenitszögek, vízszintes irányok és a mért ferde távolságok feldolgozásával a mozgási és deformációs vizsgálatokat is végrehajtja. Dr. Belesvölgyiné Bán Margit előadásában a „robosztus kollokációnak” mint a mozgásvizsgálati célú geodéziai hálózatok kiegyenlítésének újabb lehetőségeit és azok elméleti alapjait ismertette. Bányai László előadásában azt a GGKI-ban kifejlesztett programrendszert és eljárást ismertette, amely a vízszintes geodéziai hálózatok tervezésének, a mérések hibaszűrésének, a hálózatok kiegyenlítésének és a hálózati koordinátákon alapuló kéregmozgási és deformációs vizsgálatok végrehajtásának az eszköze. A szeminárium második napján a feladatok gyakorlati végrehajtására került a nagyobb hangsúly. Dr. Mélykúti Gábor és Szabó György előadásában a fotogrammetriában alkalmazott sugárnyaláb-kiegyenlítési módszer különböző alapmodelljeit és az eljárásokhoz tartozó tervezési, mérési és hibaszűrési kérdéseket tárgyalta. A gyakorlati példákból vett eredmények alapján igazolta, hogy a módszer a még reálisan elérhető szélső pontosság esetén alábányászott területek mozgásvizsgálatánál is alkalmazható. Körösi Miklós és Németh András a Paksi Atomerőmű építésével és biztonságos működésével kapcsolatos mozgásvizsgálati feladatokat és távlati elképzeléseket ismertette. Dr. Csepregi Szabolcs a székesfehérvári Lenin lakótelepen végrehajtott munkák tapasztalatai alapján bemutatta az önálló magassági hálózaton alapuló épületsüllyedés, dőlés és szerkezeti torzulások meghatározásának tervezési, mérési és kiértékelési módszereit. Zalai László előadásában ismertette az FTV által az elmúlt 35 évben végrehajtott legjelentősebb mozgásvizsgálati feladatok tapasztalatait és eredményeit. A szakmai program mellett nagyon hangulatos baráti találkozóra is sor került a Soproni ÁG borospincéjében, amely kiváló alkalmat biztosított a szakmai eszmecsere, a baráti és munkakapcsolatok továbbfejlesztésére. A szemináriummal kapcsolatos pozitív visszajelzések igazolták a vezetőség előzetes elképzeléseinek helyességét, ezért 1988 őszén az „Analitikus fotogrammetria gyakorlati alkalmazása” címmel hozzálátott a következő találkozó megszervezéséhez. A szeminárium részletes meghirdetésére a Geodézia és Kartográfia egy későbbi számában is sort kerítünk. Bányai László Szakmai hírek Személyi hírek Az 1980—87 közötti iskolai térképprogram lezárult. Ennek keretében 24 földrajzi, 18 történelmi falitérkép készült, és két új iskolai atlasz jelent meg (Első atlaszom, Földrajzi atlasz általános iskolák V—VIII. osztálya számára), három atlaszt (Képes történelmi atlasz, középiskolai földrajzi, illetve történelmi atlasz) erősen átdolgoztak a KV szakemberei. A jelentős munka elismeréseként a művelődési miniszter a „Kiváló munkáért ” kitüntetésben részesítette Chabada Gyula csoportvezetőt, Hőnyi Ede osztályvezetőt, Martinovits Sándor felelős térképszerkesztőt, Miehle János térképszerkesztőt, Péczi Ernőné felelős térképszerkesztőt. * Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora 1987. szeptember 19-én Márton Mátyást, a KV irányító térképszerkesztőjét egyetemi doktorrá avatta.