Geodézia és kartográfia 1991 (43. évfolyam, 1-6. szám)

1991 / 2. szám - SZEMLE - Rákóczi János: "Földtudományok és a változó világ". (Továbbképző Szeminárium, Sopron 1990)

2. AIdám A 8. Kozmikus Geodéziai Szeminárium-Geod. és Kart., 1988/2. 3. 9. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye, 208 oldal, Budapest, 1990. november 14. „FÖLDTUDOMÁNYOK ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG” Továbbképző Szeminárium, SOPRON 1990. Hagyományainknak megfelelően - 1986 óta - évente adott témá­ban az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete továbbképző­d­ő szemináriumot szervez. Az idei - sorozatunkban ötödik - szemináriu­munkra 1990. október 18-19-én - mintegy 80 résztvevővel - került sor Sopronban, és társrendezőként részt vett a Geodéziai és Kartográ­fiai Egyesület és a Magyar Geofizikusok Egyesületének soproni cso­portja is. Az ezévi rendezvény témaválasztása kissé eltért az eddigiektől. Míg eddig csak a geodézia illetve a geofizika egy-egy szűk területét érintették az előadások, most a felkért előadókat arra kértük, hogy mu­tassák be szakterületük eddigi fejlődését és várható jövőjét a változó világ tükrében. E rendezvényünk során emlékeztünk meg dr. h. c. múlt. Tárczy Homodi Antal akadémikus születésének 90. és dr. Halmos Fe­renc halálának 10. évfordulójáról. A tanácskozás első napján két külföldi és öt magyar előadás hang­zott el. Dr. Somogyi József, az MTA GGKI igazgatója megemlékezésében ismertette a két ünnepelt életútját. Tárczy-Homodi professzor eseté­ben különösen hangsúlyozta kiemelkedő oktató-kutató tevékenységét, a hazai és nemzetközi tudományos közéletben vállalt szerepét és Sop­ronhoz fűződő hűségét. Halmos Ferencre emlékezve kiemelte, hogy nemcsak kutatónak és oktatónak volt kiváló a sajnos korán meghalt kollégánk, hanem jó szervezőképességének köszönhetően nemzetkö­zileg is erősítette a magyar geodézia tekintélyét. Dr. Kurt Bretterbauer, a bécsi Műszaki Egyetem professzora a jövő geodéziájáról beszélt. Véleménye szerint:, A geodézia összekötő elem az asztronómia és a geofizika között. Feladata az emberi élettér fizikai szerkezetének és geometriájának kutatása és leírása”. Előadásának második részében szűkebb szakterületének, a geodinamikának jövő­beni fejlődéséről szólt. Nemzetközi tanulmányokra hivatkozva óva in­tett a tizedesjegyek ok nélküli használatától, és felhívta a figyelmet a Földre, mint a fizikai geodéziával foglalkozók legnagyobb laboratóriu­mára. Dr. Biró Péter akadémikus, a budapesti Műszaki Egyetem pro­fesszora előadásában részletesen, időrendi sorrendben bemutatta a matematikai földalakokat az ókor gömbjétől egészen a ma is érvényes geoidig. A fizikai modellek ismertetésekor beszélt a dinamikai modell­ről, ahol a földalakot és a nehézségi erőteret is változónak tekintik. Vé­gül felhívta a figyelmet arra, hogy a kéregmozgás interpretálása során szét kell választani a helyi vízszintes illetve magassági pontmozgást a nehézségi erőtér változásától. Dr. Ádám Antal, az MTA GGKI professzora az atomerőművek te­lepítésének geofizikai szerepénél az előzetes helykiválasztás és a fel­épülés után a monitorozás fontosságát emelte ki. Előadásának második részében az általa irányított akadémiai OTKA-pályázaton belül folyó elméleti és módszertani kutatások fontosságát hangsúlyozta. Végezetül ábrákon át szemléltette a paksi atomerőmű tesztelése során nyert sze­izmológiai, geofizikai és geodéziai eredményeket. Dr. Takács Ernő, a miskolci Egyetem professzora előadásában azt vizsgálta, hogy mi hozható ki a multifrekvenciás elektromágneses módszerrel a bányageofizikában. Ez a közbülső frekvencia a nagy­­frekvenciás és az egyenáramú módszerek közötti helyet tölti ki. Bemu­tatta, hogy a numerikus modellezési és kísérleti mérési példákkal a bá­nyászat szempontjából érdekes földtani információk nyerhetők. Dr. Nagy Dezső, a kanadai Geológiai Szolgálat munkatársa a rács­pontszámítási módszerek összeállításának problémáiról tartott előa­dást. Azt vizsgálta, hogy lehet matematikai úton rendszertelen pont­halmazból szabályos rácspontokban jellemző értékeket levezetni. Tár­gyalási részében az előzetes adatszűrés, a rácspontszámítás, a SUPER program alkalmazása, a modellezés és az ábrázolásmód kérdéskörét elemezte. Végkövetkeztetésként egy analitikus modell használatát ja­vasolta, amely összehasonlítja a különböző rácspontszámítási módsze­rek eredményeit. Zsámboki Sándor, az FM földmérési és térképészeti főosztályve­zetője a polgári geodézia és az állami földmérés helyzetét elemezte. Előadásában beszámolt a főhatóság szervezeti átalakításáról, a privati­zálásból a földhivatalokra eső feladatok növekedéséről és a geodéziai hálózatok karbantartásának és bővítésének szükségességéről. Jövő fel­adatának az állami földmérés a digitális térképezés és az információs rendszerek felkarolását tekinti. A szeminárium második napján két külföldi és 3 hazai előadás hangzott el. Elsőként dr. Heinz Meixner, a freibergi Bányászati Akadémia pro­fesszora a geológiai és a bányászati feladatok megoldására kidolgozott korszerű bányamérési és geodéziai mérési eljárásokról szól. Részlete­sen bemutatta a rendelkezésre álló műszereket (RENI 20A, RENI 002A) és mérőrendszereket (pl. az ATLASZ SUSY 22-t). Ismertette a vízmélységmérőeljárást, a légifotogrammetria bányászati alkalmazá­sát, és végezetül beszámolt a Welzow-i Bányaszénüzemmel közösen végzett kutatásuk eredményeiről. Bak Antal, az MH Térképész Szolgálat főnöke előadásában azt elemezte, hogyan módosult illetve fog módosulni a katonai térképészet a változó világban. Fontos cél a kettős geodéziai rendszer (S-42 és a HD-72) fokozatos egységesítése. Új feladatok is jelentkeztek a társa­dalmi és technikai változások következtében, mint pl. a kör­körös tér­képezés, a katonai objektumok környezeti hatásvizsgálata, digitális térképezési adatbázis (DTR) létrehozása és a korszerű helymeghatá­rozó rendszerek (GPS) alkalmazása. Az átmeneti időszakra a polgári és a katonai térképészet között a geodéziai alapok funkcionális, a tér­képészeti alapoknak pedig méretarány szerinti megosztását javasolta. Banalov Lea, a pozsonyi Geodéziai és Kartográfiai Kutató Intézet munkatársa a földfelszín függőleges mozgásának vizsgálatára alkal­mazott statisztikai próbákról tartott előadást. Ismertette a Gauss-Mar­­kov modell általánosított változatának és a saját kutatásában alkalma­zott F-próbának képleteit. Ezt az eljárást az atomerőmű mellett elhe­lyezkedő magassági hálózat évenkénti észleléseinek vizsgálatára al­kalmazzák. Beszámolója szerint a recens kéregmozgás-kutatásuk so­rán szignifikáns mozgást nem észleltek. Nagy Zoltán, a Geofizikai Kutató Vállalat osztályvezetője a szén­hidrogéntelepek kimutatásának geoelektromágneses módszereiről (IP.

Next