Geodézia és kartográfia 1994 (46. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - SZEMLE
tos választékbővülésre. Összefoglalta a II. világháború utáni főbb munkálatokat, és ismertette az intézet szerepét az állami térképezési munkálatokban. A különleges kiadványok és a legújabb - immár számítógépes feldolgozásra épülő - termékek ismertetésével tette teljessé a beszámolót. Zsámboki Sándor miniszteri biztos előadásában áttekintette az évtizedekre visszatekintő, a szakterület számos területét - geodézia, térképezés, légifényképezés, távérzékelés, térképnyomtatás, stb. - érintő együttműködés eredményeit. Kitért a megváltozott helyzetből eredő új körülményekre, az együttműködés további lehetséges formáira. Elismeréssel szólt a jó emberi kapcsolatokról és a kölcsönös segítőkészségről. Készségét fejezte ki a további korrekt és gyümölcsöző együttműködés elmélyítésére. A polgári kollégák jókívánságait tolmácsolva fejezte be előadását. Az elhangzott előadásokhoz és az ünnepi alkalomhoz kapcsolódtak a vendégek üdvözlő szavai. Dr. Bíró Péter akadémikus, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) felsőgeodézia tanszéke, Dr. Detrekői Ákos akadémikus, egyetemi tanár, az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága és a BME fotogrammetriai tanszéke nevében köszöntötte a jubiláló intézményt, s méltatta a katonatérképészek tudományos eredményeit. Domokos György, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnöke a katonatérképészek egyesületi tevékenységéről, sokoldalú köreműködéséről szólt. Bognár Vilmos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakértője a kialakult gyümölcsöző együttműködést méltatta, kiemelve a katonai térképészet vezetőinek váltakozó kedvét. Dr. Klinghammer István tanszékvezető docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem térképtudományi tanszéke részéről köszöntötte a katonatérképészeket, szólt az elődöknek a magyar felsőoktatásban betöltött szerepéről, folyamatos munkálkodásáról. A rendezvényeket jól egészítette ki a katonai térképészet legújabb kiadványait és kutatási eredményeit bemutató termékkiállítás. Az emlékülés résztvevői ezt követően megtekintették az új elrendezésű, kibővített szakmatörténeti múzeumot. A kétnapos program az MH TÁTI igazgatójának fogadásával zárult. Dr. Tremmel Ágoston AZ IAG FERIT ALBIZOTTSÁGA TECHNIKAI MUNKACSOPORTJÁNAK NEGYEDIK ÜLÉSE A Nemzetközi Geodéziai Szövetség (International Association of Geodesy IAG) EUREFAlbizottság technikai munkacsoportja (Technical Working Group , TWG) 1994. március 17-én és 18-án tartotta soron következő negyedik ülését. A rendezvényt Párizsban, az Or szágos Földrajzi Intézet (Institut Géographique National = IGN) központi irodájában szervezték meg. Az ülésen a TWG tagjai, azaz C. Boucher (Franciaország) elnök,/. Ádám (Magyarország), Gubler (Svájc), W. Gurtner (Svájc), //. Honrik (Németország), //. Seeger (Németország) és H. van der Mare (Hollandia) mellett a következő meghívott szakemberek is részt vettek: Z. Altamimi (Franciaország), G. Engelhardt (Németország),//. Fayard (Franciaország) és J. B. Zielinski illetve egy alkalommal az őt helyettesítő L. Jaworski (Lengyelország). (Az előzetes programban szereplő F. Brouwer (Hollandia), az IAGUELN Albizottság titkára és megbízott vezetője nem tudott részt venni a rendezvényen). A munkaülés témája az EURFF-hálózat és vonatkozási koordináta-rendszer kiépítésével kapcsolatos időszerű feladatok megvitatása volt. Az ülés napirendi pontjai a következők voltak (zárójelben az előterjesztő szakember nevét írtuk): 1) Az EUREF-állomások katalógusának helyzete (Z. Altamimi). 2) Hírek a Nemzetközi Földi Vonatkozási Rendszerről (Internati onal Terrestrial Reference System = FIRS), a sebességi modellt is beleértve (C. Boucher). 3) GPS-mérési kampányok (// Seeger). 4) EUREF-hálózati mérések pontkoordináta-meghatározásainak érvényesítése (N. Seeger). 5) Az EUREF és az IGS közötti kapcsolatok a regionállis mérési kampányok szempontjából (W. Gartner). 6) Európai rögzített (permanens) GPS-állomások használata az EUREF hálózatának és vonatkozási koordináta-rendszerének fenntartásában (IC Gurtner). 7) Az európai magassági rendszer (F. Brouwer helyett N. Seeger). 8) Az FÜRST Albizottság soron következő tudományos szimpóziuma (Varsó, 1994. június 8-11.) programjának kidolgozása (E. Guhler és J. B. Zielinski). 9) Egyéb. A munkaülés fontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatók öszsze. a) A teljes EURFF-hálózat pontjairól pontkatalógus összeállítását kezdik meg, amely minden részletre kiterjedő adatot tartalmaz az EUREF-pontokról. Az ülésen megvitattuk az [1] összeállítást, amely a munkához minta alapjául szolgál. A vita eredménye alapján a francia szakemberek elkészítik a szükséges formanyomtatványokat, amelyeket az EUREF Albizottság következő tudományos szimpóziumán adják át az illetékes szakembereknek. A fő célkitűzés az, hogy a pontkatalógus az EUREF pontok szélső pontosságú 3D adatait teljes körűen tartalmazza Európa egységes geodéziai vonatkozási rendszerében. Ennek megfelelően a pontkatalógus magában foglalja majd a pont (vagy állomás) nevét. EUREF számát, közelítő koordinátáit, obszervatórium esetében a vonatkozási pontok felsorolását és vázrajzát, a GPS- mérések adatainak pontos felsorolását (időpont, időtartam, műszertípus, mérési sorozat neve, stb.), a külpontossági adatokat FTRS89 rendszerben, a felelős személyek nevét, a pont végleges koordinátáját ETRS 89 és az ED87 rendszerben (X, Y, Z...p, X, K,N+N)) felbontásban, a pont nemzeti hálózati koordinátáit, pontvázlatot, pontleírást, a koordináták változására vonatkozó információkat, stb. Minden fontos mérési eredményt rögzíteni kell (pl. műszerhibák, műszercsere, stb.). A pontkatalógus teljes tartalmát számítógépen tárolják, amely adatbázis formájában hozzáférhető lesz már a közeli jövőben. Magyarországi vonatkozásban az öt EUREF-pont szóban forgó adatait kell előkészíteni és átadni a mérések végleges feldolgozását követően a pontleírások katalógusának feltöltése céljából. b) C. Boucher előterjesztésében általános helyzetértékelést kaptunk az ITRS meghatározásának és fenntartásának jelenlegi helyzetéről. A különböző időpontokban végzett GPS-mérésekből nyert koordináták vonatkozási rendszerei közötti átszámításokban a kontinentális táblák sebességi modelljeinek alapvetően fontos szerepük van. Az EU-