Geodézia és kartográfia 1995 (47. évfolyam, 1-5. szám)
1995 / 4. szám - Dr. Papp-Váry Árpád: A határokat átlépő térképészet
II. táblázat Az előadásokat a szervezők húsz (!) témakörbe csoportosították. A témakörök nagy száma ellenére is voltak egyegy témakörben „kakukktojások”, azaz pontosan nem odaillő témák. A szerző a környezeti térképek témakörének volt az elnöke, ahol ugyan környezeti térképek számára, de egy vetületelemzési előadás is volt. A témaköröket átnézve jól látszik, az előadások 1/3-a valamilyen módon a digitális térképészethez kapcsolódott. A környezeti térképek keretében, a kölni konferenciához hasonlóan, több előadás foglalkozott a katasztrófa-térképekkel, vagyis megelőzést, a baj bekövetkeztekor a mentést és kármérséklést segítő térképekkel. Úgy tűnik, ez az irányzat erősödni fog a jövőben és talán bizottságot is kikényszerít majd magának. Új volt a konferenciák történetében a stratégiai térképészeti programok külön témakörként való szerepeltetése. A számítógépes térképkészítés nyomán átalakuló szerkesztési gyakorlat, szervezeti formák, terjesztési módszerek a tudatos jövőkép kialakításában, a spontán folyamatok befolyásolásában teszik érdekeltté a térképészeket. A nemzeti és regionális atlaszok önállóan nem szerepeltek a témakörök között, de nemzeti és regionális adatbázisok témakör keretében gyakorlatilag nemzeti atlaszkészítési eredményeiket ismertették az előadók. A spanyol nemzeti atlaszt 48—50 füzetben adják ki, 32 füzet már megjelent. A szöveggel, képekkel kísért térképes füzetek teljes áttekintést adnak az ország természeti környezetéről és gazdaságáról is. (Az atlasz fő méretaránya 1:2 000 000). A nyomtatott változat (3—5000 példány) befejezése után rögtön megkezdik az elektronikus változat kiadását. A konferencián a közigazgatási rész multimédiaváltozatát már bemutatták. Izrael a középfokú oktatásban is jobban hasznosítható, kisebb (iskolai atlaszok nagyságával azonos méretű) nemzeti atlaszt készített. A fejlődő országok közül Kolumbia (1992, 1:3 400 000), Vietnam (1995, 1:2 500 000) jelentette meg nemzeti atlaszát. A kanadai nemzeti atlasz egy részét már számítógépes hálózaton (WWW) is el lehet érni és tanulmányozni. Az atlasz iskolai változatát elsősorban ilyen formában kívánják majd hozzáférhetővé tenni. A számítógépes hálózatok szerepével a jövő térképkultúrájának terjesztésében, a térképek tartalmuk, kivitelük, adatátvitel szempontjait figyelembe vevő kialakításának kérdéseivel nagyon sok előadás foglalkozott. A GPS térképészeti hasznosításnak érdekes alkalmazását jelenti az Ausztráliában kifejlesztett NOMAD multimédia-rendszer. A rendszer vakok számára készült. A GPS, digitális térkép, hanghatás együtteseként a vak, mondjuk a buszról leszállva tudja, hogy hol van, melyik irányban induljon el és mennyit kell még haladni. Braille-írással előre begépelt úticéljáig. Az ICA-konferenciák történetében először volt külön multimédia-terem a digitális térképek, valamint hanggal, álló és mozgó képpel kiegészített többféle ismeretközvetítési módot egyesítő CD-ROM-os térképek bemutatására. A közeljövő víziója A bevezető előadást. Joel Morrison, az ICA 1984—1987 közötti elnöke tartotta Változó és eltolódó határok: az új évezred térképészete címen. Előadásában Naisbitt 1994- ben kiadott Globális paradoxon című könyvéből indult ki. Naisbitt szerint a világ uniformizálása (ruházatban, életmódban stb.), a multinacionális cégek térnyerése, az egységes pénzügyi világ kialakulása mellett létezik egy másik folyamat is, amelynek keretében az egyéniségüket hangsúlyozó kis cégek száma szaporodik, olcsóbb, versenyképesebb terméket gyártva, mint a nagy cégek. A globális tendenciát erősíti a világméretű turizmus. Naisbitt szerint a pénzügyi szolgáltatások után a második legfontosabb gazdasági ágazat a turizmus. Ezt jól jelzi, hogy ma már minden 9 alkalmazott közül egy az idegenforgalommal foglalkozik. Az egyediséget, önállóságot segíti viszont a számítógépek rohamos elterjedése. Kérdéses, hogy a két ellentétes folyamat hogyan hat majd a kartográfiára, miként befolyásolja jövőbeni fejlődését. A számítógép egyre szélesebb körű alkalmazása ki fogja kényszeríteni a hivatalok és a nagyközönség által elérhető és használható adatbázisok, köztük a nagy térinformatikai adatbázisok kiépítését. A felhasználók az adatbázisból lekért, általuk szükségesnek vélt adatokból, a térképformálást és a térbeli elemzést lehetővé tevő programok révén maguk fogják a feladatuk megoldását legjobban segítő (képernyős) térképet összeállítani és a térbeli elemzést elvégezni. Az ilyen programok egy része már ma is a rendelkezésünkre áll a Földrajzi Információs Rendszerek keretében. A nem látható sugárzási tartományokat is felölelő távérzékelés, a globális helymeghatározó rendszerrel (GPS) végzett földi mérésekkel együtt megteremti a lehetőséget az egész Földre kiterjedő, de a helyi sajátosságokkal kiegészíthető, illetve kiegészített térbeli adatbázisok kiépítésének. A térképészek feladata ezt követően csak a változások Előadások témaköre Előadások száma Térbeli adatok kezelése és térképezése 12 Asztali (desktop) számítógépes térképkészítés 6 Számítógépes térképformálás 6 Nemzeti és regionális adatbázisok 6 Automatikus adatnyerés 6 Közvetlen (interaktív) adatkezelés és térképi formába öntés (vizualizálás) 6 Térképhasználók, térképi szabványok, térképi információk forgalmazása 6 Multimédia és hypertérképek 6 Távérzékelés 12 Atlaszszerkesztés 12 Környezeti térképek 12 Vízrajzi térképek 6 Térképi generalizálás 12 Elméleti térképészet 6 A térképészet társadalmi szerepe 6 Stratégiai térképészeti programok 6 Vakok, rosszul látók, nyomorékok térképei 6 Térképtörténet 6 Térképészeti oktatás és képzés 6 Nők a térképészetben 4 Az előadások témakörök szerinti megoszlása