Geodézia és kartográfia 1994 (46. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 4. szám - SZEMLE - Ádám József: Nemzetközi tanácskozás a földmérő és térinformatikai mérnöki felsőoktatás távlati elképzeléseiről

­ felelős munkacsoportot kellene találni FM-MTA együttműkö­désben arra, hogy részletes, pontos, megfelelő vetületben feldolgozott földrajzi adatbázist készítsen az országról (Hollandiában ezt a fel­adatot kis magán cégek végzik, digitalizálnak és az állam megveszi a terméket). - sürgős feladat lenne a kartográfia területén szakértőrendszereket készíteni (Experts System), amelyek arra hivatottak, hogy interaktív programjaikkal segítsék a térképészeti ismeretekkel nem rendelkező, számítógéppel dolgozókat abban, hogy jó minőségű, a kartográfiai sza­bályoknak megfelelő térképeket állíthassanak elő. Ajtay Ágnes NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS A FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI MÉRNÖKI FELSŐOKTATÁS TÁVLATI ELKÉPZELÉSEIRŐL 1994. május 15-18. között Bécsben rendezték meg a földmérés - térképészet - geoinformatika felsőoktatásának távlati elképzeléseit át­gondoló, 3. nemzetközi "Think Tank” elnevezésű tanácskozást. A ren­dezvényt az észak-amerikai Atlanti Intézet (Atlantic Institute) mellett többek között az Osztrák Szövetségi Mérték- és Földmérésügyi Hivatal (Bundesamt für Eich - und Vermessungswesen = BEV) valamint az európai nemzeti térképészeti szolgálatok vezetőinek bizottsága (Comité Européen des Responsables de la Cartographie Officielle = CERCO) is támogatta. A tanácskozásra a BEV székházában került sor. A helyi szervező bizottság elnöke dr. A. Frank professzor (Bécsi Műszaki Egye­tem), társelnöke pedig dr. John McLaughlin professzor (New Bruns­­wicki Egyetem, Kanada) volt. A rendezvényen 13 országból összesen 57 fő, elsősorban felsőfokú szakoktatással foglalkozó szakember vett részt. Németországból 13 fő, Ausztriából és az USA-ból 11-11 fő; Magyarországról öt fő; Hollan­diából és Kanadából három-három fő; Dániából, Egyesült Királyságból, Görögországból és Hollandiából két-két fő valamint Belgiumból, Svájc­ból és Szlovákiából egy-egy fő érkezett. A rendezvényen Magyaror­szágról dr. Ádám József (BME felsőgeodézia tanszék), dr. Csemniczky László (BME általános geodézia tanszék), dr. Detrekői Ákos (BME fo­togrammetria tanszék), dr. Graczka Gyula (ME geodéziai és bányamé­­réstani tanszék) és dr. Márkus Béla (EFE FFFK térinformatikai tanszék) vett részt. A tanácskozást F. Hrbek úr, a BEV és a CERCO elnöke nyitotta meg. Ezt követően a rendezvényt J. D. McLaughlin professzor, az At­lanti Intézet alapító elnöke, M. Eckharter úr, a Bécsi Mérnöki Kamara elnöke és A. Frank professzor, a helyi szervező bizottság elnöke kö­szöntötte. A rendezvénysorozat első tanácskozását 1991-ben (Berlin, Német­ország), a másodikat pedig 1992-ben (Campobello, USA) szervezték meg [1]. Az eredeti célkitűzés szerint a mostani rendezvény főbb té­maköreit a következő kérdések köré csoportosították: 1. Mit kell a földmérő és térinformatikai mérnököknek a jövő év­században tudniuk? 2. Mi a helyes arány a hagyományos mérési technikák és a geoin­­formációs szervezés között? 3. Hol van a tudomány helye a földmérő és térinformatikai mérnöki tevékenységben? Ennek megfelelően a rendezvény szakmai programja a következő volt. A szekcióülések témakörei: A. Köszöntő - üdvözlés - bevezetés. B. Új követelmények a földmérőmérnöki felsőoktatásban. C. Mit tanítsunk? A bemutatott előadások az elhangzás sorrendjében: A. Elnök: Hrbek F. (Ausztria) 1. McLaughlin J. D. - Coleman D. J. (Kanada): Válaszadás az erő­södő térinformatikai piacra - a geomatikai oktatás tantervének kidol­gozása. 2. Waldhaeuss P. (Ausztria): Új geodéziai tanterv a Bécsi Műszaki Egyetemen a Geodézia és geofizika szakirányokban. B. Elnök: Barwinski K. (Németország) 3. Primozic K. - Osborn N. T. (USA) - Petersohn F. - McLaughlin J. D. (Kanada): Az információtól a globális tudásig - a geomérnök jövője. 4. Borchert R. (Németország): Változó követelmények. 5. Anderson A. (USA): A földmérőmérnöki tevékenység igényei ipa­ri szempontból nézve. 6. Bédard Y. - Gagnon P. (Canada): A földméréstől a geomatikáig - Az ipar és a szervezetek fejlődése az új paradigmán belül. C. Elnök: Frank A. (Ausztria) Gagnon P. - Bédard Y. (Kanada): A földméréstől a geomatikáig - az oktatási igények értékelése az új paradigma elfogadása szempontjá­ból. 8. Bohr H. P. (Németország): Múltbeli és jövőbeli irányzatok a föld­­mérőmérnökök képzésében Közép-Európa egyetemein - néhány meg­állapítás a vita céljára. 9. Morrison, J. L. (USA): Változások a szervezetekben és szövet­ségekben. A technológiailag gerjesztett paradigma-eltolódásból eredő információ a földmérési és térképészeti tudományokban. 10. Schaffrin B. (USA): Geodéziatudomány oktatása az USA-ban és néhány megjegyzés a vonatkozó felsőfokú szakoktatás oroszországi helyzetéről. 11. Weibel R. (Svájc): Geoinformációs szervezés - a földrajzi mo­dellezés és elemzés követelményei. 12. Dale P. (Egyesült Királyság): Minőségi szavatolás, teljes minő­ségi szervezés és oktatás. 13. Stubkjaer, E. (Dánia): Hosszú időtartamú változások a skandináv országok földmérőmérnökeinek tantervi képzésében. 14. Kavouras, M. (Görögország): Geoinformációs szervezés Görög­országban - Kihívások a földmérőmérnöki tevékenység vonatkozásá­ban. 15. Gibson, D. W. (USA): Sikeres oktatási programok kialakításának tényezői földmérési és térképezési tevékenység területén az Amerikai Földmérési és Térképezési Szervezet (ACSM) 1994. évi tanácskozása eredményeinek tükrében. Az alábbi hat időszerű kérdéskört két alkalommal három-három szekcióülésen munkacsoportok keretében vitattuk meg: a) Milyen jellegű számítógéptudományi oktatásra van szükség? b) Mennyi szakirányra van szükség a földmérőmérnöki képzésen belül? c) Mekkora mennyiségű elméleti geodézia (felsőgeodézia) tan­anyagra van szükség? d) Hogyan szervezzünk gyakorlati GIS kiképzést? e) Közgazdasági jellegű tantárgyak aránya a tanterven belül.

Next