Geodézia és kartográfia 1991 (43. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 2. szám - SZEMLE - Rákóczi János: "Földtudományok és a változó világ". (Továbbképző Szeminárium, Sopron 1990)
2. AIdám A 8. Kozmikus Geodéziai Szeminárium-Geod. és Kart., 1988/2. 3. 9. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye, 208 oldal, Budapest, 1990. november 14. „FÖLDTUDOMÁNYOK ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG” Továbbképző Szeminárium, SOPRON 1990. Hagyományainknak megfelelően - 1986 óta - évente adott témában az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete továbbképződő szemináriumot szervez. Az idei - sorozatunkban ötödik - szemináriumunkra 1990. október 18-19-én - mintegy 80 résztvevővel - került sor Sopronban, és társrendezőként részt vett a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Magyar Geofizikusok Egyesületének soproni csoportja is. Az ezévi rendezvény témaválasztása kissé eltért az eddigiektől. Míg eddig csak a geodézia illetve a geofizika egy-egy szűk területét érintették az előadások, most a felkért előadókat arra kértük, hogy mutassák be szakterületük eddigi fejlődését és várható jövőjét a változó világ tükrében. E rendezvényünk során emlékeztünk meg dr. h. c. múlt. Tárczy Homodi Antal akadémikus születésének 90. és dr. Halmos Ferenc halálának 10. évfordulójáról. A tanácskozás első napján két külföldi és öt magyar előadás hangzott el. Dr. Somogyi József, az MTA GGKI igazgatója megemlékezésében ismertette a két ünnepelt életútját. Tárczy-Homodi professzor esetében különösen hangsúlyozta kiemelkedő oktató-kutató tevékenységét, a hazai és nemzetközi tudományos közéletben vállalt szerepét és Sopronhoz fűződő hűségét. Halmos Ferencre emlékezve kiemelte, hogy nemcsak kutatónak és oktatónak volt kiváló a sajnos korán meghalt kollégánk, hanem jó szervezőképességének köszönhetően nemzetközileg is erősítette a magyar geodézia tekintélyét. Dr. Kurt Bretterbauer, a bécsi Műszaki Egyetem professzora a jövő geodéziájáról beszélt. Véleménye szerint:, A geodézia összekötő elem az asztronómia és a geofizika között. Feladata az emberi élettér fizikai szerkezetének és geometriájának kutatása és leírása”. Előadásának második részében szűkebb szakterületének, a geodinamikának jövőbeni fejlődéséről szólt. Nemzetközi tanulmányokra hivatkozva óva intett a tizedesjegyek ok nélküli használatától, és felhívta a figyelmet a Földre, mint a fizikai geodéziával foglalkozók legnagyobb laboratóriumára. Dr. Biró Péter akadémikus, a budapesti Műszaki Egyetem professzora előadásában részletesen, időrendi sorrendben bemutatta a matematikai földalakokat az ókor gömbjétől egészen a ma is érvényes geoidig. A fizikai modellek ismertetésekor beszélt a dinamikai modellről, ahol a földalakot és a nehézségi erőteret is változónak tekintik. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a kéregmozgás interpretálása során szét kell választani a helyi vízszintes illetve magassági pontmozgást a nehézségi erőtér változásától. Dr. Ádám Antal, az MTA GGKI professzora az atomerőművek telepítésének geofizikai szerepénél az előzetes helykiválasztás és a felépülés után a monitorozás fontosságát emelte ki. Előadásának második részében az általa irányított akadémiai OTKA-pályázaton belül folyó elméleti és módszertani kutatások fontosságát hangsúlyozta. Végezetül ábrákon át szemléltette a paksi atomerőmű tesztelése során nyert szeizmológiai, geofizikai és geodéziai eredményeket. Dr. Takács Ernő, a miskolci Egyetem professzora előadásában azt vizsgálta, hogy mi hozható ki a multifrekvenciás elektromágneses módszerrel a bányageofizikában. Ez a közbülső frekvencia a nagyfrekvenciás és az egyenáramú módszerek közötti helyet tölti ki. Bemutatta, hogy a numerikus modellezési és kísérleti mérési példákkal a bányászat szempontjából érdekes földtani információk nyerhetők. Dr. Nagy Dezső, a kanadai Geológiai Szolgálat munkatársa a rácspontszámítási módszerek összeállításának problémáiról tartott előadást. Azt vizsgálta, hogy lehet matematikai úton rendszertelen ponthalmazból szabályos rácspontokban jellemző értékeket levezetni. Tárgyalási részében az előzetes adatszűrés, a rácspontszámítás, a SUPER program alkalmazása, a modellezés és az ábrázolásmód kérdéskörét elemezte. Végkövetkeztetésként egy analitikus modell használatát javasolta, amely összehasonlítja a különböző rácspontszámítási módszerek eredményeit. Zsámboki Sándor, az FM földmérési és térképészeti főosztályvezetője a polgári geodézia és az állami földmérés helyzetét elemezte. Előadásában beszámolt a főhatóság szervezeti átalakításáról, a privatizálásból a földhivatalokra eső feladatok növekedéséről és a geodéziai hálózatok karbantartásának és bővítésének szükségességéről. Jövő feladatának az állami földmérés a digitális térképezés és az információs rendszerek felkarolását tekinti. A szeminárium második napján két külföldi és 3 hazai előadás hangzott el. Elsőként dr. Heinz Meixner, a freibergi Bányászati Akadémia professzora a geológiai és a bányászati feladatok megoldására kidolgozott korszerű bányamérési és geodéziai mérési eljárásokról szól. Részletesen bemutatta a rendelkezésre álló műszereket (RENI 20A, RENI 002A) és mérőrendszereket (pl. az ATLASZ SUSY 22-t). Ismertette a vízmélységmérőeljárást, a légifotogrammetria bányászati alkalmazását, és végezetül beszámolt a Welzow-i Bányaszénüzemmel közösen végzett kutatásuk eredményeiről. Bak Antal, az MH Térképész Szolgálat főnöke előadásában azt elemezte, hogyan módosult illetve fog módosulni a katonai térképészet a változó világban. Fontos cél a kettős geodéziai rendszer (S-42 és a HD-72) fokozatos egységesítése. Új feladatok is jelentkeztek a társadalmi és technikai változások következtében, mint pl. a körkörös térképezés, a katonai objektumok környezeti hatásvizsgálata, digitális térképezési adatbázis (DTR) létrehozása és a korszerű helymeghatározó rendszerek (GPS) alkalmazása. Az átmeneti időszakra a polgári és a katonai térképészet között a geodéziai alapok funkcionális, a térképészeti alapoknak pedig méretarány szerinti megosztását javasolta. Banalov Lea, a pozsonyi Geodéziai és Kartográfiai Kutató Intézet munkatársa a földfelszín függőleges mozgásának vizsgálatára alkalmazott statisztikai próbákról tartott előadást. Ismertette a Gauss-Markov modell általánosított változatának és a saját kutatásában alkalmazott F-próbának képleteit. Ezt az eljárást az atomerőmű mellett elhelyezkedő magassági hálózat évenkénti észleléseinek vizsgálatára alkalmazzák. Beszámolója szerint a recens kéregmozgás-kutatásuk során szignifikáns mozgást nem észleltek. Nagy Zoltán, a Geofizikai Kutató Vállalat osztályvezetője a szénhidrogéntelepek kimutatásának geoelektromágneses módszereiről (IP.