Geodézia és kartográfia 1992 (44. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 6. szám - SZEMLE - Detrekői Ákos: A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése - Szádeczky-Kardoss Gyula: Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottság ülése - Ádám József: A magyar űrkutatás új szervezete

kezdik a digitális térképezést a gyakorlatban megvalósítani, ott feltét­len előnyt biztosít a rendszer integráltsága, az egységes kezelőfelület és metodika. Tapasztalataink szerint a hazai PC-s térképészeti prog­ramokkal összevetve a CAD oly lényegesen magasabb színvonalú gra­fikus funkcionalitással, nagyobb grafikus sebességgel és szervezettebb adatnyilvántartással rendelkezik. Ahol már rendelkeznek digitális állományokkal, ott a kialakult és elfogadottan alkalmazott szabványos grafikus formátumoknak kö­szönhetően a meglévő adatok közül a rajzok általában problémamen­tesen átvihetők a CADdy renszerbe. A strukturális információk (pl. földrészletek topológiai leírása) terén azonban a hazánkban alkalma­zott rendszerek olyan jelentős különbségeket mutatnak (nem egy eset­ben a rendszerek nem, vagy csak hiányosan és rendezetlenül kezelik ezeket az információkat), hogy a már meglévő adatoknak a CADdy rendszerbe történő átvétele céljából eseti megoldások programozására kényszerülünk. A DAGENT Kft munkatársai a CADdy renszer prog­ramozói felületének birtokában (amely természetesen a felhasználók részére is hozzáférhető modul) minden segítséget megad a felhaszná­lóknak az ilyen esetekben is. A CADdy rendszert feltétlenül figyelmébe ajánljuk mind a földhi­vatalok munkatársainak, mind a magánszférában dolgozó szakem­bereknek. Minden érdeklődő részére a DAGENT Kft CADdy Stúdiója Budapesten, a Szirtes út 26. szám alatt bemutatóval és konzultációval szívesen áll rendelkezésre. Telefonszámunk 186-56- 86. A vitában elhangzottakra először a főtitkár, majd az elnök vála­szolt. Az MTA elnöke válaszában több lényeges tényt emelt ki. Mind a fiatalítási tendenciával, mind a professor emeritus intézményének lét­rehozásával egyetért, attól viszont óvakodni kell, figyelmeztetett, hogy bizonyos ügyekben pusztán az életkor döntsön. Kosáry Domokos ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a tisztújítást előkészítő jelölőbi­zottság alapos és körültekintő munkát végez. A tudományos minősítés új rendjének elfogadásáig az Akkreditációs Bizottság ideiglenesen mű­ködik, és abban az MTA képviselete megfelelő. A tudományos foko­zatok hierarchiáját a törvényben szükségtelen kimondani. A kutatói közhangulattal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a kutatóknak bizonyosságra van szükségük a tekintetben, hogy az Aka­démia mögöttük áll. Ezért feltétlenül hasznosak lesznek az elnökség által tervezett intézetlátogatások. Végül az MTA elnöke a megnyitó beszédében elhangzottakra visszatérve megerősítette, hogy az MTA erőteljesebben és nyilvánosan fog tiltakozni a pénzügyi apparátus túlkapásai ellen. Nem engedhető meg, hogy a hazai kutatás végveszélybe sodródjon. Az Akadémiának szüksége van az állami támogatásra, de a költségvetéstől való függés az MTA számára nem jelenthet politikai függést. A közgyűlés mind a főtitkári, mind az elnök válaszát elfogadta. Dr. Detrekői Ákos Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottság ülése Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága és Kozmikus Geo­déziai Albizottsága közös ülést tartott december 3-án a Földmérési és Távérzékelési Intézet tanácstermében. Az ülés elején Detrekői Ákos elnök megemlékezett a nemrég el­hunyt Miskolczi Lászlóról, aki régebben a bizottságnak is tagja volt. Ezután Czobor Árpád, Borza Tibor és Soha Gábor részletesen kifejtették véleményüket alaphálózatunk kérdéseiről a GPS-kor­­szakban. Az előadásokat kiegészítette Zsombold Sándor és Bence István. A bizottság állásfoglalásában lényegesnek tartja, hogy az új GPS- hálózat kapcsolatban legyen a meglévő magyarországi hálózattal. A létesítendő új hálózat pontsűrűségére vonatkozóan indokoltnak tartja, hogy a nagy geodéziai hagyományokkal bíró és fejlett országok ilyen irányú tapasztalatait vegyük figyelembe. A pontsűrűség kérdésében állásfoglalásra a bizottság csak a következő ülésen kíván visszatérni. Szádeczky-Kardoss Gyula A magyar űrkutatás új szervezete 1992. október 4-én volt az első mesterséges hold felbocsátásának 35. évfordulója. Ebből az alkalomból is indokolt, hogy áttekintsük a magyar űrkutatási tevékenység 1991/92 fordulóján felállított új szervezetét. A hazai űrkutatási tevékenység országos szintű koordinálására 1966/67 folyamán, alig több mint 25 éve kormánybizottság, az Orku- 449 Pálosi Tamás - Pálfi Antal A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia 1992. december 1 -jén rendkí­vüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen megjelent Göncz Árpád köztár­sasági elnök, valamint a kormány részéről Mádl Ferenc levelező tag, tárca nélküli miniszter. Kosáry Domokos, az MTA elnökének megnyitó beszéde után Göncz Árpád köztársasági elnök szólalt fel. A meleg hangú köszönté­sen túlmenően azzal a kéréssel fordult az Akadémia felé, hogy ebben a nehéz időszakban is őrizze meg szellemi és erkölcsi integritását és autonómiáját, továbbá nyitottságát a világ, a különféle tudományos fel­fogások irányába, valamint a fiatalság és a társintézmények felé. A kormány részéről Mádl Ferenc levelező tag, tárcanélküli minisz­ter üdvözölte a közgyűlést. Beszédében részletesen elemezte a magyar tudomány helyzetét. Ismertette a most készülő Tudománypolitikai irányelvek lényeges jellemzőit. Rámutatott arra, hogy a készülő irány­elvek a következő évek hosszabb és rövidebb távú kormányzati cse­lekvési terveit tartalmazzák. Ezt követően került sor az elnöki megnyitó, s az írásban közzétett főtitkári beszámoló vitájára. A vitában a legfontosabb témák a követ­kezők voltak: - az Akadémia és az egyetemek kapcsolata, - az Akadémia által támogatott tanszéki kutatóhelyek jövője, - az Akadémiai kutatóhelyek költségvetésének csökkentése, - a közalkalmazotti törvény akadémiai végrehajtása, - az Akadémia esedékes tisztújításának előkészítése.

Next