Geodézia és kartográfia 1992 (44. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 6. szám - Ádám József - Czobor Árpád: Geodéziai hálózataink szerepe a GPS-felmérésekben
GEODÉZIA ÉS l ll irri il IA 44. ÉVFOLYAM 1992 6. SZÁM Geodéziai hálózataink szerepe a GPS-felmérésekben Dr. Ádám József és idr. Czobor Árpád a FÖMI műszaki tanácsosai 1. Bevezetés A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) 1992. évi vándorgyűlésének alapkérdése "Új úton a magyar földmérés és térképészet?" megválaszolható Regőczi Emil ma is érvényes megállapításával [1], amely szerint ”A felmérési munkák szoros összefüggésben vannak a rend legfőbb őrének, az államnak az életével. Az egyén rendszeretete és az állam rendszükséglete biztosítják elsősorban a létét és fejlődését.” A jelenleg előttünk álló feladatok elvégzéséhez a fenti idézet 50 év távlatából ma is követendő, jó ajánlást ad. Valóban új úton van a magyar földmérés és térképészet, amelynek alapfeladatait a mindenkori technikai, technológiai szinten folytonos fejlődés közepette kell elvégezni. Előadásunkban az állami alaphálózatok jelenlegi helyzetét tekintjük át és jövőbeni szerepével foglalkozunk röviden. Ezt a GPS-technika széles körű elterjedése indokolja. A földmérési gyakorlatban a kataszteri térképezési feladatokhoz minden esetben a terepen állandósított pontrendszert kell használni, mivel a térképi állapotot csak e pontrendszer segítségével lehet visszaállítani. Ehhez a feladathoz teljesen újszerű adatszolgáltatásra kell felkészülni. A szükséges pontossági igényeket a különböző felsőgeodéziai adatok (térbeli derékszögű koordináták, geoidunduláció-értékek, stb.) együttes alkalmazásával lehet biztosítani. Az automatizált feldolgozási igényeknek megfelelő adatállományok szolgáltatási módja mágneslemezen még nincs kidolgozva. Ugyancsak tisztázatlan az adatvédelem problémája is (copyright, stb). 2. A geodéziai hálózatok szerepe és jelenlegi állapota Az Állami Földmérés alapvető feladata az országoe-A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság salgótarjáni vándorgyűlésén. ”A geodéziai hálózatok jövője, különös tekintettel a GPS/GIS- igények kielégítésére” címmel 1992. július 2-án elDK 528.33/35/37/38.[629.783+681.3] ametriai rendjének biztosítása. Ezen alapfeladatának ellátásához országos geodéziai hálózatokat létesít és tart fenn. A geometriai rend maradandó földmérési jelekkel állandósított és homogén mérési rendszerekkel meghatározott hálózatát nevezzük állami alaphálózatnak (mind vízszintes mind magassági értelemben). Ennek létrehozása az állam illetve az azt képviselő Állami Földmérés feladata. A felhasználó így az államtól várja az adatszolgáltatást. Még az olyan különleges felhasználó is, mint a honvédelem elvárja, hogy az Állami Földmérés szolgáltassa az ország illetve érdekelt környezetének geometriai adatait egy homogén hálózat formájában. A leírtak miatt használjuk következetesen az Állami Földmérés kifejezést a főhatóság és intézményeinek megnevezése helyett. A jelenleg rendelkezésre álló vízszintes és magassági hálózatok térben elkülönülő állandósítása a hagyományos mérési technika következménye. Pontossági viszonyai a hierarchikus felépítésben kielégítik a jelenlegi gyakorlati követelményeket. A pontsűrűség szempontjából a vízszintes hálózat a felmérési (térképezési) igényeknek megfelel. A magassági hálózat esetében ez csak ott mondható el, ahol a II. és a III. rendű sűrítés is elkészült. A homogenitás követelményét a szintezési hálózat csak ott elégíti ki, ahol az EOMA (egységes országos magassági alaphálózat) -sűrítés elkészült. A vízszintes hálózat esetében szigorúan véve csak az I. rendű hálózat tekinthető homogénnek. A III. és IV. rendű hálózatok már a vetületi síkon blokkokban illetve rajonokban kaptak koordinátát a magasabbrendű hálózatokra épülve. A homogenitás így csak a gyakorlati követelmények szintjén tekinthető biztosítottnak. A magassági (szintezési) hálózatokkal a továbbiakban nem kívánunk foglalkozni, mivel a velük kapcsolatos adatszolgáltatásnak az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban közvetlen jogkövetkezményei nincsenek. Az állami alaptérképek alapja a vízszintes alaphálózat. Állami alaphálózatnak az I.-IV. rendű háromszögelési hálózatokat tekintjük. A különböző rendű vízszintes hálózatokkal szemben támasztott pontossági előírásokat és a vizsgálatok alapján megállapított megbízhatósági számokat mutatja be az I. táblázat, * hangzott előadás alapján.