Geodézia és kartográfia 1993 (45. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 3. szám - Mihály Szabolcs: Szakmai megegyezés a magyar felsőrendű geodéziai hálózat GPS szemléletű továbbfejlesztéséről

használók köre, a piac is gyorsan reagált: navigációs és geodézaiai intézmények sora vállalkozott a GPS beveze­tésére, s ezzel együtt addigi helymeghatározó rend­szereik és infrastruktúrájuk megváltoztatására. A GPS helymeghatározás a földmérők körében hamar népszerűvé vált. A földi pontok egymáshoz viszonyított helyzetét nem közvetlen összeméréssel, hanem szatelli­­ták közvetítésével határozzák meg, s ez - bár geometria­ilag összetettebb a korábban megszokott megoldásoknál, mégis - azzal az előnnyel jár, hogy a pontok között nincs szükség összelátásra. A föld bármely pontjáról, bármely időpontban és bármilyen időjárás mellett, éjjel, nappal annyi mesterséges hold észlelhető egyidejűleg, amely biztosítja a térbeli (háromdimenziós) helymeghatáro­zást. Minden, GPS-szel meghatározandó földi pont hely­zete ugyanazon a szatellitákon alapszik, ezért az alapot jelentő koordinátarendszer egységes, ill. közös az egész világon. A GPS vevőberendezés egy helymeghatározó készülék, amely nélkülözi a mechanikai és optikai ele­meket, csúcstechnológiát képviselő elektronikával és számítástechnikával működik. Ebből következően, a meghibásodás alacsony gyakoriságú, a működtetés felté­teleivel szemben igénytelen és, nem utolsó sorban, po­tenciális eleme bármely automatikus adatnyerési és adatfeldolgozási láncnak. Mérési módszerét tekintve a hagyományosnál lényegesen gyorsabb és kevésbé függ az észlelő személyétől. Rengeteg fejlesztés indult be a felhasználók körében és a GPS gyártó cégeknél. Ennek eredményeképpen má­ra - amikor az­ űrszegmens is a teljes kapacitást közelíti meg - a legkülönbözőbb helymeghatározási feladatok megoldá­sára alkalmas GPS vevőféleségek, mérési technológiák és matematikai feldolgozási módszerek alakultak ki­­ a nagy kiterjedésű (regionális, kontinentális és a tel­jes földre kiterjedő) geodinamikai monitoringhoz, né­hány mm-től 1-2 cm-ig tartó pontosság tartományban, - a kis kiterjedésű, lokális (néhány km, száz km) mozgás­vizsgálati monitoringhoz, néhány mm pontossággal, - régiók, kontinensek NAVSTAR pályameghatározási szolgálatára és referencia rendszerének fizikai definiá­lására (pl. EUREF), - felsőrendű és 1-2 km sűrűségű geodéziai alapháló­zatok létesítésére, sűrítésére, pontjainak pótlására, - mérnökgeodéziai munkákra, - geodéziai részletmérésekre és térképfelmérési mun­kák realizálására, változóan 1 -2 cm vagy 1 -5 dm pontos­ság tartományban, - precíz magasságmeghatározásokra (a szintezés ese­tenkénti helyettesítésére), - fotogrammetriai úton történő térképkészítéshez és felújításhoz a légifényképek térbeli helyzetének megha­tározására, - különösen pedig a térinformatikai helyszíni adat­gyűjtés helymeghatározási feladatainak megoldására, széles határok között mozgó pontossági igényeket kielé­gítve. A GPS által a földmérési szakma újjászületésének le­hetünk tanúi a navigációs feladatok megoldása terén. A GPS előretörését fokozta, hogy a világ számos or­szága és nemzetközi közösségei, azok legmagasabb szin­tű politikai körei és ipari vezető cégei széleskörű progra­mokat indítottak az információ technológia fejlesztése, az informatikai-kommunikációs integrált rendszerek és infrastruktúrális hálózatok kiépítése, az ilyen hálózatok összekapcsolása és közös működtetése terén. A sok GPS fejlesztés, amit a rendszer filozófiája tesz le­hetővé és amire a szakmában igény van, a GPS földmérési célú felhasználásának megsokszorozódásához, a rentábilis állapothoz és a vevőkészülékek árának drasztikus csökken­téséhez vezetett. A GPS technológia a magánvállalkozók számára is ma már hozzáférhető, Magyarországon is. 3.GPS fejlesztések a FÖMI-ben. A példaértékű IV. rendű hálózati mérés. A magyar állami földmérés és térképészet keretében a Földmérési és Távérzékelési Intézet időben bekapcso­lódott a GPS hazai alkalmazásába. Az Intézet Kozmikus Geodéziai Obszerv­atóriumában (KGO) a geodéziai cé­lú doppleres műholdmegfigyelés terén nyert kedvező ta­pasztalatokra és a nemzetközi tevékenységre alapozva GPS csoport alakult, amely 1987-ben a KGO referencia pontján megszervezte az első GPS mérést, majd 1989- ben egy országos bemutató keretében összehasonlító há­lózati GPS tesztmérést végzett holland segítséggel, ked­vező eredménnyel. Összhangban a nemzetközi trenddel, a FÖMI-KGO számos GPS adaptációs fejlesztési és kutatási munkát végez, amelyek közül számosat már megvalósított: SW- fejlesztés, technológiai fejlesztések, IV. rendű vízszintes hálózat mérése GPS-szel, KGO-rendszerfentartó köz­pont működtetése, IGS-ben részvétel, EUREF csatlako­zás, országos GPS mozgásvizsgálati program, GPS-pon­­tok állandósítási módszere. Gyakorlati horderejű és eredményes fejlesztés volt a magyar IV. rendű vízszintes alaphálózat méréseinek GPS-szel történő megoldása, illetve az ehhez szükséges adaptációs és technológiai fejlesztési feladatok végre­hajtása. Ennek eredményeképpen 1989-ben kidolgoztuk az alaphálózati mérések műszaki és gazdasági tervét, 1990-ben beszereztük a szükséges GPS vevőket, HW-t és alapfeldolgozási SW-ket, kidolgoztuk a hálózatkiegyen­lítés és az EOV rendszerbe illesztés matematikai alapjait és szoftverét, a mérések műszaki útmutatóját. Az 1990- ben kísérleti jelleggel indított hálózati mérés eredmé­nyes volt. 1991-92-ben folytattuk a IV.rendű pontok meghatározását. Alig több mint két naptári év alatt sike­rült megmérnünk - a BGTV-vel és a PGTV-vel együtt -

Next