Geodézia és kartográfia 1990 (42. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 6. szám - Papp-Váry Árpád: Az állami földmérés és térképészet feladatai a földrajzi információs rendszerek létrehozásában
Javaslatok a magyar digitális térképrendszerre Sárközy Ferenc 1988-ban kezdeményezte Országos Térbeli Információs Rendszer kidolgozását. A javasolt rendszer a földmérési alaptérképek (1:1000, 1:2000, 1:4000) tömbszerűen, fokozatosan kiépülő adatbankjaiból, illetve az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképsorozat egyszerre megvalósítandó országos adatbankjából állna (Sárközy, 1988). Az előterjesztés alapgondolata időszerű, a társadalmi fejlődés igényeivel összhangban álló volt. Eszerint a számítástechnika korában a közigazgatás, a tervezés, a különböző földtudományok sem nélkülözhetik területi adataik számítógépes kezelését. A területi adatok, a térinformatika alapját viszont a térképek digitális változatai képezik. Sárközy javaslatát az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága, illetve a X. osztály előterjesztésére az Elnökség a Kormányhoz továbbította. A Kormány a javaslatot kormányprogramként elfogadta, és a feladat részletes kimunkálásával, a különböző tárcaigények egyeztetésével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, illetve a Honvédelmi Minisztériumot bízta meg 1990 tavaszán azzal, hogy kérte az MTA segítő köreműködését a továbbiakban is. A munka első lépéseként a MÉM felkérésére az Akadémia Geodéziai Tudományos Bizottsága - Sárközy vezetésével - alkalmi bizottságot alakított az érdekeltek széles körének bevonásával. A bizottság munkája során Sárközy időközben továbbfejlesztett javaslatából indult ki. Eszerint a fokozatosan kiépülő digitális földmérési alaptérképek, illetve ezek adatbázisai és egyszerre megvalósuló közepes (1:10000, 1:25 000, esetleg 1:50000) méretarányú adatbázis mellett szükség van áttekintő jellegű (1:100 000 méretarányú) országos földrajzi információs rendszer kiépítésére is (Sárközy, 1989). A bizottság az igények, az idő- és költségráfordítások mérlegelése alapján, gyakorlati megvalósíthatósági okok miatt az 1:25 000 méretarányú térkép digitalizálását, azaz ilyen részletességű országos földrajzi információs rendszer (2-3 év alatti) kiépítését támogatta. A bizottságban is kifejtett véleményünk szerint ez a javaslat további mérlegelést igényel. Az állami térképrendszerek különböző és idővel változó méretarányú sorozatai a társadalmi igények hatására születtek, és meghatározott feladatok ellátását segítették. Európában a települések belterületi felméréseit nem számítva átlagosan 7-8 különböző méretarány topográfiai térképsorozat ábrázolja az egyes országok teljes területét. Ezzel a változatossággal szemben a digitális térképek esetében két méretarányú szerepeltetése indokolatlan. A számítógépes térképkészítés kezdeti időszakában több cikk beszélt a képernyőtérképek eltűnő méretarányáról. Valóban az „ablakozással” az adatbázisból lehívott adatokból a legkülönbözőbb nagyítású térképrészleteket lehet a képernyőre vetíteni. Ez a művelet azonban egyszerű nagyítás vagy kisebbítés. Nem változik a térkép információtartalma. Bizonyos kisebbítés után a kép olvashatatlanul zsúfolttá válik, vagy nagyítás után értékelhetetlen elemi rajzszakaszokra esik szét. I. táblázat A digitális térképi méretarányból „ablakozással” kialakítható egyéb méretarányok A térképi tartalom automatizált generalizálására végzett kezdeti kísérletek azt mutatták, az elméletileg sem kellően kidolgozott módszer matematikai modellezése nagyon sok nehézséggel jár. A további számítógépes generalizálási kísérleteket nem feladva a legtöbb ország több egymás mellett létező és egymásra épülő digitális térképrendszer kialakítása mellett foglalt állást (II. táblázat). II. táblázat Egyes országok digitális térképrendszereinek a méretaránya A nem összefüggő nagy méretarányú (1:1000, 1:2000) rendszerek mellett több közepes és kisebb méretarányú rendszer megvalósításán dolgoznak. Az egyes rendszerek egyszerű nagyításával és kisebbítésével elégítik ki az egyéb méretarányok iránti igényeket jelezve, itt nem a méretaránynak megfelelően általánosított (generalizált) adattartalmú termékről, hanem csak egy adott méretarányú térkép nagyságának egyszerű változtatásáról van szó. A képernyőn két (esetleg két és félszeres) nagyságú méretarányváltoztatásnál marad olvasható, értékelhető a teljes térképi tartalom. Egyes elemek elhagyásával természetesen nagyobb méretarány-változtatások is elérhetők, de akkor már nem beszélhetünk ugyanazon térképről. Ezért vitatható, nem pontos az olyan rendszermagyarázat, hogy „a méretarány 1:25 000-től 1:100-ig nyolc lépésben, vagy folyamatosan állítható” elő? (Szilágyi, 1987). Ebben az esetben a kisebb méretarányban Nagyított térképi méretarány Digitális térképi méretarány Kisebbített térképi méretarány 1:250 500 1:1000 1:2000 1:2500 - 5000 1:5000 (1:4000) 1:10 000 1:20000 (1:25 000) 1:50 000 (1:40 000) 1:100 000 1:200 000 (1:250 000) 1:500 000 (1:400 000) 1:100 000 1:2 000 000 (1:2 500000) USA Nagy-Britannia Franciaország NSZK 1:1000 1:1000 1:24 000 1:24 000 1:10000 1:100 000 1:100 000 1:50 000 1:250 000 1:250 000 1:1000 000 1:500 000 1:2 000 000 1:2 500 000