Geodézia és kartográfia 1994 (46. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Dr. Mélykúti Gábor: 75 éves a magyar katonai térképészet- Előszó - Dr. Soha Gábor: Hetvenöt éves a Magyar Katonai Térképészet
Újabb változás az intézmény elnevezésében 1921. június 21-től kezdődően: Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet, valójában fedőnév, ugyanis a békeszerződés katonai rendelkezéseinek végrehajtásán a győztes hatalmaktól delegált Katonai Ellenőrző Bizottság őrködött! Emiatt kellett az intézetnek rejtett katonai létesítményként tevékenykednie. A szigorú, illetve elnéző ellenőrzés mellett szervezetileg az intézet a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Xvi/C ügyosztályához (Állami Térképészet)- hez tartozott. A tisztek papíron nyugállományba kerültek, de rejtve tisztként, rangosztályba sorolt közigazgatási tisztviselőként végezték munkájukat. Elsőként tanfolyamszervezésbe kezdtek: a tiszti előkészítő tanfolyam parancsnoka Somogyi Endre szds. lett, majd a létesítendő térképész tisztviselői ’’sarjak” - tíz fiatal oktatása kétéves szakképzése is megindult. Későbbiekben az ügyosztály száma és elnevezése többször változott 1938-ig, amikor újra Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet elnevezést kapott. Nem kívánjuk itt és most részletezni a korabeli szervezési nehézségeket. Részleteiben ”A magyar katonai térképészet története” c. kiadványban olvasható. A térképészek viszont - mint mindig - most is dolgoztak. Csendben, rejtve, a katonai vagy félkatonai térképkiadványokon. És még valamin! Ilyen szigorú nemzetközi katonai ellenőrzés háta mögött - amely 1927-ig tartott - 1925-ben elkészült a francia ezer frankos bankó milliós tételekben. Ebben az ünnepi előadásban erről az ügyről csak érintőleg szólunk. A történelem már megtette a maga ítéletét. A botrány kipattant! Parancsnok-, illetve annak megfelelő főtanácsnok-változások követték egymást az intézet élén, valamint néhány - az ügyben érdekelt - kiváló műszaki szakembert meghurcoltak és szabadságvesztésre ítéltek. Kivételesen említsük meg nevüket ezen a jubileumi évfordulón, hiszen mindig csak elmarasztalás volt az osztályrészük. Azok nevét, akiket az intézetből a franküggyel kapcsolatban 1926. május 26-án elítéltek: Hajts Lajos tábornokot, Kurtz Sándor ezredest és Gerő László századost, egy-egy évi szabadságvesztésre. A többi vádlott - még tízen - rövidebb szabadságvesztés vagy felmentés után visszatérhetett beosztásába. A dolog kettős arculatát mutatja, hogy Hajts tábornok, 1933-ban bekövetkezett halála után, 1935-ben a Rákoskeresztúri új köztemető 29. parcella díszsírhelyén került örök nyugalomba. Sírján egész alakos egyenruhás bronzszobra, a háttérben lévő obeliszken Magyarország hegy- és vízrajza bronz domborításával. Mi, mai térképészek, az egész frankügyben nem a politikai indítékokat, hanem egyfajta technikatörténeti bravúrt, magasfokú szakmai felkészültséget, az egyszerű ember hazaszeretetét is látjuk. Miután elcsitultak a frankügy hullámai, a magyar katonai térképészet a 30-as évek elejére rohamos fejlődésnek indult. A jól kiépített szervezet, a gyakorlattal rendelkező szakemberek, az új műszerpark, a technikai berendezések birtokában — a gazdasági válság ellenére — az országban mint egyetlen térképkészítő létesítmény, jól prosperált. A topográfiai térképek készítésénél bevezették a legújabb légifényképészeti eljárásokat, és kifogástalan nyomdatechnikai prdukciók nyomán sok hivatalos és magánmegrendelő kereste fel a megrendelőirdánkat. Nagyra kell értékelnünk, hogy a műszerpark és a műszaki berendezések fejlesztési költségeit, az intézet bővítését nagyrészben a különmunka-nyereségből fedezték. Korszerűsítették a fotogrammetriát is, s annak szerves összetevőjeként a légifényképezést. Új Fokker XI. repülőgéppel, de még egy ideig kézben tartott kamerával fényképeztek. 1934-ben a légifényképezést Neográdytól egyre korszerűbb repülőgépekkel Gersi István vette át, aki majd a II. világháború utáni légifényképezés újrateremtőjeként, 1957-ben ezredesként vonul nyugállományba. Megérkeztek az új sztereo műszerek és fototranszformátorok, amelyekkel a kísérleti munkálatok után sikeres termelést folytatttak. Így érkezett el az intézet az 1939-es esztendőhöz, amikor a politikai események felgyorsultak, s ezek közelebbről is érintették a katonai térképkészítést. A parancsnok ekkor vitéz Somogyi Endre vk. ezredes lett, akinek elsőrendű katonai képzettsége topográfiai és térképészeti gyakorlati tapasztalatával párosult. Újabb szervezeti átalakításokkal járt a háborús felkészülés. A csapatok térképellátásának első próbája 1938-ban a felvidéki bevonulás alkalmával zajlott le, majd a háborús események, a háborúba való belépésünk (1941. június 26.) után egyre nagyobb szükség volt a hadműveleti térképellátás kidolgozására és végrehajtására. A korabeli feljegyzések szerint csak az 1. hadtestnek 15 tonna mennyiségű térképanyagot szállítottak. Majd 1943 őszén német kívánságra elrendelték az ország 1:50 000 ma. térképeinek kiadását. Somogyi tisztában volt a feladat végrehajtásának nehézségével, ezért feszes munkaszervezéssel, régi térképi anyagok felhasználásával, gyorshelyesbítéssel kívánta végrehajtani. Ötvenhét topográfus, 40 vezényelt tiszt, 38 hadapród dolgozott a téliesre fordult időjárással és nehéz tereppel dacolva. Az ideiglenes kiadás rajzi munkája, valamint 244 szelvénynek a sokszorosítása (12-15 ezer példányban szelvényenként) 1944 nyarára elkészült. A Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet épp ekkor, 1944-ben lett 25 éves! A fenti munka szép szakmai születésnapi ajándék lett - ünneplés nélkül! A háborús helyzetben az intézet létszáma meghaladta az 500 főt, ebből több mint 300 a tiszt és tisztjelölt. A front egyre közeledett. Az állandó angol-amerikai légitámadások és bombázások miatt a parancsnokság májustól Mórra települt.