Geodézia és kartográfia 1993 (45. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Számadó József: A Földvédelmi Alap új szabályozása
szerűen kialakított mérési pillérekkel a ’’könnyű” és gyors mérés mellett a kényszerközpontosítás is biztosítható. IRODALOM 1 .Havasi E.: Építmények és műtárgyak mozgásvizsgálata. Műszaki doktori értekezés, Miskolc, 1992. 2. Vincze E.: A Paksi Atomerőmű reaktorberendezéseinek helyzetellenőrző méréseihez és a mérési eredmények feldolgozásához szükséges programrendszer kidolgozása. NME geodéziai és bányaméréstani tanszék, Szm. 11-VI-1/85.S.Detrekői A.. Mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatok tervezése, számítása, elemzése. Akadémiai doktori értekezés, 1977. 4. Kolozsvári G. - Szabó L.: A Barátság II. kőolajvezeték fényeslitkei kőolajtartályának 1982/83. évi alak- és helyzetellenőrző mérései (Zárójelentés). NME geodéziai és bányaméréstani tanszék, Szm. 68- VI-1/82. 5 .Havasi A hidrosztatikai szintezek pontossága és alkalmazásai Geod. és Kart, 19915. 6. Hoványi L.: Bányaműveletek okozta külszíni kőzetmozgások geodéziai úton történő meghatározásának új mérési és számítási módszerei. Akadémiai doktori értekezés, Miskolc, 1965. 7. Yoginder Chugh P. - Kuscu, S. - Atri, A. - Sweigard, R:. Subsidence Monitoring at a Shallow Partial Extraction Room-And Pillar Mine in Midwestern United States. ISM konferencia előadásai, Leningrád, 1988. Forming A Point System for Determination of Movements of Structures Dr. I. Havasi Summary The study gives measuring principles for determining the places and numbers of the survey points, and for developing the form of survey system. In the case of the observed establishment it proposes making a survey system with regulas distribution points suiting well to the geometric shape of the establishment permanent. It has been established that the system of checking points has to be formed according to the size of the observed building or project and according to its geometric shape.The Author gives proposals based on his practical experience and the results of special literature for the form of survey marks and the way of their being made permanent. Deep-foundation survey marks which could also be employed for the examination of movements, and at which it’s possible to avoid partly the effects of the undesirable movements are presented. A Földvédelmi Alap új szabályozása Számadó József, az FM osztályvezetője A Földvédelmi Alapot a beruházások (pl. belterületbővítés, ipartelepítés, út-vasútlétesítés, stb.) által művelés alól kivont termőföld (mint termelőeszköz) pótlására hozták létre azzal az elgondolással, hogy a művelés alól kivont föld után befizetett földvédelmi járulékokból összegyűlt pénzből a kihasználatlanul álló földeket tegyék szántóművelésre alkalmassá, hogy a szántó területnagysága országos viszonylatban ne csökkenjen. Ezt a célt az Alap elérte, mert a jogszabály hatálybalépésétől (1982-től) több mint 70 000 ha föld került szántó művelési ágba. A szántó csökkenése már 1984-ben leállt - és a háború után először növekedési folyamat indult be. A 80-as évek végére a területkivonások ellenére a szántó művelési ág 32 000 hektárral haladta meg az 1984. évi állapotot. Az Alapból a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó nagyüzemek (tsz-ek, ÁG-ok) pályázat útján kaphattak támogatást, főleg a művelés alól kivett területnek, a par-DK 35.078.2,[333.631 ].004.4 tag földnek, a kihasználatlan gyepterületnek szántó művelési ágra történő alkalmassá tételéért. A támogatás mértéke a beruházási költség 50 %-a volt. A fentiekből kitűnik, hogy a Földvédelmi Alap egyértelműen ’’szántó centrikusság” vált, különösen azáltal, hogy a szántó művelési ágra alkalmassá tett föld művelési ágát tíz évig megváltoztatni nem lehetett. Az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások, az egyéni tulajdonra és a piacgazdaságra való átállás, szükségessé tették a Földvédelmi Alap működésének felülvizsgálatát - és az új agrárpolitikával összhangban újbóli szabályozását. A felülvizsgálat során két alapvető szempontot kellett figyelembe venni. 1. A piacgazdaságra történő átállás során az eddig uralkodó mennyiségitermelés- szemléletet a gazdaságossági szemlélet váltja fel, ezáltal a ’’szántó- centrikusság” helyett a földtulajdonos döntési akarata kerül előtérbe. 40