Geodézia és kartográfia 1992 (44. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 6. szám - Ádám József - Czobor Árpád: Geodéziai hálózataink szerepe a GPS-felmérésekben

GEODÉZIA ÉS l ll irri il IA 44. ÉVFOLYAM 1992 6. SZÁM Geodéziai hálózataink szerepe a GPS-felmérésekben Dr. Ádám József és idr. Czobor Árpád a FÖMI műszaki tanácsosai 1. Bevezetés A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) 1992. évi vándorgyűlésének alapkér­dése "Új úton a magyar földmérés és térképészet?" megválaszolható Regőczi Emil ma is érvényes megálla­pításával [1], amely szerint ”A felmérési munkák szoros összefüggésben vannak a rend legfőbb őrének, az államnak az életével. Az egyén rendszeretete és az állam rendszük­séglete biztosítják elsősorban a létét és fejlődését.” A jelen­leg előttünk álló feladatok elvégzéséhez a fenti idézet 50 év távlatából ma is követendő, jó ajánlást ad. Valóban új úton van a magyar földmérés és térképészet, amelynek alapfela­datait a mindenkori technikai, technológiai szinten folyto­nos fejlődés közepette kell elvégezni. Előadásunkban az állami alaphálózatok jelenlegi helyzetét tekintjük át és jövőbeni szerepével foglalko­zunk röviden. Ezt a GPS-technika széles körű elterjedése indokolja. A földmérési gyakorlatban a kataszteri térképezési feladatokhoz minden esetben a terepen állandósított pontrendszert kell használni, mivel a térképi állapotot csak e pontrendszer segítségével lehet visszaállítani. Eh­hez a feladathoz teljesen újszerű adatszolgáltatásra kell felkészülni. A szükséges pontossági igényeket a különbö­ző felsőgeodéziai adatok (térbeli derékszögű koordiná­ták, geoidunduláció-értékek, stb.) együttes alkalmazásá­val lehet biztosítani. Az automatizált feldolgozási igé­nyeknek megfelelő adatállományok szolgáltatási módja mágneslemezen még nincs kidolgozva. Ugyancsak tisztá­zatlan az adatvédelem problémája is (copy­right, stb). 2. A geodéziai hálózatok szerepe és jelenlegi állapota Az Állami Földmérés alapvető feladata az ország­oe-A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság sal­gótarjáni vándorgyűlésén. ”A geodéziai hálózatok jövője, különös tekin­tettel a GPS/GIS- igények kielégítésére” címmel 1992. július 2-án el­DK 528.33/35/37/38.[629.783+681.3] ametriai rendjének biztosítása. Ezen alapfeladatának el­látásához országos geodéziai hálózatokat létesít és tart fenn. A geometriai rend maradandó földmérési jelekkel állandósított és homogén mérési rendszerekkel megha­tározott hálózatát nevezzük állami alaphálózatnak (mind vízszintes mind magassági értelemben). Ennek lét­rehozása az állam illetve az azt képviselő Állami Földmérés feladata. A felhasználó így az államtól várja az adatszolgál­tatást. Még az olyan különleges felhasználó is, mint a hon­védelem elvárja, hogy az Állami Földmérés szolgáltassa az ország illetve érdekelt környezetének geometriai adatait egy homogén hálózat formájában. A leírtak miatt használ­juk következetesen az Állami Földmérés kifejezést a fő­hatóság és intézményeinek megnevezése helyett. A jelenleg rendelkezésre álló vízszintes és magassági hálózatok térben elkülönülő állandósítása a hagyomá­nyos mérési technika következménye. Pontossági viszo­nyai a hierarchikus felépítésben kielégítik a jelenlegi gyakorlati követelményeket. A pontsűrűség szempontjá­ból a vízszintes hálózat a felmérési (térképezési) igé­nyeknek megfelel. A magassági hálózat esetében ez csak ott mondható el, ahol a II. és a III. rendű sűrítés is elké­szült. A homogenitás követelményét a szintezési hálózat csak ott elégíti ki, ahol az EOMA (egységes országos ma­gassági alaphálózat) -sűrítés elkészült. A vízszintes háló­zat esetében szigorúan véve csak az I. rendű hálózat te­kinthető homogénnek. A III. és IV. rendű hálózatok már a vetületi síkon blokkokban illetve rajonokban kaptak koordinátát a magasabbrendű hálózatokra épülve. A ho­mogenitás így csak a gyakorlati követelmények szintjén tekinthető biztosítottnak. A magassági (szintezési) hálózatokkal a továbbiakban nem kívánunk foglalkozni, mivel a velük kapcsolatos adatszolgáltatásnak az ingatlan-nyilvántartással kap­csolatban közvetlen jogkövetkezményei nincsenek. Az állami alaptérképek alapja a vízszintes alapháló­zat. Állami alaphálózatnak az I.-IV. rendű háromszöge­lési hálózatokat tekintjük. A különböző rendű vízszintes hálózatokkal szemben támasztott pontossági előírásokat és a vizsgálatok alapján megállapított megbízhatósági számokat mutatja be az I. táblázat, * hangzott előadás alapján.

Next